Vértesy László nevét valószínűleg még a közéleti híreket szorosan követő emberek se feltétlenül ismerik, pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanító jogász régóta foglalkozik a politikával. Éveken át volt a kormányközeli Századvég Alapítvány kutatója, majd a 2018-as parlamenti választás előtt a Jobbik környezetében végzett hasonló munkát. Közben 2014 óta tagja a választások jogszerűségét felügyelő Fővárosi Választási Bizottságnak.
A Direkt36 most kiderítette, hogy Vértesy egyike a Pegasus kémszoftver magyarországi célpontjainak. A jogász két telefonszáma is szerepel abban a kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasus különböző ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. A telefonszámlistához a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd azt 17 szerkesztőség – köztük Magyarországról a Direkt36 – elemezte.
Vértesy nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre, és így nem volt lehetőség arra sem, hogy a telefonja átvizsgáltatásával kiderítsük, valóban megfigyelték-e. A kiszivárgott listán szereplő más Pegasus-célpontok esetében ugyanakkor korábban számos esetben kimutatták a technikai vizsgálatok, hogy a készülékbe valóban behatoltak a kémszoftverrel.
A kiszivárgott adatbázisból az nem derül ki, hogy a kizárólag állami szerveknek eladott kémszoftvert vajon ki vetette be a magyar célpontok ellen, azonban Kósa Lajos fideszes politikus korábban nyilvánosan is elismerte, hogy az Orbán-kormány beszerezte és használja is az izraeli fejlesztésű kiberfegyvert. A célpontok közt korábban újságírókat, kormánykritikus médiatulajdonosokat, ellenzéki politikusokat, kormányzati és nemzetbiztonsági tisztviselőket is azonosítottunk.
Nem egyértelmű, hogy Vértesy miért vált célponttá. A Direkt36 által megkérdezett ismerősei nem tudnak semmi olyan ellene folyó hatósági vizsgálatról, amely indokolhatta volna a célba vételét. 2018 őszének elején irányították rá a Pegasust, és az ismerőseitől kapott információk és a nyilvánosan elérhető adatok alapján ebben az időben nem történt vele semmi olyan esemény, amely könnyedén megmagyarázná a célszeméllyé válását.
Ebben az időszakban is voltak ugyanakkor közéleti jellegű megbízatásai. Vértesy már ekkor is tagja volt a Fővárosi Választási Bizottság nevű testületnek, amelynek feladata az, hogy biztosítsa a választás törvényességét és tisztaságát. Ők vizsgálják ki például a választóktól vagy politikusoktól beérkező, a választási szabályok megsértésének gyanújáról szóló bejelentéseket.
Vértesyt először 2014-ben – a fideszes városvezetés idején – választották meg erre a pozícióra. 2019 augusztusában, nem sokkal az ellenzék győzelmét hozó önkormányzati választás előtt újra megválasztotta a fővárosi közgyűlés. Egy jelenlegi önkormányzati forrás a Direkt36-nak azt mondta, hogy Vértesy nem pártdelegáltként került be a testületbe, hanem a Tarlós István akkori főpolgármester mellett dolgozó jegyző javaslatára.
A célszeméllyé válás idején Vértesy még tulajdonosa és vezetője volt a Civitas Intézet nevű cégnek, amely a tavaszi parlamenti választások előtt segítette a Jobbikot. A párt ügyeit ismerő források szerint ugyanakkor a Civitas ekkor már nem volt aktív, és Vértesynek se volt szorosabb kapcsolata a párttal.
A célbavétel időpontjának ugyanakkor nem feltétlenül van jelentősége. Ha valóban megfigyelték Vértesyt, akkor az is lehetséges, hogy a kémfegyver használói egy korábbi időszakról akartak információkat szerezni. A Pegasus segítségével ugyanis hozzáférhetővé válik minden olyan információ, amely a telefonon már rajta van: akár hónapokkal vagy évekkel korábbi levelezések, üzenetváltások, illetve fotók, videók és hangfelvételek.
A Direkt36 beszélt Vértesy több ismerősével is, és egyikük azt mondta, hogy a jogász maga sem érti, hogy miért válhatott Pegasus-célponttá.
Mivel Vértesy az államigazgatás egyfajta utánpótlási bázisaként is működő Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tanít, így felmerülhet az is, hogy ezzel összefüggésben vált célponttá. Vértesy ugyanakkor nem nemzetbiztonsági szempontból érzékeny – például honvédelmi vagy rendészeti – területen dolgozik az egyetemen, hanem pénzügyi és gazdasági joggal foglalkozik a Közigazgatási Jogi tanszéken. Bár a jelenlegi jogszabályok már kimondják, hogy az NKE bármely foglalkoztatottja ellen folytathatnak a hatóságok úgynevezett „megbízhatósági vizsgálatot”, amelynek során titkosszolgálati módszerek is alkalmazhatók, ezt a szabályt csak 2021-ben vezették be, tehát Vértesy célponttá válásakor nem volt még hatályos.
A kormány nem reagált a Vértesy célponttá válásával kapcsolatos kérdésekre.
