Belföld
[5491]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[148]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[376]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[312]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[176]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4019]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[426]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1222]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2403]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1354]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[577]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4051]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2934]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[370]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3290]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
07:18:18 Attól függ, mi van a kosárban: ötödével drágult a klasszikus vasárnapi családi ebéd | |
Forrás: hvg.hu | Kovács Gábor | 2020.05.16. Az átlag magyar fogyasztói kosara most köszönő viszonyban sincs az infláció számításához használttal, így a tényleges, háztartásokat érintő infláció magasabb. Durva áremelkedések a járvány miatt nem voltak, több élelmiszer ára elszállt, de ezek régóta tartó, független folyamatok. Több szempontból is rendkívüli volt az áprilisi inflációs adat, vagyis annak statisztikája, hogy mennyivel mentek föl (vagy le) az árak egy év, illetve egy hónap alatt. Az átlagos éves infláció mindössze 2,4 százalékos volt – ennyire alacsonyat 2018 áprilisa óta nem mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Még márciusban is 3,9 százalékon állt a mutató, az év elején pedig jócskán 4 százalék fölött volt. A szokatlanul alacsony érték tulajdonképpen egyetlen dolognak volt köszönhető:
és ez lehúzta az átlagot. Az inflációt ugyanis egy meghatározott összetételű, az átlagos lakossági fogyasztást reprezentálni hivatott termékkosár alapján számolják.
Ezen belül a sertéshúsé 28,9, a párizsié, kolbászé 22,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,1, a cukoré 14,1, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,5 százalékkal lett magasabb. © MTI / Újvári Sándor Egy hónap alatt, márciushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára az ilyenkor megszokottnál nagyobb mértékben, átlagosan 1,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6,2, a párizsi, kolbászé 3,5, a csokoládé, kakaóé 3,4, a sertéshúsé és a tojásé 2,8–2,8, a liszté 2 százalékkal lett magasabb. Az üzemanyagok ára egyetlen hónap alatt 16,4 százalékkal csökkent, ez önmagában 1,1 százalékponttal járult hozzá az infláció csökkenéséhez. Ami ugyebár csak 0,6 százalék volt, vagyis az üzemanyagok drasztikus áresése nélkül az infláció bőven a pozitív tartományban maradt volna. Ami ár elszabadult, az sem a járvány miattAz egyik kérdés, hogy mindebből mi köszönhető a koronavírus-járványnak. Az üzemanyagok árának csökkenése mindenképpen, azt a nyersolaj árának elmúlt hónapokban tapasztalt zuhanása okozta. Mivel a világ országai jelentős részben leállították gazdaságaikat, csökkent a kőolajkereslet. A kínálat csökkenése ezt egyáltalán nem követte, Oroszország és Szaúd-Arábia ugyanis elkezdett egymás (illetve az amerikai palaolaj-kitermelők) kivéreztetésére játszani. © AFP/Mladen ANTONOV Végül megállapodtak a kitermelés visszafogásában, de már akkora olajkészletek halmozódtak fel, hogy probléma elhelyezni a nyersolajat (ezért egy amerikai olajfajta rövid jegyzési ára egy időre negatívba is ment). Ez egyébként azt is jelenti, hogy hiába kapcsol magasabb fokozatba a világgazdaság, a túlkínálat, így az alacsony árak egyhamar nem múlnak el a piacon. Így az üzemanyagárak jelentős emelkedésére sem kell számítani, ezek továbbra is lefelé fogják húzni az inflációs mutatót. A másik oldalon, az emelkedő élelmiszeráraknál a KSH mindössze annyit jegyzett meg, hogy abban a „koronavírus-járvány okozta megnövekedett kereslet is szerepet játszott” – utalva a járványhelyzet miatt kialakult vásárlási lázra. És valóban, a termékfőcsoportok, illetve egyes termékek átlagárait elnézve a KSH nem elbagatellizálta a jelenséget, amikor az „is szerepet játszott” kifejezést használta.
A járványnak (egyelőre) nem volt jelentős hatása ezekre. Az alábbi grafikonokon néhány termék árának alakulását ábrázoltuk 2018 elejétől kezdve. Csak pár esetben figyelhető meg jelentős, szokatlan drágulás március-áprilisban (például a rizsnél, ami népszerű tartós élelmiszer lehetett), akadnak azonban látványos, hosszú távú tendenciák.
