Forrás: 444.hu | Czinkóczi Sándor | 2020.10.09.

Ha csendesen is, de már itthon is zajlik a zöld forradalom, amiben a kormány az egyik főszerepet a naperőműveknek szánta. A megújulós támogatásokra egyre többen mozdulnak rá, és ahogy ez a történet is mutatja, az állam akár külön rendeletet is kész hozni, ha egy napelemes cég nem tudja megszerezni a kiszemelt földet a tulajdonosoktól. Így néz ki a magyar klímaharc alulnézetből.

Bezöldül a NER

Két éve a magyar kormány tagjai még egészen nyíltan beszéltek arról, hogy ha a károsanyag-kibocsátásról van szó, ők inkább az autógyárak érdekeit tartják szem előtt. Majd miután itthon is egyre többen kezdtek aggódni a klímaválság miatt, a 2019-es európai parlamenti választásokon pedig látványosan megerősödtek a zöld pártok, a Fideszben is rájöttek, hogy nem elég, ha csak Áder János beszél a környezetvédelemről, végül úgy belehúztak, hogy még a KDNP is zöld fordulatot hirdetett. 

Bár a magyar kormány tavaly leszavazta, hogy 2050-re klímasemlegessé tegyék az EU-t, azért mégis születtek visszafogott tervek a szennyező energiaforrások kivezetésére. 

E tervek szerint a jövőben nagyrészt nukleáris és megújuló energiából termelnénk áramot. 

Az előbbi nyilván a paksi bővítést, az utóbbi pedig még több napelemes erőmű építését jelenti, mivel újabb szélerőművekre nem adnak engedélyt. Az év elején megjelent klímaterv szerint 2030-ra 20 százalékkal nőne az ország végső áramfogyasztásában a megújulók aránya. Ennek megfelelően Orbán Viktor még a februári évértékelőjében is beszélt arról, hogy „a következő tíz évben meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását”. A klímaterv pedig azzal számol, hogy a napelemes kapacitások nagysága 2030-ra közel 6500 MW-ra nőne.

Fotó: Varga György/MTI/MTVA

Mivel a paksi beszerzések körül gyakran az oroszokkal kell lökdösődni, ráadásul az atomerőmű éptése egyébként is komoly szaktudást igényel, 

ha valaki a magyar zöld fordulaton akar keresni, annak jóval egyszerűbb a naperőműves piacra beszállni.

Itt elég megszerezni a megfelelő területeket a csatlakozási pontok közelében, és kérni a támogatást. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök török barátja, Adnan Polat is elkezdte felvásárolni a napelemes projektcégeket, és a Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körök is rárepültek az lehetőségre.

A magyar állam pedig támogatási rendszerrel biztosítja, hogy a napelemes erőművekkel ne lehessen nagyon mellényúlni: a tavaly indult METÁR-tenderek nyerteseinek 15 éven át garantálja, hogy az általuk megajánlott áron adhassák el a megtermelt áramot. Ez úgy működik, hogy ha a tőzsdei ár valamiért a támogatott ár alá esne, akkor az állam a különbözetet zöld prémiumként pótolja ki. Vagyis a rendszer a sikeresen pályázóknak hosszú távon olyan kiszámítható üzletet biztosít, amire könnyű befektetőt találni. 

Így az egyetlen kockázatos tényező a megfelelő földek megszerzése marad, de a jó kapcsolatokkal rendelkező cégek ebben is segítségre számíthatnak. 

Hallom, eladó a földed

Csabát* még 2020 elején kereste meg egy cég, hogy megvenné a Putnok melleti földjét, mert napelemes erőművet építene. Csaba visszautasította őket. Arra jutott, hogy nem érné meg neki az üzlet, mert a földet 2023-ig egy biogazdálkodó bérli tőle, és ha az érdeklődő cég kérésére kivonnák a szántót a művelés alól, a bérlő elbukná az ökológiai gazdálkodásra kapott uniós támogatást. Így pedig joggal kérhetne kártérítést Csabáéktól. Másrészt úgy tervezte, hogy pár év múlva már a fia gazdálkodna a területen. 

Bár az elutasítás után a napelemes cég még egy ideig erősen győzködte, hogy jobban járna, ha eladná a több mint 34 hektárt, egy idő után úgy tűnt, sikerült leráznia őket. Éppen ezért döbbent meg, amikor augusztus végén kézhez kapott egy határozatot, amiben a földhivatal közölte, hogy a NES Energy Zrt. kérésére a területet kivonják a művelés alól, és engedélyezik „a termőföldek más célú hasznosítását nagy teljesítményű napelemes erőmű céljából”. Ennek a cégnek ugyanaz a Plachy László a vezetője, mint amelyiket Csaba pár hónappal korábban visszautasított. 

Először ő sem értette, hogy a hatóság miért engedélyezi az átminősítést egy olyan cég kérésére, amelyik sem tulajdonosa, sem bérlője a földnek. Ráadásul őt akkor sem értesítették, amikor a hatóság emberei kimentek felmérni a földjét. Csak az indoklásból derült ki, hogy a NES Energy közben komoly kormányzati segítséget kapott a kiszemelt földek megszerzéséhez. 

A cég ugyanis nem csak Csabáék földjét nézte ki magának: Észak-Magyarországon közel 1000 hektáron terveznek napelemes erőműveket építeni. És amikor úgy érezték, elakadtak a földek megszerzésével, megkeresték az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy segítsenek megoldani a problémáikat. 

A cég egyébként nem csinál titkot abból, hogy vannak jó kormányzati kapcsolatai: a honlapján is hirdeti, hogy Plachy tavaly ősszel összefutott Palkovics Lászlóval Ózdon, nemrég pedig maga Szijjártó Péter vitt házhoz 282 millió forintnyi támogatást a másik cégének, a Green Plan Energy napelemes szerkezeteket gyártó üzemébe. 

Szijjártó Péter és Plachy László Kazincbarcikán Fotó: Borsos Matyas/KKM/Szijjártó Péter/Facebook

Az ITM-ben a tárgyalások annyira sikeresek voltak, hogy május 6-án a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a projektet, 

egyben a cég kérésére 18 településen összesen 229 helyrajzi számot minősített beruházási célterületté. 

Bár májusban Csabáéknak erről még fogalmuk sem volt, de az ő putnoki földjük is felkerült a kormány listájára, amire hivatkozva a NES kezdeményezte is a szántó átminősítését. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal pedig augusztusban megadta az engedélyt. 

Ezután két lehetőségük maradt, de a terület mindenképpen a NES birtokába kerül:

• vagy elfogadják az utolsó ajánlatot, amit a cég a kormányhivatalon keresztül küld a tulajdonosoknak, 
• vagy megindul a kisajátítási eljárás. 

És nem Csabáék az egyetlenek, akik így jártak, kérdésünkre Plachy László elmondta, hogy az egész projektben szereplő közel 1000 hektárból nagyjából 150-250 hektárnál voltak hasonló viták, ami 10 tulajdonost jelent. Egyébként mindenki mással meg tudtak állapodni, és elmondása szerint a piaci árnál többet kínáltak a földekért.