Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a HVG-nek nyilatkozott a jelentésről és a kémszoftverről.
Mivel a jelentés részletei 2050-ig titkosak, Péterfi csak annyit hangsúlyozott: a sajtóban megjelent nevek között valóban vannak olyanok, akikkel szemben titkos információgyűjtés folyt, de azt is megállapították, hogy az általunk vizsgált esetekben ezek jogszerűek voltak.
Péterfi elmondta, ő látta a bizonyítékokat, és alaposan megvizsgálták, miért merült fel a nemzetbiztonsági érdek sérelmének gyanúja az adott személyeknél.
"A hatóság tehát teljes körű vizsgálatot folytatott, más kérdés, hogy ez most olyan helyzet, amikor vagy elhiszem, vagy nem, hogy az adatvédelmi hatóság ezeket az iratokat látta és azok alapján megalapozottnak találta a megfigyeléseket"
- mondta el.
A jelentés titkosításáról elmondta, hogy "aki még fiatal és megéri a 2050-et, az sem fogja megismerni a részleteket. Még ha nem is hosszabbítják meg a minősítés idejét – mert amúgy ezt is megtehetik –, a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos adatok és a konkrét ügyekben a személyes adatok a minősítés lejártával sem ismerhetők meg, ezek akkor sem válnak nyilvánossá".
Péterfi a konkrét megfigyelésekről nem mondott semmit, csupán azt, hoyg akivel szemben hazsnálták a szoftvert, a megállapításuk szerint jogszerű volt. Elmondta, hogy a tévesen megjelent hírekkel szemben a Pegasus “licencszerződése” nem szűkíti le kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés érintettségének gyanújára a szoftver bevethetőségét, hanem
az a hatályos magyar törvények szerinti nemzetbiztonsági érdek sérelmének gyanúja esetén is használható, de közben garantálni kell az alapvető emberi jogok védelmét.
Péterfi arról is beszélt, hogy évi átlagosan 1200 körüli miniszteri engedélyes titkos információgyűjtés zajlik, ellenőrizniük csak azokat kell, ahol panaszt tesz az érintett.
"Ha a szervezetek jól végzik a munkájukat, a megfigyeltek nem is gyanítják a titkos információgyűjtést, de ha mégis, akkor nálunk tehetnek panaszt. Mi azonban a vizsgálatunk részleteiről a minősítés miatt még a panaszost sem tájékoztathatjuk, csak annyi választ kap, hogy jogellenes adatgyűjtés nem folyt, ami jelentheti azt is, hogy jogszerű viszont igen, és azt is, hogy egyáltalán nem folyt" - magyarázta.
Elmondta, hogy elhiszi, ha sokan azt a helyzetet, hogy
bárkit meg lehet figyelni, viszont csak akkor, ha fennállnak ennek a feltételei.
Persze azért hozzátette azt is, hogy "a titkos információgyűjtésre okot adó nemzetbiztonsági érdek sérelmének fogalma persze elég széles, de miért gondoljuk, hogy máshol mások a szabályok?"
Arról, hogy az Európai Parlamentben létrehoznak egy Pegasus-vizsgálóbizottságot, az a véleménye, hogy a nemzetbiztonság nem uniós szintű, hanem nemzeti kompetencia. "Ha vizsgálódnak is, nem tudni, mire alapozva állapítanának meg bármit is, mikor nem ismerik és nem is ismerhetik a konkrét tagállami ügyek részleteit. Az Európai Parlament bármilyen határozata, nyilatkozata nem lehet megalapozott vagy tényszerű ebben az ügyben" -tette hozzá.
Az interjú végén beszélt a választási ajánlásgyűjtésről is, amelyről azt mondta, mivel az 500 aláírás összegyűjtésen nem nagy feladat, akár el is lehetne törölni a gyűjtési kötelezettséget. A „semmit nem érő” vagyonnyilatkozat-tételi rendszert szintén megszüntetné, ehelyett szerinte vagy megerősített jogkörrel az adóhatóság kezébe kellene adni ezt az ellenőrzési jogkört, vagy egy teljesen önálló szervet lehetne létrehozni.
A Pegasus-üggyel kapcsolatos cikkeinket itt olvashatja.