Az élelmiszerek drágulnak, és ez így is fog maradniAz egyik leglátványosabb a sertéshúsok és –húskészítmények árának elszabadulása. Ennek oka elsősorban a sertéspestis, amely miatt rengeteg állatot kellett leölni – a járvány pluszköltségeket jelent a tenyésztőknek, a leölt állatok miatt pedig szűkül a kínálat. Évek óta trendszerűen drágulnak a zöldségek, gyümölcsök (persze a természetes szezonális áringadozások mellett), különösen a burgonya, ez szintén független a járványhelyzettől. © Túry Gergely Ha csak a burgonya és a sertéshús drágulását nézzük, a klasszikus magyar vasárnapi ebédet (rántott hús krumplipürével) 2019 áprilisában bő kétezer forintból ki lehetett hozni, ha egy kiló húst és két kiló krumplit, no meg a KSH által rögzített átlagárakat vesszük. Ugyanez egy évvel később már közel 2500 forint, vagyis az áremelkedés 20 százalékos volt. Sőt,
Ami a burgonyát illeti, az elmúlt években, évtizedekben Magyarországon jelentősen, de Európában általában csökkent a termelt mennyiség. A klímaváltozás hatásai (hosszabb aszályos időszakok) sem kedvezőek, az árak így mennek felfelé. Magyarországon az időjárás 2020 elején nagyon aszályos volt, a mezőgazdasági termények árának ez egész biztosan nem fog jót tenni. Továbbá az sem, ha a járvány miatt fennakadások lesznek az importban, ugyanis a mezőgazdaságnak is szüksége van behozott anyagokra, például növényvédő szerekre, gépekre. Arról nem beszélve, hogy a forint árfolyama hatalmasat zuhant az év első hónapjaiban, ami megdrágítja az importot – ez végül legalábbis részben el fog jutni a fogyasztói árakig.
Ugyanakkor a fogyasztói árak emelkedése ellen fog hatni (minden termék esetében) a gazdasági válság, a növekvő munkanélküliség, a béremelések elmaradása. Ezek visszafogják a lakossági fogyasztást, vagyis a keresletet. Most köszönő viszonyban sincs a valósággalÁprilisban azonban ezek a folyamatok még alig játszottak szerepet, sőt mint említettük, a járvány hatása az árakban nem jelent meg drasztikusan (az üzemanyagokat leszámítva). Ugyanakkor az emberek durva áremelkedéseket éreztek – erre nem csak egyedi beszámolók utalnak, hanem a jegybank inflációs értékelése. Az abban található grafikon tanúsága szerint a lakossági inflációs várakozások a korábbi öt százalék környékéről közel 10 százalékra lőttek ki. © MNB A jegybank elemzői persze megjegyzik, hogy válságok idején a „hangulatindikátorok változékonysága a világon mindenhol többszörösére növekszik” – jelen esetben a pánikhangulat miatt az emberek jóval nagyobb inflációtól tartanak, mint amire reálisan számítani lehet. A fenti grafikonon látszik, hogy
A másik, a jelenlegi helyzet okozta szempont, hogy az infláció számításához használt termékkosár köszönő viszonyban sincs a lakosság tényleges termékkosarával. Az iskolákat bezárták, a munkavállalók jelentős részét home office-ra küldték. Vagyis például a legtöbb magyar jóval kevesebbet autózik (ha egyáltalán), mint normálisan, így
Az éttermek, kocsmák, mozik szintén zárva – ezek is kiestek a fogyasztói kosárból. Az élelmiszerek viszont, amelyek ára nőtt, megmaradtak, sőt, a szubjektív súlyuk is már azáltal megnőtt, hogy a vásárlások nagy része ezekre irányul. A rántott húsos példánál maradva, minél nagyobb egy háztartás vásárlói kosarában a vasárnapi ebéd súlya, annál nagyobb a háztartásra vonatkozó infláció – és az inflációérzet. © presspirit Arról nem beszélve, hogy a pánikvásárlások idején azért akadtak ideiglenes, egy-egy kereskedőre korlátozódó áruhiányok, ami ideiglenes, lokális áremeléseket okozott (és persze akadt kereskedő, amelyik visszaélt a helyzettel). Az ilyen kirívó esetek negatívan befolyásolhatják a velük szembesülő emberek szubjektív infláció-érzékelését, illetve várakozásait. Általában igaz, hogy az egyes háztartások valójában közelebb vagy távolabb állhatnak az átlagtól (ettől átlag), azonban a magyar lakosság nagy részét érintő tényleges infláció jelenleg megközelítően sem olyan, mint amit a statisztika mutat, a különleges helyzet felerősítette, felerősíti az egyes háztartások egymástól és a statisztikai átlagtól való távolságát. Az áremelkedések ráadásul szubjektíven nagyobbnak tűnnek, mint amekkorák a KSH adatai szerint valójában voltak. Ehhez azért persze érdemes szem előtt tartani, hogy a KSH saját bevallása szerint a járványhelyzet megnehezítette, sőt bizonyos esetekben lehetetlenné tette a fogyasztói árakra vonatkozó adatfelvételt, az inflációs statisztikák ezért megbízhatatlanabbak, mint normál körülmények közt. | |
|