Belföld
[5499]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[379]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[181]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4042]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1226]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2406]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1360]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[591]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4061]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2943]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[373]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3299]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
06:20:12 Amerikai professzor a NER-ről: „Ez a diktatúrának egy új formája” Kim Lane Scheppele alkotmányjogász Orbánról, Trumpról és Európáról | |
Forrás: Magyar Narancs | 2019.05.30. „Orbán számára az az ideális, ha az EU csupán egy kifizetőhely” – mondja a Princeton Egyetem professzora, aki szerint a magyar miniszterelnök biztosan nem fogja kiléptetni az országot az Európai Unióból, de ha nagyobb szerephez jut, a kontinens stabilitására mindenkinél nagyobb veszélyt jelent. A Princeton University professzorával még az EP választások előestéjén beszélgettünk, az interjú eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2019. május 23-i számában jelent meg, most újraközöljük online is. Magyar Narancs: Több volt-e Orbán Viktor washingtoni látogatása, mint egy szimpla bilaterális találkozó az amerikai elnökkel? Kim Lane Scheppele: Kétféleképpen lehet nézni ezt a találkozót. Egyfelől Orbánt hívták meg utoljára a kelet-közép-európai vezetők közül Trumphoz, amit olyan üzenetként is lehet értékelni, hogy ő volt a legkevésbé fontos és tiszteletre méltó. Másfelől viszont – és én inkább ezt tartom valószínűnek – Orbán két héttel az európai uniós választások előtt ment Trumphoz, amit nagyon látványos és nyilvános beleegyezésnek, támogatásnak is lehet tekinteni. Orbán ugyanis szinte biztosan elhagyja az Európai Néppártot néhány héten belül, hogy csatlakozzon a Salvini-féle erőkhöz, és most akár úgy érezheti, az amerikai elnök is támogatja e lépését. MN: Orbán számára tehát siker az a nagyjából egy óra, amit eltölthetett a Fehér Házban? KLS: Részben igen, részben viszont nem. Az amerikai kormány megosztott: Trump és a közvetlen környezete kifejezetten melegen fogadta Orbánt, visszautasított minden kritikát, és kívülről úgy tűnhetett, az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök rögtön barátok, de legalábbis haverok lettek. Kim Lane Scheppele alkotmányjogász Ugyanakkor ott van az amerikai kormányzat másik része, a külügyminisztérium vezetése, a karrierdiplomaták és azok, akik régóta foglalkoznak ezzel a régióval. Ebben a körben pedig Orbán látogatása ritkán látott negatív reakciókat váltott ki. Példátlan, hogy egy állami vezető látogatásával egy időben ellenzéki politikusokat fogadjanak a külügyminisztériumban, most mégis ez történt, amikor Kész Zoltánt és Márki-Zay Pétert is meghívták. Azt is lehet látni, hogy a Kongresszusban demokrata és republikánus szenátorok is felemelték a hangjukat Orbán látogatása ellen, valamint a Global Magnitsky törvény alapján szankciókat fontolgatnak a miniszterelnök közvetlen környezete ellen. Még ha nem is léptetik életbe ezeket, már az erős jelzés volt, hogy ezt kiszivárogtatták. MN: Trumpot mennyire érdekli Magyarország? KLS: Azt hiszem, Trump meglehetősen keveset tud arról, hogy éppen mi zajlik Magyarországon, ő nagyon látványosan megdicsér bárkit, aki hízeleg neki, Orbán pedig pontosan ezt tette. Sőt, jól láthatóan Trump stílusát is igyekezett átvenni: extra hosszú nyakkendőt vett fel, úgy ült a székben, ahogyan az amerikai elnök szokott. De ahogy azt eddig is láthattuk, Trump személyesen csak kevés dologgal foglalkozik, Magyarország pedig nem tartozik ezek közé. Vagyis a jövőben valószínűleg inkább az amerikai kormányzat Orbánnal kritikus köre fogja meghatározni a Magyarországgal kapcsolatos politikát. MN: Nem lehet, hogy Trump számára azért hasznos