Belföld
[5491]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[148]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[376]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[312]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[176]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4019]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[426]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1222]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2403]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1354]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[577]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4051]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2934]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[370]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3290]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
07:05:00 Ha valódi extraprofitadót vetne ki a kormány, akkor a NER cégei sem maradnának ki belőle | |
Forrás: telex.hu | Előd Fruzsina | 2022.05.28. llusztráció: iStock / Getty Imeges / Telex Mi fán terem az extraprofit? Meg lehetne határozni ilyesmit, de ha tényleg a túlzóan magas profitrátára lőne a kormány, akkor a Fidesz-közeli cégeket biztosan nem lehetne kihagyni a megsarcolt körből. A frissen bejelentett különadók inkább sima sápnak tűnnek, az érintett ágazatokat pedig a bank- és az energiaszektoron kívül furcsa logika alapján jelölték ki. Néhány esetben felmerül a gyanú, hogy a régóta elüldözni vagy átvenni tervezett cégek szívatása is cél lehet. A kormány a választásokat megelőző, brutális osztogatási hullám után április 4-én hirtelen rájött, hogy egy kissé kellemetlen az államháztartás helyzete. A kilátásokat rontja, hogy a világgazdaság is bukdácsol: még helyre sem állt a normális rend a Covid után, de már megérkeztek az orosz-ukrán háború hatásai (elsősorban az egekbe szökő élelmiszer- és energiaárak képében). A nagy felismerést gyors cselekvés követte. A gazdaság irányítói úgy döntöttek, az állam elvonja az „extraprofitot” azoktól az ágazatoktól, ahol sok pénz halmozódott fel az elmúlt időszakban. Vagyis különadókat vet ki, mert ez már egyszer bejött. Az új adók technikai részleteit majd csak a hamarosan érkező jogszabályból tudjuk meg, de elcsepegtetett információkból, háttérbeszélgetéseken ismertetett tervekből egyvalami már biztosan látszik. Noha a pénzbeszedést extraprofitadóként tálalják, csak az érintett ágazatok kisebbségében követ majd olyan logikát, mintha a „normális” mértékű haszonhoz képest képződött pluszt akarnák lecsípni.
Miközben már az is nyilvánvaló, hogy a meghatározása sem úgy történt, hogy megnézték, hol és mennyi elvonható extraprofit képződött, hanem sokkal inkább valahogy így: „kiszámoltuk, mennyi pénzt akarunk beszedni, úgyhogy most te, te és te adj össze 800 milliárd forintot” (merthogy ennyi a különadókból várt végösszeg).
Mitől extra a profit?Az alapján, amilyen szövegkörnyezetben meg szokott jelenni az extraprofit kifejezés, könnyen gondolhatnánk, hogy valami teljesen tudománytalan, értéktelített fogalomról van szó, de ez nem igaz ebben a formában. A marxista politikai gazdaságtanban a termelékenység relatíve magas szintjével kötik össze az extraprofit megjelenését, de talán kevésbé közismert, hogy
Tökéletesen versenyző piacokon ugyanis a mikroökonómia alapvetése szerint idővel kiegyenlítődne a profitszint az egyes ágazatok között: a dinamikus egyensúly beállása után mindenhol ugyanannyi hasznot lehetne realizálni (ez egyébként megegyezne a mindenkori reálkamat szintjével). Ilyen persze a valóságban aligha létezik, sőt, rövid távon még a tökéletes piacokon is kialakulhat a „normálnál” magasabb profitszint. Ilyen például akkor fordulhat elő, ha egy cég időlegesen költségelőnyre tesz szert, azaz a többiekhez képest le tudja szorítani a költségeit – ezt hívják „gazdasági profitnak”. A valódi gazdaságban azonban sokkal jellemzőbb, hogy egy-egy ágazatban a piac nem működik tökéletesen, néhány nagyobb szereplő jelentős hatást gyakorol a folyamatokra. Az ilyen piacokon megtörténik, hogy a domináns cégek folyamatosan magasabbra árazzák a termékeiket, mint a határköltségük, és ezzel magasabb profitszintet érnek el. Mivel ez a klasszikus közgazdaságtan szerint nem ideális állapot (magas ár mellett alacsonyabb termelési szintet eredményez, vagyis jóléti veszteséget okoz), a profit normál szint feletti részét hívhatjuk akár extraprofitnak. Ők nem pont erre gondoltakEbben az elméleti keretben az állam feladata olyan feltételek kialakítása, hogy a verseny minél jobban érvényesüljön (ne is alakuljanak ki olyan oligopol ágazatok, ahol extraprofitra lehet szert tenni – erre lenne jó a versenyhatóság).
