Belföld
[5502]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[379]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[182]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4043]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1227]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2407]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1361]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[593]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4063]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2946]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[376]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3302]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
07:11:37 Erdogan akkor is végigviszi a gazdasági vízióját, ha az ország belerokkan | |
Forrás: 444.hu | Csurgó Dénes | 2021.12.10. Recep Tayyip Erdogan török elnök érdekes emberkísérletbe kezdett országának több mint 84 millió lakosán.
Az elnök a fejébe vette, hogy a török gazdaság számára a legrosszabb, ami történhet, ha a jegybank megemeli az alapkamatot. Sokkal nagyobb, mint az elszabaduló infláció, a török líra történelmi zuhanása. Erdogan annyira hisz ebben a víziójában, hogy a jegybank több alelnökét és a pénzügyminiszterét is menesztette, a törökök millióit egyre jobban szorongató gazdasági nehézségekért pedig eredeti módon az országra támadó külföldi erőket teszi felelőssé. Árak föl, líra leMár a koronavírus harmadik hulláma alatt, a nyári kilábalás előtt közgazdászok szerte a világon figyelmeztettek mindenkit, hogy amikor újra beindul a gazdaság, a gyors növekedéssel várhatóan eléggé megugrik az infláció is. Ennek részben maga a válság az oka, pontosabban a kormányok és jegybankok erre adott reakciója, amelyek soha nem látott mértékben öntötték a pénzt a gazdaságba, hogy csillapítsák a válság hatásait. Részben pedig az, hogy ahogy a hosszú leállás és üresjárat után világszerte felpörgött a gazdaság, a hirtelen nagy kereslet miatt számos termék ára megemelkedett. Ráadásul az újraindulás közben megakadt termelési láncok miatt számos alapanyagból hiány alakult ki világszerte, szűkítve a kínálatot és emelve az árat. Az infláció meg is jött világszerte, az Egyesült Államokban 6,2, az Európai Unióban 4,9, Magyarországon 6,5 százalékkal nőttek 2021 őszén a fogyasztói árak éves alapon. Már ezek is magas számok, ekkora áremelkedést bőven megéreznek a fogyasztók, nem véletlen, hogy a legtöbb országban be is avatkozott a helyi jegybank, és kamatot emelt. Törökországban viszont nem 5-6, hanem 20 százalékos az infláció. Mármint a hivatalos adatok szerint, amelyek hitelességét kormánykritikus török közgazdászok kétségbe vonják. A független Inflation Research Group szerint inkább 50 százalék körül járhat a fogyasztói árindex emelkedése. Az inflációt az is hajtja, hogy az elmúlt hónapokban kevés valuta vesztett annyit az értékéből, mint a török líra: a dollárral szemben idén 40 százalékkal gyengült, november végén pedig történelmi mélypontra került, 14 lírát kellett fizetni egy dollárért. Azóta enyhén emelkedett az árfolyam, de még mindig több mint 13 lírába kerül a dollár, ami megkeseríti a török fogyasztók életét. A török gazdaság ugyanis nagyon importfüggő, ezért a líra gyengülése az ipari alapanyagoktól a ruhákon át az alapvető élelmiszerekig mindennek az árára kihat. A török asztalokra például szinte naponta kerül paradicsom, aminek az ára augusztusban 75 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, mivel annyival nőtt a termeléshez