Orbán, mert belülről gyengíti az Európai Uniót? KLS: Trump nem kedveli az Európai Uniót, mert az ellenfelet látja benne: a szervezetet, amely erőssé teszi az önálló nemzetállamokat. Elég egyértelmű tehát, hogy Trump örömmel veszi, ha az EU gyengül. Orbán pedig az a személy, aki nem támogatja az erős uniót, és ha a populisták előretörnek az EP-választásokon, még nagyobb szerephez fog jutni, Orbán még inkább az erősebb EU ellen fog dolgozni. Nem vagyok biztos benne, hogy Trump ezt teljesen átlátja, vagy hogy Orbán valamilyen hosszú távú stratégia része lenne, de az valószínű, hogy az elnök Orbánt politikai útitársnak tekinti. MN: Lehet tudni, hogy ki az, aki támogatja és tolja Orbánt Trump közvetlen környezetében? KLS: Pontosan nem lehet tudni, de jól láthatóan van néhány ember Trump körül, aki hasonlóan gondolkodik a világról, mint ő: ellenzi a bevándorlást, nem bízik a saját szövetségeseiben, és mindig kijelöl valamilyen ellenséget. John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója ezen emberek egyike: nem akar erős szövetségeseket és nem híve a nemzetközi együttműködéseknek sem. Bolton ugyanakkor egyelőre nem támogatta nyíltan Orbánt, ezért sem lehet egyértelműen azt mondani, hogy például neki köszönhető ez a találkozó – de a világról és a politikáról vallott felfogásuk nagyon hasonló. Ráadásul Bolton részt vett a találkozón, míg Mike Pompeo külügyminiszter nem. Trumptól keletre MN: Az Orbánt látványosan támogató, és jelenleg Európában szervezkedő Steve Bannonnak van még befolyása Trumpra? KLS: Egyértelműen. Bár Bannon hivatalosan már nincs a Fehér Házban, Trumppal régi barátok, az elnök pontosan tudja, hogy részben Bannonnak köszönheti a győzelmét. Bannon és a csapata pedig tisztában van vele, hogyan lehet a szavazókat az urnákhoz vinni, hogyan lehet rájátszani az emberek félelmeire, milyen módszerrel lehet választásokat nyerni. Ezért is lennék meglepve, ha jövőre nem segítené ismét Trump kampányát. Bannon pedig nemcsak támogatja Orbánt, hanem segít a Fidesznek is (Bannon az RTL Klubnak adott interjújában árulta el, hogy Orbánéknak is az a John McLaughlin végzi a közvélemény-kutatásokat, akivel ő az Egyesült Államokban dolgozott – G. M.). Nem lennék tehát meglepve, ha Bannon valamilyen formában közvetítene Trump környezete és Orbán között. MN: Sokat foglalkozott a 2011-es magyar Alaptörvénnyel, és azzal, hogy a Fidesz mennyire veszélyes az alkotmányosságra. Trump esetében lát hasonlóságot? Mekkora veszélyt jelent az elnök az Egyesült Államok alkotmányára? KLS: Trump hasonló értelemben veszélyes, mint Orbán: ő is az alkotmányos rendszer alapjait támadja. Az amerikai alkotmány régi, rövid, és rengeteg fontos dologról egyáltalán nem szól. Az alkotmányos rendszer sok eleme egyezményen, íratlan szabályokon alapul, nagyjából úgy, mint Nagy-Britanniában. Trump pedig ezekkel megy szembe, amikor például nem hajlandó közzétenni az adóbevallását: noha nincs olyan törvény, hogy ezt meg kell tenni, de eddig az összes elnök megtette – Trump viszont azt állítja, nincs azzal semmi gond, ha nem hozza nyilvánosságra. A fékek és ellensúlyok az Egyesült Államokban ugyan erősebbek, mint Magyarországon voltak, de ettől még aggódni kell Trump miatt. MN: Mégis van esély arra, hogy jövőre újraválasszák. KLS: Nagyon is. Trump stratégiája már be van járatva, az elmúlt két és fél évben is folyamatosan kampányolt, a Fox News pedig tulajdonképpen a saját tévécsatornája, kritika nélkül közvetíti az elnök üzeneteit. Sok Trump-szavazóval beszélgettem, őket szinte egyáltalán nem tántorították el az elnök körüli botrányok, és ha megnézzük a jelenlegi közvélemény-kutatási adatokat, azok is azt mutatják, hogy 40 százalék körüli a népszerűsége. Ez igen jelentős annak tükrében, hogy milyen ügyek kísérték az elnökségét. Az pedig, hogy ki lesz a demokrata jelölt, csupán a jövő nyáron derül ki, és kérdés, hogy jut-e elég idő rendesen felépíteni a személyét. Jelenleg több mint húszan vannak versenyben, és közel sem olyan egyértelmű a helyzet, mint 2016-ban, amikor mindenki tudta, hogy végül Hillary Clinton lesz a