A „legszűkebb” csapat tagja volt
Az egyetemi önéletrajza szerint a jogi mellett közgazdasági tanulmányokat is folytató Vértesy 2013-tól dolgozott a kormányközeli Századvégnél, néhány évvel később azonban elkezdett érdeklődni a Jobbik iránt. A párt belső ügyeit ismerő források szerint a Jobbik néppárti irányváltásával megjelent körülöttük több új szakértő, és Vértesy ezzel a hullámmal együtt érkezett. „Ekkoriban úgy tűnt, leginkább a Jobbik tudja megszorongatni a NER-t, ez pedig vonzotta az értelmiségieket a Jobbik és Vona felé” – mondta az egyik forrás arról az időszakról, amikor Vértesy is megjelent a párt környékén.
2017 nyarán Vértesy létrehozta a Civitas Intézet nevű céget, amely ellenzéki politikusok részvételével konferenciákat és egyéb rendezvényeket szervezett, valamint háttéranyagokat gyártott a párt számára fontos témákban. A Civitas megbízásából készült el a Korrupció Fekete Könyve című kiadvány is, amelyet a Transparency International magyarországi szervezete készített a 2018-as választások előtt az Orbán-kormány alatt történt nagyobb visszaélésekről.
Vértesy emellett szoros kapcsolatban állt a Jobbik vezetőségével is. „Amikor a programalkotás ment, akkor a Civitas vezetőjeként részt vett a megbeszéléseken, és így a legszűkebb kampánycsapat tagjaként dolgozott” – mondta a Direkt36-nak Volner János, a párt korábbi alelnöke és frakcióvezetője, aki azóta már szembefordult a Jobbikkal.
Más jobbikos források is megerősítették, hogy Vértesy részt vett a kampányfelkészülésben, és volt, aki megjegyezte, hogy egy esetleges győzelem esetén számítottak volna a munkájára kormányon is. Vértesy néhány alkalommal megjelent az akkoriban Simicska Lajos tulajdonában álló Magyar Nemzet által szervezett, szalonnak hívott rendezvénysorozaton is, ahol a Jobbik mellett más ellenzéki pártok politikusai is beszélgettek arról, hogyan lehetne legyőzni a Fideszt.
A 2018-as választáson elszenvedett nagyarányú vereség végül súlyos válságba taszította a Jobbikot. Előbb távozott Vona Gábor elnök, majd a következő hónapokban a párt több más korábbi vezető politikusa is. Még ősszel, Vértesy Pegasus-célponttá válása idején is tartottak a belharcok, de jobbikos források szerint a jogász ekkor már nem volt aktív kapcsolatban a párttal. „Amennyire fel tudom idézni, Vértesy a választás után nem volt látható a párt közelében” – fogalmazott például Volner.
A párt ügyeit ismerők szerint ebben az időszakban már a Civitas Intézet sem volt aktív, amelynek egészen 2020 októberéig Vértesy volt a tulajdonosa és vezetője. (Az intézet a mostani kampányra újraéledt, és rendezvényeket szervez, valamint a Transparency Hungaryvel közösen dolgozott a Korrupció Fekete Könyvének új kiadásán.)
Vértesy egyik ismerőse a Direkt36-nak azt mondta, hogy a jogász valószínűleg megbánta, hogy a Jobbikot segítette. A névtelenséget kérő forrás közölte, hogy még a választások előtt többször találkozott a jogásszal, aki „arra utalgatott, hogy ez egy olyan ellenzéki tevékenység”, amely káros hatással lehet a későbbi karrierjére. Vértesy hivatalos, az NKE honlapján található önéletrajzában nem is szerepel, hogy valaha köze lett volna a Civitas Intézethez.
A jogász kiszállása után az új tulajdonos Nagy-Pál Levente, Gyöngyösi Márton jobbikos európai parlamenti képviselő egyik munkatársa lett. Az intézet egyik jelenlegi vezetője Kész Zoltán korábbi parlamenti képviselő, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt egyik közeli politikai szövetségese.
Célszemélyek az ellenzék körül
A Direkt36 korábban feltárta, hogy volt több olyan, az ellenzékhez kötődő személy, akit célba vettek a Pegasus kémszoftverrel.
A 2018-as választások előtt a célpontok között volt az abban az időben a Jobbikot támogató Simicska Lajos fia és egyik legközelebbi bizalmasa is. 2018 végén feltűnt aztán a célpontok között Gémesi György, Gödöllő ellenzéki polgármestere, tavaly tavasszal pedig egy ellenzéki híroldal kiadójának, az egykori MSZP-s Páva Zoltánnak a telefonját törték fel a Pegasusszal. Az ő megfigyelése épp akkor kezdődött, amikor nyilvánosságra került, hogy tanácsadói munkát végez a Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíciónak.
A kormány ugyan egyetlen esetet sem kommentált, és nem ismerte el, hogy bármi közük lenne ezeknek az embereknek a célponttá válásához. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban egy alkalommal közölte, hogy a Pegasus-megfigyelésekről szóló hírek közt „van olyan, ahol van valamilyen valóságalapja” a megjelent beszámolóknak. Azt ugyanakkor nem részletezte, hogy konkrétan mely beszámolókra gondol.
Címlapkép: szarvas / Telex