szükséges műtrágyák és egyéb szerek ára. Pénzváltó Isztambulban Fotó: UMIT TURHAN COSKUN/NurPhoto via AFP A helyzet annyira rossz, hogy minden nap hosszú sorok állnak kenyérért a boltoknál, a vásárlók pedig szomorúan számoltak be az Euronews riporterének arról, hogy már feleannyi zsömlét tudnak csak venni, mint régebben, az áremelkedés miatt pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy húst vásároljanak. A szupermarketek dolgozói sorra posztolják a Twitterre a kiragasztani való új árakat, Izmirben pedig egy pék úgy döntött, inkább kiírja egy papírra a kirakatba, hogy mennyivel drágábban tudja megvenni az alapanyagokat, mint hogy a vásárlók rajta töltsék ki az elszabaduló infláció miatti dühüket. powered by embedly Az infláció és a gyengülő líra miatt amúgy nemcsak a pékségeknél, a bankoknál is sorok állnak, aki csak teheti, igyekszik dollárra, euróra vagy aranyra váltani a megtakarításait, hogy megmentsen valamennyit az értékéből. Ez még nagyobb nyomást jelent a líra árfolyamára. Erdogan jobban tudjaAz országot 2002 óta egyre autoriterebb módon kormányzó Recep Tayyip Erdogan elnököt viszont nem annyira hatják meg a panaszok. Az elnök – akinek amúgy semmi köze sem lehetne a monetáris politika alakításához, legalábbis a nyugati piacgazdaságokban – fejébe vette, hogy a török gazdaság legnagyobb baja a magas kamat, ezért ha törik, ha szakad, vágni kell. Az egyhetes betéti kamat, amely éppen Magyarországon is átvette az irányadó kamat szerepét a jegybanki alapkamattól, amúgy tényleg elég magas Törökországban, 15 százalék. Erdogan szerint a török gazdaság élénkítéséhez laza kamatkörnyezet kell, hogy az emberek ne megtakarítsák vagy a bankba tegyék, hanem költsék a pénzüket, ez teremt új munkahelyeket és húzza ki az országot a válságból. Igaz, a fentebb leírt komoly gazdasági problémák és magas munkanélküliség ellenére a török gazdaság amúgy éppen 7,4 százalékkal növekedett a harmadik negyedévben. De Erdogannak ennél alapvetőbb, inkább erkölcsi, mint gazdaságpolitikai problémái is vannak az alapkamattal, többször hangoztatta mostanában, hogy az iszlám bűnnek tekinti és tiltja a kamatszedést. Úgyhogy a magas irányadó kamat is bűn. A kamatcsökkentést annyira komolyan veszi, hogy októberben kirúgta a jegybank két alelnökét, akik a monetáris tanácsban nem támogatták az ötletét. Amit amúgy megszavazott a monetáris tanács. A líra árfolyama ezután zuhant először történelmi mélypontra. A török valutával kereskedő befektetőket ugyanis megriasztotta először az, hogy a török központi bank teljesen ellentétesen reagál az inflációs nyomásra, mint gyakorlatilag bármelyik másik, másodszor az, hogy teljesen nyilvánvalóan nem a jegybank magasan képzett közgazdászai, hanem az elnök határozza meg, merre mennek a kamatok. Erdogan december elején a pénzügyminisztert is lecserélte, Lütfi Elvant helyettese, Nureddin Nebati váltotta. A Wall Street Journal megfogalmazása szerint Elvan volt az utolsó Erdogan kabinetjében, aki az éppen mainstreamnek számító gazdaságpolitikai elveket vallotta, vagyis az ellenkezőjét annak, amit Erdogan szeretne. Nebati viszont igazi Erdogan-lojalista, aki feltehetőleg annak köszönheti az új állását, hogy sokszor és hangosan kiállt az elnök gazdaságpolitikai víziója mellett. Nureddin Nebati ajándékot ad Erdogannak még 2018-ban Fotó: KAYHAN OZER/Anadolu Agency via AFP A török jegybank azóta azon az állásponton van, hogy éppen a kamatszint csökkentése fogja majd vissza az inflációt, ez viszont annyira szembemegy a kurrens gazdaságpolitikai