jelölt. MN: Hogyan értékeli az elmúlt egy évet, ami eltelt a Fidesz 2018-as választási győzelme óta? Lehet-e látni, milyen irányba akarja vinni Orbán Viktor az országot? KLS: A közigazgatási bíróságok felállítása, az Akadémia elleni támadás és a CEU elüldözése mind abba az irányba mutatnak, hogy Orbán képtelen a konszolidációra. Ezek az intézkedések azonban azt is mutatják, hogy a rendszer még nem rendezkedett be teljesen, és a jövőben Orbán valószínűleg a legkisebb ellenállást is le fogja törni, ha kell, személyről személyre fog haladni. A rendszerét és a vízióját közben külföldre is megpróbálja kiterjeszteni, a szomszédos országokban épülő médiabirodalom például egyértelműen erre utal. MN: Van bármi, ami veszélyezteti a rendszerét? KLS: Jelenleg semmi ilyesmit nem látok, hogy őszinte legyek. Az ellenzék továbbra is megosztott, persze, Orbán is folyamatosan dolgozik azon, hogy megosztott legyen. A német autógyáraknak köszönhetően a gazdaság meglehetősen stabil. Az egyetlen veszélyt az uniós források megszűnése jelentheti, de ahogy már említettem, Orbánnak szerintem van B terve, és tud pénzt szerezni a keleti szövetségeseitől. Összességében jelenleg olyan a magyar politika, mintha Orbán elkerítette volna magát egy rendkívül erős falakkal körbevett kastélyba, és senki nem tudja, hogyan lehet őt onnan elmozdítani. Fotó: Wikipédia MN: Magyarország uniós tagsága vissza fogja tartani Orbánt attól, hogy a jelenleginél durvább, mondjuk putyini vagy erdoğani módszerekhez folyamodjon? KLS: Egyértelmű, hogy az EU tagjaként nem lehet azt csinálni, amit például Erdoğan tesz az újságírókkal vagy a vele kritikus akadémikusokkal, tanárokkal, de Orbánnak valójában nincs is szüksége ilyesmikre. Az ő módszerei sokkal hatékonyabbak a török elnökéinél. Ha elkezdene börtönbe zárni embereket, vagy elkobozná a vagyonukat, sokkal nagyobb ellenállásba ütközne Magyarországon és külföldön egyaránt. Orbán szerencséje, hogy akiknek nem tetszik a rendszer, egyik napról a másikra elmehetnek külföldre, csupán a személyi igazolványuk szükséges hozzá. Ez a diktatúrának és az állami kontrollnak egy új formája: részben érzékelhetetlen a legtöbb szemlélő számára, de nagyon is érzékelhető és nyomasztó azok számára, akik veszélyt jelentenek a rendszerre. Ha pedig 27 további országba el lehet költözni vízum nélkül, ezek az emberek elhagyják az országot. MN: Ön szerint mi lenne a helyes stratégia az ellenzék számára ebben a helyzetben? KLS: A Fidesz úgy alakította át a választási rendszert, hogy csak akkor tudja az ellenzék ténylegesen megszorongatni Orbánt, ha egyesül. Ha ez nem történik meg, mindig veszíteni fog az oppozíció. Nem véletlen, hogy az ellenzéki összefogást sürgető személyeket olyan hevesen támadja a kormány és a médiája. A kormányzati megfigyelés pedig egyre erősebb Magyarországon, így a rendszer pontosan tudja, ki jelent valódi veszélyt, és kit mivel lehet sakkban tartani. Még ha van is tehát egy karizmatikus vezető, aki képes egyesíteni az ellenzéket, Orbán kezében mindig lesz elég fegyver, hogy kiiktassa ezt a személyt. Ugyanakkor továbbra is azt gondolom, hogy az ellenzék meg tudná találni a rendszer támadható pontjait, de egyelőre ennek nem látni jelét. MN: Akkor viszont mi értelme van annak, hogy az ellenzék elindul a választásokon és beül az Országgyűlésbe? KLS: A magyar történelem ugyan azt mutatja, hogy az ellenzék szeret illegalitásba vonulni, de egy kívülállónak nem tud érdekes lenni, ha az ellenzék még kevésbé van jelen a közéletben vagy a parlamentben, vagyis a nemzetközi figyelem a jelenleginél biztosan kisebb lenne. Ha nem ülnének a parlamentben, a decemberi bojkottot és akciókat sem lehetett volna végrehajtani. Ha az ellenzék nem viselkedne úgy, mint egy igazi ellenzék, mind a magyar választók, mind az országon kívül állók azt érzékelnék, hogy Orbánnak nincs ellenzéke. Ebben az esetben sokkal könnyebb volna elhinni, amit a kormány rendszeresen hangoztat, hogy ők a magyar emberek kétharmadának felhatalmazását élvezik. Ezért fontos, hogy az ellenzék jelen legyen, és megmutassa, hogy ez nem igaz.
| |
|