Belföld
[5498]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[379]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[181]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4042]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1226]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2406]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1360]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[591]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4060]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2942]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[373]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3298]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
14:08:41 Ez a javaslat alapjaiban változtatná meg a magyar politikát, éppen ezért nem valósulhat meg | |
Forrás: !!!444!!! | plankog | 2017.10.17. Hétfő délután jelent meg a törvényjavaslat arról, hogyan változtatná meg a választási rendszert a Közös Ország Mozgalom, és a velük együttműködő ellenzéki pártok. A főbb pontokat itt leírtunk tegnap, az egyik leginkább lényeges, hogy a törvényjavaslat szerint egy párt legfeljebb olyan arányban lehetne jelen az országgyűlésben, amilyen arányban országosan a szavazatokat kapta - miközben a Fidesz 44 százalékos eredmény mellett kapott kétharmadot 2014-ben. Megkérdeztünk három politológust, Török Gábort, Róna Dánielt és Tóth Csabát arról, hogy mit gondolnak a javaslatról. Két fontos pontban mindhárman egyetértettek:
Ettől még érdemes megvizsgálni, ha már egy fontos, a magyar demokrácia viszonyait alapvetően meghatározó kérdésben született egy ilyen konkrét javaslat. Török Gábor: Teljesen megváltozna a politika„Ez egy szép arányos rendszer, amely alapjaiban módosítaná a magyar politika ma ismert mechanizmusainak számos elemét. Megszűnne a választások előtti összefogás-diskurzus, a szavazóknak nem kellene azon gondolkozniuk, hogy adják-e a szavazatukat az esélyesebbnek gondolt politikai erőre, és ami a legfontosabb: a magyar politikának fel kellene készülnie arra, hogy vége az ideológiai azonosság alapján szerveződő kormányoknak. Egy ilyen rendszerben bizony a mai politikai határokat átívelő koalíciókra lenne szükség ahhoz, hogy kormányozni lehessen az országot. Egy ilyen rendszerben ma nem az lenne a kérdés, hogy a Fidesznek lesz-e kétharmada, hanem azon kellene töprengeni, hogy a DK-val, az MSZP-vel, az LMP-vel vagy a Jobbikkal lépjenek-e koalícióra, és nagy valószínűséggel akár több partnerre is szükség lenne. Azaz: teljesen megváltozna a magyar politika, ha ebben a keretben választanánk” - értékelte a törvényjavaslatot Török Gábor, viszont hozzátette azt is: „De nem látom értelmét arról fantáziálni, hogy mi lenne, ha ez lenne - mert ahhoz olyan politikai szituáció kellene, amelyben egy ilyen tervezetnek esélye lenne. De egy olyan politikai szituációban már nem biztos, hogy azok, akik ma mellette vannak (tét nélkül), akkor is mellette lennének. Ha azok a pártok, akik most támogatják, többségben lennének, akkor a mai rendszer megtartásában lennének érdekeltek” - mondja Török. Róna Dániel: A mostani választókerületek nem egyszerűen a győztesnek, hanem kifejezetten a Fidesznek kedveznekRóna Dániel politológus pontról pontra vette a javaslat pozitív és negatív elemeit, ezt egyben közöljük: „1. Nincs nagy tétje, hogy milyen a most benyújtott javaslat: úgyse fogadja el a Fidesz, és éppen emiatt a tétnélküliség miatt tudtak viszonylag hamar megállapodni az ellenzéki pártok. Szimbolikusan persze van jelentősége. 2. Legfontosabb változás, hogy egy nagyon arányos rendszert hoznának létre a jelenlegi nagyon többségihez képest. Ez megnehezítené, hogy a Fideszt belátható időn belül egyharmad alá szorítsa az ellenzék (nem mintha erre 2018-ban reális esélye lenne). A javaslat tehát elméletileg is kizárná, hogy a Fidesz nélkül, a Fidesz ellenében új alkotmányt és új politikai rendszert lehessen kialakítani. Ez persze az arányos rendszer hívei szerint éppenhogy kívánatos: csak árkokon átlépve, konszenzusos döntésekkel lehet új országot építeni. (Ezzel a gondolattal egyébként én is azonosulni tudok.) 3. Ami egyértelműen pozitívum: Pártsemlegesebb választókerületi határok: a jelenlegi rendszerben a kormánypárti választókerületek átlagosan valamivel kisebbek, mint az ellenzékiek, ezért egy kormánypárti szavazónak valamivel több mandátumot befolyásoló ereje van. A jelenlegi rendszer a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a baloldali-liberális ellenzéknek kb. három százalékponttal több szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi mandátuma legyen. Fontos tehát látni, hogy a jelenlegi választási rendszer egyfelől a győztesnek kedvezett, másfelől a Fidesznek – akkor is, ha nem az a győztes. (Róna Dániel részletes posztja erről it olvasható.) A választókerületi egyenlőség elvének szigorúbb követése, a konkáv választókerületek tiltása és a – némileg homályos – „független szakértőkből álló testület” bevezetése tudja biztosítani, hogy ne lehessen olyan manipulatívan – egy párt számára előnyösen – meghúzni a választókerületi határokat, mint ahogy az most történt. Persze boundary commission van az Egyesült Királyságban