Forrás: Új világtudat |  2020.05.22.

Az ember már az ókor óta kíváncsi, hogy vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban. A geológia terén elért eredményekből ma már tudjuk, hogy az élet viszonylag gyorsan elindult, mihelyt bolygónk környezete elég stabil volt ahhoz, hogy támogassa azt.

Tudjuk azt is, hogy az első többsejtű szervezetek, amelyek végül a mai technológiai civilizációt hozták létre, körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt alakultak ki. Ám annak ellenére, hogy tudjuk, mikor jelent meg az élet először a Földön, a tudósok még mindig nem értik, pontosan mi indította el, aminek fontos következményei vannak azt illetően, hogy milyen eséllyel található meg az univerzum más részein.

A Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában megjelent új cikkben David Kipping, a Columbia Egyetem Csillagászati Tanszékének adjunktusa bemutatja, hogy a Bayes-féle következtetésnek nevezett statisztikai technikával végzett elemzés rávilágíthat arra, hogy miként alakulhat ki a bonyolult földönkívüli élet idegen világokon. (1)

"Az élet gyors megjelenése és az emberiség késői kifejlődése az evolúció ütemével összefüggésben minden bizonnyal sokat elárul," - mondta Kipping. "De ebben a tanulmányban ténylegesen mennyiségileg meghatározható, hogy a tények mit mondanak nekünk."

Az elemzés elvégzéséhez Kipping az életre és az emberiség fejlődésére vonatkozó legkorábbi bizonyítékok kronológiáját használja. Azt a kérdést tette fel, hogy milyen gyakran várhatjuk az élet és az intelligencia újbóli megjelenését, ha a Föld története megismétlődik, majd újra és újra elindul az óra.

A problémát négy lehetséges válasz formájában fogalmazta meg: Az élet általános és gyakran fejlődik ki az intelligencia, az élet ritka, de gyakran fejlődik ki az intelligencia, az élet gyakori és ritkán fejlődik ki az intelligencia, és végül az élet ritka, és ritkán fejlődik ki az intelligencia.

A Bayes-féle statisztikai következtetés módszere - amelyet a hipotézis valószínűségének frissítésére használnak, amikor a bizonyítékok vagy információk elérhetővé válnak - megállapítja a modellezett rendszer korábbi hiedelmeit, amelyeket ezután adatokkal kombinálnak az eredmények valószínűségének meghatározására.

"A technika hasonló a fogadási esélyekhez," - mondta Kipping. "Ösztönzi az új bizonyítékok ismételt tesztelését a korábbi nézőponttal szemben, lényegében egy pozitív visszacsatolási kör segítségével, amely pontosítja az esemény valószínűségére vonatkozó becsléseit."

E négy hipotézis alapján Kipping a Bayes-féle matematikai képleteket használta a modellek egymással szembeni mérlegelésére. "A Bayes-féle következtetésben mindig ki kell választani a korábbi valószínűség-eloszlásokat," - mondta Kipping. "De itt a kulcsfontosságú eredmény az, hogy amikor összehasonlítják a ritka és a gyakori élet forgatókönyveket, a gyakori élet forgatókönyve mindig legalább kilencszer valószínűbb, mint a ritka."

Az elemzés azon bizonyítékokon alapul, hogy az élet a Föld óceánjainak kialakulásától számított 300 millió éven belül jött létre, amint azt a szén-13 tartalmú cirkon lerakódásokban megmérték, ami a Föld élettartama szempontjából nagyon gyors indulás. Kipping hangsúlyozza, hogy az arány legalább 9 az1-hez vagy annál nagyobb, attól függően, hogy az intelligencia milyen gyakran fejlődik ki.

Kipping következtetése az, hogy ha a Földhöz hasonló feltételekkel bíró bolygók és evolúciós idővonalak gyakoriak, akkor az elemzés azt sugallja, hogy az életnek kevés problémát jelent, hogy spontán módon kialakuljon más bolygókon. És mi az esélye annak, hogy ezek a földönkívüli életek bonyolultakká, differenciáltakká és intelligensekké váljanak? Itt Kipping vizsgálata kevésbé biztos, mivel mindössze 3:2 az esély az intelligens élet javára.

Ez az eredmény abból ered, hogy az emberiség viszonylag későn jelent meg a Föld története során, ami arra utal, hogy fejlődése nem volt sem könnyű, sem biztosított folyamat. "Ha újra játszanánk a Föld történelmét, az intelligencia megjelenése valójában eléggé valószínűtlen," - mondta.

Kipping rámutat arra, hogy a tanulmányban szereplő esélyek nem túl nagyok, meglehetősen közel állnak az 50:50-hez, és a megállapításokat nem szabad többnek látni, mint egy hipotézis felé tett kezdeti lépésnek.

"Az elemzés nem nyújthat bizonyosságot vagy garanciát, csak statisztikai valószínűségeket alapozhat meg, hogy mi történt itt a Földön," - mondta Kipping. "Ugyanakkor biztató, hogy az univerzum tele lehet élettel. Az intelligens élet kutatóit a Földön kívüli világokban ez nem fogja elriasztani." (2)

(1) - https://arxiv.org/pdf/2005.09008.pdf
(2) - https://phys.org/news/2020-05-odds-life-intelligence