Forrás: Új Világtudat | 2019.01.14.

Az antropodermikus bibliopegia szakkifejezés arra utal, hogy a könyveket emberi bőrbe kötik. A népi legendák szerint a könyvek, vagy még inkább a kéziratok emberi bőrbe kötése egészen az ókorig vezethető vissza.

Az emberi bőrbe kötött könyvekről szóló első megbízható beszámolók azonban a 17. századig nyúlnak vissza, és úgy tűnik, hogy a 19. században vált a gyakorlat népszerűvé.

Mikor kezdődött az antropodermikus bibliopegia gyakorlata?

Az elhunyt személyek bőrének használatát egészen az ókorig lehet nyomon követni. Egyes újasszír korból származó domborművek például rabok vagy foglyok megnyúzását ábrázolják. Ez egy lassú és fájdalmas kivégzési módszer volt, melynek során a bőrt lehetőleg egy darabban távolították el a testről. Miután egy személyt megnyúztak, a bőrét közszemlére tették a városfalakon, hogy félelmet keltsenek az emberek szívében. A középkor felé haladva az emberek bőrének felhasználása valamint tesrészeik megőrzése a haláluk után egyre népszerűbbé vált. Talán ennek a gyakorlatnak volt köszönhető, hogy a középkorban az emberi bőrt könyvek bekötésére is használták.

A valóságban azonban kevés bizonyíték van arra, hogy a középkori kéziratokat emberi bőrbe kötötték. Bár van néhány történeti beszámoló, amelyek szerint egy 13. századi Bibliát és dekretáliát (egy pápai rendelet a kánon törvényről) emberi bőrre írtak, de ezeknek a jelentéseknek a hitelessége megkérdőjelezhető.

Az antropodermikus bibliopegia első példája

Az emberi bőrbe kötött könyvekről szóló első megbízható beszámolók a 16. század végén, a 17. század elején jelentek meg. Az egyik ilyen példa egy 17. századi spanyol törvényszöveg, a "Practicarum quaestionum circa leges regias," amely ma a Harvard Law School tulajdonában van.

Van rajta egy felirat, amely megnevezi az elhunytat, és azt állítja, hogy az ő bőrét használták a könyv bekötésére. A bőrkötés elemzése eredményeként azonban kiderült, hogy valójában báránybőrről van szó. Azt feltételezték, hogy az eredeti kötést, ami akár emberi bőr is lehetett, kicserélték egy bizonyos időpontban, vagy hogy a felirat valakinek a hátborzongató képzeletéből született, ezért nincs igazságtartalma.

Az antropodermikus bibliopegia általánossá válása

Csak a francia forradalom idején vált közismertté az antropodermikus bibliopegia. Nyilvánvaló, hogy a terror uralkodása alatt a rezsim által kivégzettek bőrét néha könyvkötéshez használták. Ebből az időszakból az "Emberi jogok" másolata és az 1793-as "Francia Alkotmány" több példánya maradt fenn emberi bőrbe kötve.

A 19. században az antropodermikus bibliopegia egy különleges érdeklődési terület lett, különösen az orvosi szakma körében. Ezt a gyakorlatot sokkal jobban dokumentálták ebben az időszakban, és rengeteg információval rendelkezünk azokról az emberekről, akik az emberi bőröket könyvkötéshez használták, valamint azokról, akiknek a bőrét alkalmazták.

Az antropodermikus bibliopegia híres példái

Az egyik fennmaradt emberi bőrbe kötött könyv a Bristol Record Office tulajdonában van. A felhasznált bőr egy 18 éves férfié volt, akit John Horwoodnak hívtak, és akit Eliza Balsum meggyilkolásáért ítéltek el. Horwood volt az első személy, akit a bristoli fegyházban felakasztottak, és kivégzése után holttestét egy Richard Smith nevű sebész nyilvános előadásán boncolták fel egy brit királyi kórházban.

A sebész ezt követően úgy döntött, hogy Horwood bőrének egy részét felhasználja, hogy az ügyről készült papírgyűjteményt abba kösse. Egy másik példa Joseph Leidy, egy amerikai anatómia professzor. Az "Elemi szemlélet az emberi anatómiáról" című egyik könyvét egy katona bőrébe kötötték, aki a nagy Déli Lázadás során hunyt el.

Ma az emberi és az állati bőrt tudományos elemzéssel meg lehet különböztetni, és ez az Antropodermikus Könyvprojekt által elvégzett feladat. Ezidáig összesen 49 állítólagos antropodermikus bibliopegia könyvet azonosítottak. Ezek közül 30 könyv kötését tesztelték, amelyek közül 18-at emberi bőrnek találtak, míg a másik 12 nem emberi eredetű. (1)

(1) - https://www.ancient-origins.net/artifacts-other