Forrás: Új Világtudat | 2018.10.02.

Miután évekig nem talált semmit a keresés során egy amatőr régész, aki egyébként dán fogászati asszisztens Aarhusban, több mint 30 darab történelmileg jelentős ékszert, köztük arany és gyöngy tárgyakat fedezett fel egy sáros területen a Hjarnø szigeten.

Mads Ravn, a Vejle Múzeumok kutatója szerint az arany a 6. századig nyúlik vissza, a viking korszak kezdetét megelőző időkig.

"Évek telhetnek el anélkül, hogy az amatőr régészek aranyat találnak, és néhányan soha nem bukkannak ilyesmire, így ez csodálatos," - mondta a szerencsés nő, Terese Refsgaard. Az arany gyöngyöket, medálokat, tűt és apró darabokat tartalmazott, amelyeket valószínűleg pénzként használtak.

A felfedezésre még 2017-ben került sor, azóta pedig professzionális régészek is dolgoztak a helyszínen és még több lelet került elő a földből. A megtalált 34 tárgy közül 27 színtiszta arany.

A felfedezés arra utal, hogy a Hjarnø-ról származó emberek kapcsolatba kerültek a Római Birodalommal.

A szigetnek már korábban is ismert volt a gazdag történelme, ahol sok évszázados nyílhegyeket és a tenger által partra mosott tárgyakat találtak. A sziget délkeleti oldalán az óceán a tengerpartot erodálja és meredek sziklákat hagy maga után. A sziget déli részén pedig túrázásra alkalmas útvonalak vannak.

A tudósok azt gondolják, hogy a Hjarnø arany kincs egy olyan ajándék volt, amelyet a "dühös istenek" kiengesztelésére szántak.

A rómaiakhoz csatlakozott emberek "valószínűleg részt vettek a rajtaütésekben, ezért a felfedezésünk egy kis örökség a világtörténelem zavaros idejéből, amikor az aranynak megvolt a saját világos nyelve," - mondta Ravn.

A római kapcsolat az ékszereken található minták és formatervek miatt került fókuszba, mondta a kutatás vezetője. "A kézművesség tekintetében teljesen egyediek olyan arany mintákkal, amelyek majdnem spirálok," - mondta. "Ez bizonyíték a magas szintű szakértelemre."

"Úgy gondoljuk, hogy ez egy szokásos felajánlás volt abban a reményben, hogy az istenek segíthetnek azoknak, akik a nehéz időkben eltemették a kincset. És tudjuk, hogy ez a 6. századig nyúlik vissza. Vajon arra szánták, hogy megnyugtassák a dühös isteneket és véget vessenek a szegény nyaraknak és a sötét égboltnak a salvadori vulkánkitörést követően?" - tette fel a kérdést egy kutató.

"Vagy a Nyugat-Római Birodalom néhány évtizeddel korábban bekövetkezett végső összeomlásának köszönhető, amikor az aranyat Dániába hozták a visszatérő 'újgazdag' arisztokraták, akik az Északi Istenekre alapozva egy új rituális gyakorlatot és vallást hoztak létre? Nem tudjuk."

A szóban forgó vulkán Salvadorban tört ki 536-ban. A hatalmas esemény 100 000 embert azonnal megölhetett, akár 400 000 ember is elmenekülhetett, és több mint egy évig hamu takarhatta el az égboltot. Ennek hatásai messze túlléphettek Salvador határain.

"A nap fényt adott világosság nélkül," - írta Prokopiosz bizánci történetíró -, "és rendkívül hasonlított a napfogyatkozás fényére, mivel a napsugarak nem voltak világosak."

Vannak kérdések a következő fázist illetően, de egyes tudósok úgy vélik, hogy a kitörés kiterjedt, bár rövid élettartamú éghajlatváltozáshoz vezetett az északi féltekén.

Dániában pedig ebben az időszakban gyengék voltak a nyarak és szegényes volt a termés.

Számos római forrás írta le, hogy a Nap sötét volt a nap folyamán, és a 6. századi Szír Krónika szerint "nagy volt a kétségbeesés az emberek között".

A nyugati birodalom ekkorra már szétesett. Az utolsó római császár, Flavius Romulus Augustus még egy évig uralkodott a nyugati birodalomban, ami végül 476-ban fejeződött be.

A viking kor 793-ban kezdődött és 1066-ig tartott. A vikingek Skandináviából származnak, Dániát pedig spirituális és történelmi otthonuknak tekintik. Hjarnø szigetén egy megőrzött Viking hajó vonzza a látogatókat. A Kalvestenene az Odden nevű félszigeten található helyszín, amely a Vikingek hamvasztásos temetkezési helyének számít.

A szigeten felfedezett arany most a Vejle Múzeumban található. (1)

(1) - https://www.dr.dk/nyheder/indland/50-historiske-fund-paa-dansk