Ha ugyanis valóban az extraprofitot szeretnék elvonni, akkor ahhoz meg kellene határozniuk az egészséges profitszintet (lehetőleg nem csak néhány ágazatban találomra), majd valamilyen módon az afölötti részt adóztatni. Ez amiatt is praktikusabb lenne, mert így kisebb eséllyel hárítanák át a fogyasztókra a cégek az állami sarcot. Ehhez képest mit látunk? Az „extraprofitadó” kivetésének logikája ágazatonként más és más, néhol ellentmondásoktól terhelt, és többnyire semmi köze a profitszinthez.
Gondoljunk csak a kormány kedvenc kommunikációs cégeire, amelyek a kék plakátos bizniszben érdekeltek: Balásy Gyula Lounge Design Kft.-je tavaly több mint 14 százalékos profitrátát hozott össze. Sarka Kata és Rogán Cecília cégének volt olyan éve, hogy több mint 36 százalékon állt nála ez mutató. A Mészáros-féle Opus Global pedig a tavalyi negyedik negyedévben szintén szép, működési bevételéhez képest közel 10 százalékos adózott eredményt ért el. Ehhez képest az „extraprofitadóval” (valójában bevételarányos különadóval) sújtott Lidl adózás előtti eredménye tavaly az árbevétele 4,6 százaléka volt.
PénzintézetekA Portfolio által ismertetett, miniszteri háttérbeszélgetésből származó információk szerint a bankokat terhelő új adó lesz a legközelebb ahhoz, amit extraprofitadónak lehetne nevezni. Itt ugyanis valóban kiszámolta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter stábja, hogy mennyi volt a magyar bankszektor elmúlt 22 évének átlagos kamatmarzsa (2,5%), illetve hogy magasabb inflációs környezetben mi az átlagos kamatmarzs (3,5%). Ha ezeket az átlagos értékeket levonjuk a ma elérhető 6,7 százalékos marzsból, akkor a miniszter szerint 4,2, illetve 3,2 százalékos extramarzs adódik, ami a 13 ezer milliárd forintos betétállománnyal megszorozva 400-500 milliárd forint plusz. Ebből von el 300 milliárdot a kormány a rezsivédelmi és honvédelmi alapba. A pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó kulcsának növelése azonban sima plusz adóztatás tekintet nélkül az extraprofitra. EnergiaszektorA másik szektor, aminél szintén követhető, miért beszél extraprofitról a kormány, az energetika. Az energiaárak nagyon elszálltak az utóbbi időben, ebből pedig a kitermelők és az energiatermelők vastag hasznot húznak. A kőolaj és földgáz kitermelésben az érintett cégeket ezért bányajáradékkal sújtják (hatszoros emelésről van szó), a finomítóktól pedig 120-130 milliárd forint többletbevételt remél az állam azon az alapon, hogy a Brent–Ural olaj különbözetében 35 dolláros marzs keletkezik. A Mol százhalombattai finomítója 7 millió tonna kőolaj teljesítményre képes, a különleges piaci helyzetből adódó plusznak a kormány elvonja a 25 százalékát. KiskereskedelemItt már erősen megbicsaklik az extraprofit-logika, helyette egy régi ellenség bukkan elő a külföldi tulajdonú üzletláncok képében. A kormány egy évtizede igyekszik ebben a szektorban erősíteni a magyar jelenlétet, de gyakorlatilag nulla eredménnyel: a magyar tulajdonú láncok (Coop, CBA) nem tudják felvenni a versenyt a diszkontokkal. Az Aldi és a Lidl szárnyal, ugyanakkor a hipermarketekről már nem feltétlen mondható el ugyanez, a Tesco például veszteséget könyvelt el 2020-ban. Ha a profitot, illetve annak egy bizonyos szint/összeg feletti részét vonnák el, az a kevésbé jól teljesítő cégeket nem érintené. Jól látszik azonban, hogy nem ez a szándék. Az újult erővel visszatérő kiskeradó forgalomarányos lesz: 100 milliárd forint bevétel felett a 2,7 százalékos jelenlegi kulcs 4,1 százalékra módosul, 30-100 