Forrás: !!!444!!! | Herczeg Márk | 2017.12.08.

Joggal bírálják Ukrajna szomszédjai (köztük Magyarország) a szeptember 5-én elfogadott új ukrán oktatási törvényt, ami csak az általános iskola első 4 osztályában engedélyezi a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását – közölte a Velence Bizottság.

Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló szerve pénteken elfogadott véleményében leszögezte:

legitim Ukrajnának az a törekvése, hogy polgárainak az államnyelven, az ukránon történő folyékony beszéd elősegítésével kezelni akarja az egyenlőtlenségeket, de a jogszabálynak a kisebbségi nyelveken való oktatás korlátozásával kapcsolatos rendelkezései kiváltotta erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok indokoltak.

„A vonatkozó 7. cikk abban a formában, ahogyan elfogadták, jelentősen különbözik attól a tervezettől, amelyről a kisebbségekkel konzultációt folytattak, jelentős kétértelműségeket tartalmaz, és szemmel láthatóan nem biztosítja az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségvállalásainak megvalósításához szükséges útmutatásokat. A főként az általános iskolai oktatásra korlátozott kisebbségi nyelveken történő oktatás garanciáinak egzakt területe nem világos” – írják.

A Velencei Bizottság véleménye szerint az ukrán tannyelvű oktatásra való radikális átállás sokkal kevesebb lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvi tanulásra, így az új szabályozás komoly aggodalmakat vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban.

A bizottság szerint az új törvénynek az a rendelkezése, ami engedélyezi, hogy egyes tárgyakat az EU hivatalos nyelvein (így magyar, román, lengyel és bolgár nyelven) oktassanak, szemmel láthatóan hátrányosan különbözteti meg a legszélesebb körben használt nem államnyelven, oroszul beszélőket. „Nehéz a nem EU-s nyelvek kedvezőtlenebb kezelését indokolni, és itt felmerül a hátrányos megkülönböztetés kérdése” – fogalmaz az állásfoglalás.

„A bizottság ajánlja, hogy biztosítsák megfelelő szinten az EU hivatalos nyelvein történő oktatást az érintett kisebbségeknek, folytassák a megfelelő arányú oktatást az általános és középiskolákban a nemzeti kisebbségek nyelvén, javítsák az ukrán mint államnyelv oktatásának minőségét, úgy módosítsák az oktatási törvényt, hogy több időt biztosítsanak a fokozatos reformra, mentesítsék a magániskolákat a törvény hatálya alól, folytassanak új párbeszédet valamennyi érintettel és végezetül biztosítsák, hogy a törvény megvalósítása ne veszélyeztesse a kisebbségek kulturális örökségét és a kisebbségi nyelven történő oktatás folyamatosságát a hagyományos iskolákban” – írják állásfoglalásban, aminek a teljes szövegét hétfőn teszik közzé a Velencei Bizottság honlapján.

Ukrajnában 2015-ben 621 iskolában oktattak orosz, 78-ban román, 68-ban magyar és ötben lengyel nyelven az oktatási minisztérium adatai szerint.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, többek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, és a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.

A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Így a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása (az ukrán mellett) csak az első 4 osztályban engedélyezett, és csak az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen. Véleménycikkünk a törvényről itt olvasható. (MTI)