gondolkodással, hogy nehezen fogják komolyan venni a külföldi elemzők és befektetők. Erdogan pedig kedden újra megerősítette: hiába nő az infláció, és hiába jelezte legutóbb az amerikai Federal Reserve is, hogy szigorítást tervez (ami még nagyobb nyomást helyez az összes többi jegybankra, hogy így tegyen), továbbra is csökkenni fognak a kamatok Törökországban, az infláció pedig idővel visszaáll a normális szintre. Erre a hírre újra rekordmélységekbe gyengült a líra árfolyama. A török jegybank egyelőre az egyre apadó dollártartalékából igyeszik eladni valamennyit, hogy ezzel tartsa kordában a líra árfolyamát, ez viszont pont az a fajta elkeseredett próbálkozás, ami tovább szokta erősíteni a piaci szereplők elhatározását, hogy megszabaduljon a lírától, vagy ami még rosszabb, arra fogadjon, hogy innen még van hová esnie az árfolyamnak. Lenne mitől félnieErdogan a szerdai kormányülés után arra kérte a törököket, hogy bízzanak új gazdasági modelljében, és legyenek türelemmel, idővel megnyugszanak a pénzpiacok, és nem gyengül majd ennyire a líra árfolyama, sőt az árak emelkedése is leáll, ha az energiaárak stabilizálódnak. A törököknek viszont lassan elfogy a türelmük. Erdogan és pártja azért is lehetett ilyen sikeres az utóbbi húsz évben, mert a kormányzása alatt lendületesen nőtt a gazdaság. A magas infláció és gyengülő líra viszont már az AKP és az elnök támogatottságán is meglátszik, a pártot a török szavazók 30 százaléka választaná most, míg korábban 50 százalék felett is volt a támogatottsága. Különösen a fiatal generáció elégedetlen a helyzettel. Törökországban minden ötödik fiatal munkanélküli, és akinek van munkája, az is hiába spórol hónapokon át egy új okostelefonra vagy hasonlóra, a pénze egyre csak veszít az értékéből, az árak pedig egyre csak magasabbak lesznek. A fiatalok dühe pedig elég rossz hír lehet Erdogannak: a 2023-ban esedékes választáson 9 millió 1990 után született szavazó vehet részt. A gazdasági nehézségek közepette egyre népszerűbb az ellenzék, amely ráadásul – ahogy Magyarországon is – összefogott a kormánnyal szemben. Az élére Kemal Kilicdaroglu, a Republikánus Néppárt 72 éves vezetője állt. (Ez a modern török államot létrehozó Kemal Atatürk pártja.) Kemal Kilicdaroglu, a török ellenzék vezére Fotó: ALP EREN KAYA/AFP A magát szociáldemokratának valló Kilicdaroglu mögé széles politikai koalíció állt be, amely a muszlim konzervatívoktól és a nacionalista jobboldaltól a baloldalig és a kurd kisebbség pártjáig terjed. A szivárványkoalíció már 2017 óta formálódik, amikor az ellenzék együtt kampányolt Erdogan népszavazási javaslatával szemben. Ez a népszavazás erősítette meg az elnök pozícióját. Akkor nem sikerült meggátolniuk Erdogan manőverét, azóta viszont az összefogás jelöltjei az ország két legnagyobb városában, Ankarában és Isztambulban is átvették a hatalmat. Az ellenzék pedig szeretné kihasználni Erdogan népszerűtlenségét, és a kormány gazdaságpolitikai hibái miatt előrehozott választásokat követel. Az ellenzéki kemalista/nacionalista Iyi, azaz Jó párt vezetője, Meral Aksener november végén azt nyilatkozta Erdogan gazdaságpolitikájról, hogy ha direkt csinálja, amit csinál, az kimeríti a hazaárulás fogalmát, és ha véletlenül, akkor egyértelműen alkalmatlan a kormányzásra. Erdogan persze hallani sem akar előrehozott választásokról. Ettől viszont még a politikai helyzet egyre feszültebb, több városban is tartottak már tüntetéseket az elnök gazdaságpolitikája miatt. Erdogan kísérlete egyelőre folytatódik. | |
|