is, csak ezt jobban is ki lehetett volna fejteni. Plusz az a tény is segíti az arányosítást, hogy 106 helyett 110 EVK lenne, és főleg, hogy múltbeli választási eredményt ne lehessen figyelembe venni. Még jobb lett volna úgy megfogalmazni, hogy ne lehessen szignifikáns korreláció a választókerületek mérete és az egyik párt népszerűsége között sem (jelenleg van, a Fidesz esetében). Külföldön élő, magyarországi lakhellyel rendelkezők levélben is szavazhatnának. Ezzel több százezer, Nyugaton dolgozó magyar választási jogát könnyítené meg a javaslat. A 2014-es EP-választás szerint a külhoni voksok valamivel kisebb arányát szerezte meg a Fidesz (45 százalék), mint a belföldiek esetében (51 százalék), így ezzel egy jelentős kormánypárti versenyelőnyt semlegesít a javaslat. (Az eltérés mértéke és iránya persze változhat, ha sokszorosára nő a külhoni voksok száma.) A javaslat a „kamupártok” pénzszórásának elkerülése érdekében előírja, hogy ha egy országos lista 1 százalékot sem ér el, a kampánytámogatást vissza kell fizetni. Ezzel a javaslat elejét veszi, hogy valós eszmeiség nélküli, csak a pénzre hajtó pártok meggazdagodhassanak, csökkenti a közpénz pazarlását, és, ami még fontosabb, növelheti a választási rendszerbe – és így a demokráciába – vetett bizalmat, mert kiszűri a komolytalan szereplők jelentős részét. Nem tudhatjuk biztosan, hogy a kamupártok szavazói kire szavaztak volna, ha a kamupártok nem indulnak - de valószínűsíthető, hogy a Fidesz-szavazók márkahűsége a legerősebb, így a változtatás feltehetően ismét egy kormánypárti versenyelőnyt semlegesítene. A javaslat a kampányfinanszírozás- és szabályozás témájában is semlegesít jelenleg létező kormánypárti versenyelőnyt: megtiltja az álcivil szervezetek és a kormány politikai hirdetését a plakátokon (csak nyilvántartásba vett jelölő szervezeteknek lenne erre lehetőségük) A győzteskompenzáció megszüntetése: kompenzálni a vesztest kell, nem a győztest. Ez elvileg nemcsak a Fidesznek kedvezhetett, de a jelenlegi politikai erőviszonyokban mégis a kormány számára volt előnyös. Fontos megjegyezni, hogy az ebben a pontban leírt változások nemcsak a kormánypárti versenyelőny megszüntetése miatt előremutatóak, hanem a demokratikus elvek (információáramlás szabadsága, egyenlő választójog, választásba vetett bizalom) érvényesülése és erősödése miatt is. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a Fidesznek még ezek megsértése sem volt drága azért, hogy előnybe kerülhessen. 4. Ami ízlés kérdése:
5. Ami szerintem negatív: Közös lista állítása esetén nem emelkedik a küszöb: ezáltal valós támogatottság nélküli pártok könnyebben bekerülhetnek az országgyűlésbe, ha szövetséget tudnak kötni más pártokkal. Nagyon felaprózódhat a parlament.” Tóth Csaba: A lázadók nem a Halálcsillag ellen küzdenek, hanem a rés méretén vitatkoznak„A javaslat, amellett, hogy persze teljesen irreális a megvalósulása, jelenlegi tudásunk szerint azt jelentené, hogy az aláíró pártoknak jó ideig esélyük sincs a kormányváltásra. Ha a Jobbik nélküli ellenzék aggregált támogatottságát nézzük, akkor egy tisztán baloldali-liberális kormányhoz nagyjából 10-15 százalékot kellene erősödniük a mostani rendszer mellett. Egy arányos választási rendszerben ennek majdnek a dupláját” - mondja Tóth Csaba, a Republikon intézet politológusa. Utóbbival egy fontos pontra mutat rá: a választási rendszer átalakításáért egy civil mozgalom kezdett küzdeni, de csatlakoztak hozzá ellenzéki pártok is, a parlament elé az LMP, az MSZP, illetve az Együtt, a PM és a Liberálisok képviselői terjesztik. Egy civil mozgalomnak viszont egészen más érdekei lehetnek, mint a pártoknak. Előbbinek lehet egyszerűen az a szempontja, hogy a pártok arányosan képviseltessék magukat, utóbbiak viszont mégiscsak a hatalomért küzdenek. Tóth így írta le a benyújtó ellenzékeik helyzetét: „Olyan mintha a Star Wars lázadói ahelyett hogy megszerzik a Halálcsillag tervét, pilótákat képeznek ki, és haditervet alkotnak, elkezdték volna Palpatine-t győzködni, hogy legyen nagyobb a rés, amibe az X-wingnek be kell találni, mert így túl kicsi, és túl nehéz a feladat.” Szerinte a 4 százalékos küszöb továbbra is fenntartaná a bizonytalanságot a kisebb pártok esetén, így nem szüntetné meg az összefogás-kérdést. „Mai tudásunk szerint egy ilyen választási rendszer valószínűleg egy Fidesz-Jobbik, Fidesz-MSZP, vagy a Fidesz és pár baloldali kisebb párt koalícióját jelentené.” Ez utóbbi egyébként gyakori ellenérv az arányos rendszerekkel szemben, vagyis, hogy könnyen állhatnak elő életképtelen konstrukciók, kormányozhatatlanná válhat egy ország ilyen feltételek mellett. A törvényjavaslat erre külön kitér az indoklásban, ezt írják: „Bár számos európai országgal ellentétben Magyarország alaptörvénye nem teszi kötelezővé az arányos képviseletet, azonban egyrészt társadalomtudományi kutatások szerint a hatályos, többségi jellegű választási rendszer is csak a „centrális erőtér” fennmaradásáig képes az egyértelmű parlamenti többség biztosítására, másrészt pedig jelenleg Magyarországon nem a kormányozhatatlanság, hanem a túlzott hatalomkoncentráció jelenti a demokráciára leselkedő fő veszélyt.” | |
|