Belföld
[5504]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[379]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[182]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4049]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1227]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2407]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1361]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[594]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4064]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2947]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[376]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3303]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
07:08:26 Magyar György elkapta Völner Pál államtitkár grabancát – kemény írást tett közzé az ügyvéd | |
Forrás: OLKT || 2020.01.18. Véget kell vetni az úgynevezett „börtönbiznisznek”, ezért a továbbiakban az állam nem fizet kártalanítást a bűnözőknek a szerintük rossz börtönkörülmények miatt – jelentette ki több kormányzati tényező. Ezzel kapcsolatban az ügyvédi irodámat is hírbe hozták, miközben mindenkinek alkotmányos joga, hogy valós – vagy akár vélt – jogsérelme okán jogi képviseletet vegyen igénybe. Mi a fogva tartottak ügyeiben is csak azt tettük, amit a magyar törvények – illetve nemzetközi egyezmények – alapján meg kell tennünk. Az elmúlt napokban több kormányzati politikus Nacsa Lőrinc (KDNP), Hollik István (KDNP) és Völner Pál (Fidesz) is kijelentette: véget kell vetni az úgynevezett „börtönbiznisznek”, ezért a továbbiakban a magyar állam nem fog kártalanítást fizetni a bűnözőknek a szerintük rossz börtönkörülmények miatt. A kifizetéseket a kormányhoz közeli médiumokban megjelent információ szerint máris felfüggesztették, és ez Európa Tanácsban, valamint az Európai Parlamentben vitatnák meg, egyáltalán járhat-e kártérítés bármilyen okból is bűnözőknek. Egyébként az Európa Tanácsnak természetesen semmi köze az Európai Unióhoz, illetve az Európai Parlamenthez. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az előbbi szervezet égisze alatt működik, és sorozatosan marasztalta el Magyarországot, mert a hazai börtönök egy részében az elítélteket a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát kimerítő körülmények között tartják fogva. Vagyis: a magyar állam rendszerszinten sérti meg az emberi jogok európai egyezményének rendelkezéseit. Mindezzel kapcsolatban az M1 hírterületi kiemelt szerkesztő-riportere, Németi Noémi írásban tette fel nekem a következő kérdéseket: – Megerősíti-e, hogy irodája vállalt a Magyar Nemzet cikkében is szereplő, börtönviseltek által indított ügyeket a magyar állammal szemben? Miután a válaszomat figyelmen kívül hagyták, most azt teljes terjedelmében közzéteszem a blogomon, hiszen a kormányhoz közeli sajtóban esély sincs a „hivatalostól” eltérő álláspontom ismertetésére. Minderről egyébként már korábban is írtunk, és abból kiderül: 2017 óta az elítélteknek a kifogásolható börtönkörülmények miatt csak a büntetés-végrehajtás honlapjáról letölthető formanyomtatványt kell kitölteniük, és ahhoz nincs szükségük ügyvédre, s a panaszról a büntetés-végrehajtási bíró peren kívüli eljárásban dönt. Tisztelt Németi Noémi! Köszönöm megtisztelő megkeresését. Jelenleg nem tartózkodom Magyarországon, de jövő héttől kezdődően bármikor szívesen állok Szerkesztő Asszony rendelkezésére, de kizárólag élő műsorban, illetőleg kifejezetten úgy nyilatkozom, hogy lenti közleményem teljes, szerkesztés nélküli közzétételéhez járulok csak hozzá, annak szerkesztett formában történő közzétételét megtiltom! Megítélésem szerint a hivatkozott cikkben, valamint az ön által feltett kérdések által érintett témában az objektív és tárgyilagos tájékoztatás érdekében elengedhetetlen néhány, gyakorló jogászi körökben evidenciának számító, ám a széles közvélemény, egyes sajtóorgánumok és – nyilatkozataik alapján tájékozatlannak tűnő – egyes politikai szereplők által kevésbé ismert körülményre. Magyarország – korábbi közjogi nevén: Magyar Köztársaság – az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdette ki és tette a magyar jogrendszer részévé az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet [a továbbiakban: Római Egyezmény]. A Római Egyezmény egy olyan nemzetközi szerződés, amelyben a részes államok a második világháború borzalmain, emberi tragédiáin és az egész emberiséget érintő pusztításain megrendülve elhatározták és alapvető emberiességi célkitűzésként rögzítették, hogy önmagukkal és egymással szembeni legfőbb kötelezettségükké teszik az alapvető és elidegeníthetetlen emberi jogok tiszteletben tartását és érvényesítését – minden