milliárd között a most 0,4 százalékos adó 1 százalékra emelkedik. Ezt biztosan a vevők fizetik majd meg, hiszen a 60 milliárd forintnyi többletadóra a cégek alacsony marginja nem ad sok teret. Arra viszont akár alkalmas lehet az emelés, hogy a gyengélkedő óriások közül elüldözzön valakit az országból, ebben az esetben pedig lecsaphatna annak boltjaira egy NER által preferált szereplő. LégitársaságokKülönösen érdekes az az érvelés, amivel a légiközlekedési cégeket érintő új díjat támasztotta alá a kormány. Ez egy klasszikus sáp (a földi kiszolgálóktól kér utasonként 10 eurót az állam, amit ők a légitársaságoktól szedhetnek be), a profitszinthez semmi köze, de még a forgalomhoz sem. A légiszektorról ráadásul mindenki tudja, hogy a Covid erősen megroppantotta, tehát arról nincs szó, hogy itt az elmúlt években halmokba gyűlt volna a pénz. Nagy Márton azzal indokolta az új díjat, hogy szerinte a járvány alatt nagyon sok pénz maradt az embereknél, amit most majd részben utazásra, repülőjegyekre akarnak elkölteni. És Nagy itt nemcsak az ide készülő külföldiekre gondolt, hanem a magyarokra is. Utóbbi elég furcsa megállapítás azok után, hogy a választások előtt azzal az indoklással osztott ki 600 milliárd forintot szja-visszatérítés formájában a kormány a népnek, hogy a „a családok kasszáját megviselte a járvány”. TelekommunikációAz érvelés egyszerű: a Covid alatt többen maradtak otthon az emberek, többen interneteztek, telefonáltak, ergo extraprofit képződött. Itt a részletek kidolgozása még folyamatban van, de várhatóan a kiskeradóhoz hasonló lesz a logika, vagyis forgalomarányosan vetik ki. Várhatóan új adóalapot fog a kormány figyelembe venni ennél az ágazatnál, és a roaming, az internet valamint a kábeltévé forgalmára vetik majd ki az új forgalmi adót. Itt sem profitalapú tehát a sarc, simán jöhetnek a fogyasztókat sújtó áremelések. GyógyszeriparA indoklás szerint a járványos évek alatt képződött túl sok profit a teljes ágazatban, mert mindenki ész nélkül vásárolt gyógyszereket és vitaminokat. Ennek ellenére vigyázott rá a kormányzat, hogy a gyártókat ne sújtsa elvonással (talán mert itt jelentős hazai érdekeltségek vannak, például a Richter). Az új adó alanyai várhatóan azok a cégek lesznek, amelyek nem rendelkeznek termelési kapacitással az országban, csak importálnak, forgalmaznak. Az adó alapja a visszafizetésre kerülő tb-támogatás: jelenleg ezt 20 százalékos adó sújtja, ez emelkedik majd 24 százalékra. ReklámadóA médiacégeket sújtó reklámadóval már egyszer próbálkozott a kormány, de jogvita kerekedett belőle az Európai Bizottsággal, aminek a vége az lett, hogy leszállították a szintjét 0 százalékra. Most beleállnak újra – illetve hivatalosan: megszüntetik a felfüggesztést. Nagy Márton kissé botcsinálta indoklása szerint a reklámadó azért tekinthető most extraprofitadónak, mert a vállalatok „a médiafelületeken többet reklámoznak, és közben nagyobb a digitális eszközök használata, az emberek többet olvasnak és többet kattintanak a tartalmakra”. Mivel azonban ez is forgalomalapú lesz (alapja a nettó árbevétel 2,5 milliárd forintot meghaladó része), valójában nem azokat sújtja majd, akik extrán profitábilisak, hanem azokat, akik nagyok, függetlenül a teljesítménytől. A kiskereskedelemhez hasonlóan a médiaszektorban is vannak olyan cégek, amelyekre a kormány és a hozzá közeli üzleti körök régóta fenik a fogukat: ilyen az RTL Klub, amelyet a reklámadó előző körös bevezetése is érzékenyen érintett, illetve a Varga Zoltán-féle Central Médiacsoport. | |
|