Forrás: Kanadai Magyar Hírlap | 2016.12.15.

Antók Péter magyar szociológus fogalmazott meg egy egyértelmű üzenetet, illetve egy petíciót, amelyet a hiteküket gyakorló magyar keresztények küldenek az Orbán kormánynak. Antók úr szavaiban a szociális igazságosság elve – amely Jézus tanításainak középpontjában áll és amely fontos irányelv a legtöbb kanadai római katolikus és “történelmi” protestáns közösségben – kerül hangsúlyba. Kereszténységünk nem ok arra, hogy magunkat jobb magyaroknak vagy jobb embereknek tartsuk másoknál–írja a szerző és hozzáteszi: nem fordíthatunk hátat a bajba jutott más vallású embereknek sem.

*

(Timothy P. Schmalz alkotása.)

A közelmúltban Magyarország Miniszterelnökséget vezető minisztere, Lázár János Mezőtúron a következő gondolatokat fogalmazta meg:

„A mai magyar államnak az a meggyőződése, hogy a magyar oktatás legfontosabb szereplői [...] az egyházi fönntartásban lévő oktatási intézmények. [...] A legtöbb, amit ma, a XXI. században egy diáknak adhatunk Magyarországon, Európában és a világban, hogy ha jó keresztény, keresztyén embert nevelünk belőle, és ha jó magyar embert nevelünk belőle. Ami ezen túl van, az vitatható, megkérdőjelezhető, s nem tudjuk, hogy a következő évtized, évszázad próbáját kiállja-e. Csak azt tudjuk bizton – és nekünk magyaroknak a múlt ezért különösképpen is fontos – hogy az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e és hogy mertek-e jó magyarokká válni. Ez volt a fő kérdés a mögöttünk hagyott időben, és nekünk, akikre a választópolgárok ma ennek az országnak a vezetését bízták, az a meggyőződésünk, hogy a magyar nevelésben, a magyar oktatásban ez a két legfontosabb tartópillér. Ehhez várunk szövetségest az egyházakban, ehhez remélünk szövetségest a történelmi egyházakban, és ennek rendeljük alá az új Nemzeti Alaptantervet, és ennek rendeljük alá a magyar oktatáspolitika megszervezését.”

Örvendetes, hogy a kormány elismeri a keresztény vallás fontosságát az ország múltjában, és hogy a jövőben is támogatni kívánja az egyházak társadalmi szerepvállalását. Miniszter úr szavai azonban nem csak erről szólnak. A beszéd elhangzása óta többen is kétségeiknek, felháborodásuknak adtak hangot, hívő és nem hívő magánszemélyek egyaránt. Nádori Gergely pedagógus rámutat arra, hogy a történelmi keresztény egyházak hitvallása szerint a hit Isten ingyenes ajándéka. Nem lehet valakit „kereszténnyé nevelni”. Körmendy Zsuzsanna újságíró szerint a kormánynak egyáltalán nem feladata, hogy nevelje Magyarország állampolgárait, „jó keresztények” pedig nincsenek. A Független Diákparlament az Alaptörvényre hivatkozva utasította vissza Lázár János kijelentéseit.

Mi, akik ezt a nyilatkozatot megfogalmaztuk, túlnyomórészt történelmi keresztény egyházak hívei vagyunk.

A kereszténység kulturális jelentősége országunk történelmében vitathatatlan. „Az elmúlt ezer esztendő magyar sikereit” azonban mi, keresztények mindig más vallású vagy nem vallásos honfitársainkkal együtt valósítottuk meg. Keresztényként valljuk, hogy Isten ugyanúgy a saját képmására teremtette, és szeretetében ugyanúgy részesíti őket, mint minket. Kereszténységünk nem ok arra, hogy magunkat jobb magyaroknak vagy jobb embereknek tartsuk másoknál.

Értékeljük, hogy a mai magyar kormány a keresztény egyházakban nem ellenséget, hanem szövetségest lát. Amennyiben azonban az ország vezetői olyan módon közelítenek a keresztény egyházakhoz, hogy közben hátat fordítanak mindazoknak, akik nem keresztények, meggyőződésünk, hogy vissza kell utasítanunk a felénk nyújtott kezet. Egyházaink jövője nem a mindenkori magyar kormány anyagi és erkölcsi támogatásától függ, hanem Isten kegyelmétől. Fő „szövetségesünk” nem az állam, hanem az Örökkévaló, aki szövetséget kötött az emberrel, amikor kinyilatkoztatta magát Mózesnek a Hóreb hegyén, és aki megújította ezt a szövetséget Jézus Krisztusban.

Lázár János beszéde alkalmat ad arra, hogy mi, Magyarország állampolgárai átgondoljuk és nyilvánosan megvitassuk, hogy mi az egyházak szerepe az oktatásban és a társadalmi élet más területein. Reméljük, hogy ebben a gondolkodásban papjaink, lelkészeink, püspökeink és a Szentlélek Úristen is segítségünkre lesznek.

Isten áldását kérjük országunk vezetőire, egyházaink vezetőire és minden jóakaratú honfitársunkra. A magyar oktatást és hazánk jövőjét Isten kezébe ajánljuk. Azért imádkozunk, hogy a mezőtúri beszéd nyomán kibontakozó vita ne a megosztottságot erősítse az országban, hanem a békesség, a kiengesztelődés és Isten szeretetének kiteljesedése felé vezessen.

Keresztény testvéreinket, papjainkat, lelkészeinket, püspökeinket arra kérjük, hogy imádkozzanak velünk együtt.

Antók Péter