Forrás: telex.hu | Németh Tamás | 2021.05.07.

Több anyag született korábban arról, hogy üres telkekre, vagy omladozó tanyákra tömegével jelentenek be, magyarul néha szinte alig beszélő kettős állampolgárokat az ukrán határ közelében, akik így meg is jelennek a helyi választói névjegyzékben. Településenként akár több száz emberről beszélünk, akiket a telkek, vagy házak magyarországi tulajdonosai némi pénzért cserébe „befogadnak”, aztán a választás napján pedig van, hogy kisbusszal hoznak át szavazni, és ha kell, kis cetlire írják nekik, mit kell majd behúzni a szavazólapon.

Gulyás Márton és a Partizán négyrészes tényfeltáró dokumentumfilmjének utolsó két része most ezzel a témával foglalkozik, és már csak azért is érdemes végignézni mind a két részt, mert nagyon tanulságos lesz a végén, hogy bűnhődik-e valaki az elkövetett visszaélések miatt, és ha igen, kik.

A Partizán új sorozatának első két része a rablópártok témáját dolgozta fel, erről itt írtunk bővebben. És ahogy a rablópártos részeknek, úgy ennek a határ menti voksturizmust feldolgozó részeknek is van partizános előzménye. Gulyásék ugyanis 2019-ben erről a témáról is készítettek már egy anyagot, ahol két érintett települést néztek meg, a videót itt tudja megnézni. A most elkészült anyag már sokkal nagyobb, és sokkal több részletet tudhatunk meg arról, hogyan működtek ezek a határ menti szavazások, a kamu bejelentkezések.

A film rögtön egy látványos jelenetsorral kezdődik: egy gyakorlatilag erdősávos úton haladunk, ahol mutatják, papíron épp hány ember van bejelentve arra a címre, ahol háznak kellene lennie, de amiről a saját szemünkkel látjuk, hogy vagy egy tető nélküli, elhanyagolt romtanya van, vagy még az sem, csak egy susnyásban lerakott pár zsák szemét. Az ezekre a helyekre bejelentett emberekről viszont megtudjuk: van magyar állandó lakcímük, így választásra jogosultak. Az első megszólaló pedig arról beszél, hogy talált olyan üres, omladozó házat, ahová csak néhányan voltak bejelentve, de olyat is, ahol közel kétszázan, sőt, van olyan utca egy településen, amit 2001-ben szanáltak, de még ma is van bejelentve oda választópolgár.

Mint később kiderül, erről aztán átálltak arra a módszerre, hogy vesznek településenként egy-két ingatlant, és ezekbe – a sokszor szintén lakatlan – lakásokba jelentenek be több embert.

YouTube 

A Jobbik helyi elnöke szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a vásárosnaményi választókerület 89 településéből minimum 60, de akár 75 is érintett lehet, és „a polgármesterek felét nem az itt élők választják meg” – fogalmaz.

Megmutatják, hogyan használja ki ez a rendszer a határ mindkét oldalán a szegény, kiszolgáltatott embereket arra, hogy belemenjenek akár abba itt, hogy engedjék a lakásukba bejelentkezni tömegével az embereket, akár ott, hogy kisbusszal hozzák őket szavazni.

De azt is kiderül, hogy a határ menti településeken nem csak a szavazás okoz feszültséget – volt rá példa, hogy helyiek már odaszólogattak a szavazóhelyiségben az általuk nem ismert, csak szavazni átugró embereknek, hogy menjenek innen, ne ők döntsenek helyettük -, hanem a nyugdíjak kérdése is: Záhony esetében például 5-600 főről beszélnek, akik „ukrán-magyar betelepültek”, de ezeknek csak 10-20%-a él valójában a településen, a többiek csak átjönnek a nyugdíjért.

A nyugdíjaknál egy régi egyezmény alapján, ha valaki Ukrajnában lemond az ottani nyugdíjról, és magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, akkor itt veheti fel azt. És mint a videóból kiderül, egész bűnszervezet ment rá Ukrajnában, hogy például gyári munkásból csinálnak hamis papíron gyárigazgatót, majd a magyar nyugdíj-folyósítónál megállapítanak az illetőnek egy magas nyugdíjat itthon (amit nem a kinti keresete alapján állapítanak meg, hanem a magyarországi KSH-s átlagok alapján), amiből továbbra is Ukrajnában él.

És hogy még látványosabb legyen a dolog a helyieknek: nem is feltétlenül jönnek át egyesével, hogy a magyar bankkártyájukkal felvegyék a nyugdíjukat egy automatából, hanem van, hogy megbíznak egy embert 10-15-en, aki átjön, és leveszi egymás után az összes kártyáról a nyugdíjat; „az automatát szabályosan kifosztja” – fogalmaz az egyik szereplő.

A két részből az is kiderül, hogyan használják ki a rendszer kiskapuit sokan, és jutnak úgy magyar állampolgársághoz, magyar útlevélhez Ukrajnában, hogy soha egyetlen magyar felmenőjük nem volt, ahogy az is, hogyan vertek át tömegével olyan embereket, akik így akartak magyar állampolgársághoz jutni.

Részletesen ismerhetjük meg Szepessy Zsolt, Monok egykori polgármesterének ténykedését is, akit befolyással üzérkedés miatt ítéltek öt év szabadságvesztésre 2018-ban, miután azt ígérte ukránoknak, hogy pénzért segít nekik magyar állampolgárságot szerezni.

Valamint azt is megmutatják, hogy ugyan egy fideszes jelölt kampányába beépülős riport alapján kimondta a Kúria a választások után félévvel, hogy történhetett választási csalás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ám a hang- és képfelvételek, a felvett telefonbeszélgetések nem bizonyító erejűek. A következő rész várhatóan péntek este lesz elérhető.