körülmények között. A részes államok e szerződést azt felismerve hozták létre, hogy az emberiség és az egyetemes emberi faj fennmaradásának és létezésének alapvető feltétele a béke és egymás emberi minőségének és méltóságának elismerése és tiszteletben tartása. A szerződést létrehozó államok célkitűzései a mai társadalmi és gazdasági viszonyok között talán avíttnak tűnhetnek, de a holokauszt és egyéb emberiesség elleni bűncselekmények ismeretében kifejezetten szükséges jogi dokumentumot alkottak, amely mára a fejlett, civilizált társadalmi fejlődés és együttélés alapvető motorjává és zsinórmértékévé vált. A Római Egyezmény jelentősége elvitathatatlan, hiszen az embert, mint fizikai lényt és individuumot megillető jogokat rögzít. Az emberi jogok érvényesítésének fontossága mindenki számára egyformán fontos és garanciális jelentőségű. Az emberi jogok deklarálásának lényege, hogy semmilyen eljárásban, soha ne lehessen megkérdőjelezni senki emberi minőségét. Magyarország a rendszerváltás után csatlakozott önként a Római Egyezményhez, mint nemzetközi szerződéshez, s vállalta annak célkitűzéseit és ismerte el az abban foglalt emberi jogokat és kötelezettséget az abban foglaltak teljesítésére. Magyarország ezzel elismerte, hogy a Római Egyezményben foglalt emberi jogok megilletik saját állampolgárait és egyetemlegesen minden embert. A Római Egyezményt az Európa Tanács hozta létre, amely nemzetközi szervezetnek semmi köze nincsen az Európai Unióhoz vagy az annak szerveként működő Európai Tanácshoz, illetőleg az Európai Unió Tanácsához. A Római Egyezményben rögzített emberi jogok megsértése esetén – a szerződésben részes államok polgárai – az Emberi Jogok Európai Bíróságához [a továbbiakban: EJEB] fordulhatnak jogorvoslatért, amely a nemzetek fölött működő, szupranacionális bíróság.A Római Egyezmény alapvető emberi jogként rögzíti, hogy senkit nem lehet kínzásnak vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Ennek az alapvető emberi jognak a folyamatos megsértése miatt az EJEB előtt Magyarország, mint az egyezményben önként részes állam ellen több per volt folyamatban. Helytálló az az információ, hogy ilyen eljárás tömegesen indult Magyarországgal szemben. ügyvédi irodám ilyen ügytípusból többet is ellátott, de a Magyar Nemzet cikkének az a burkolt sugalmazása nem felel meg a valóságnak, hogy ezen ügyek többségét látta volna el. Az EJEB 2016 novemberében az ilyen eljárásokat felfüggesztette, és az egyezmény alapján Magyarország, mint a szerződésben részes tagállam feladatává tette, hogy dolgozzon ki hatékony jogorvoslati metódust saját belső jogrendszere keretein belül. Ennek Magyarország eleget is tett, és az Országgyűlés a 2016. CX. törvénnyel megalkotta azokat a jogszabályokat, amelyek jelenleg is lehetővé teszik az elítéltek számára az elhelyezési körülményeik miatti kártalanítási igényeik érvényesítését. A magyar jogalkotó a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben helyezte el ezeket a szabályokat. Mindezekből a lényeg az, hogy nincsen ma már olyan „peres” eljárás, amelyben a magyar állam peres fél, illetőleg pervesztes lenne, hiszen a 2016-ban megalkotott és a magyar Országgyűlés által elfogadott jogszabályok alapján olyan kártalanítási eljárások vannak csak folyamatban, amelyek egyrészt nemperes eljárások, másrészt amelyekben az illetékes magyar büntetés-végrehajtási bíró rendelkezik az elítéltek kártalanítási igényeiről a magyar jogszabályi feltételek alapján. Ezek az eljárások azonban nem a magyar állam ellen folynak, hiszen éppen a magyar állam felhatalmazása alapján az Országgyűlés által elfogadott magyar törvény biztosítja a fogva tartottak számára a lehetőséget, hogy őanasszal éljenek a fogva tartás körülményei miatt. Igen fontos megjegyezni, hogy ilyen eljárások sem lehetnének folyamatban, ha a magyar kormány teljesíti azt a Pintér Sándor belügyminiszter által is bejelentett börtönépítési-felújítási programot, amely megoldotta volna az elítéltek kulturált és civilizált elhelyezését. A magyar állam ráadásul e program meghirdetésekor – még az új vagy átalakított intézmények hiányában – előre gondoskodott a leendő büntetés-végrehajtási állomány kiképzéséről, természetesen közpénzből, akik a beígért intézmények megépítésének elmaradása okán végül leszerelni kényszerültek, így az a közpénz is elveszett, amelyet ezen szakmai állomány kiképzésére fordítottak. Az elítéltek kártalanítási igényeivel kapcsolatban a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóján elhangzottak miatt a napokban ismételten kialakuló társadalmi vitában éppen az sikkad el, hogy olyan eljárásokat kifogásol a kormányfő, amelyeket a választópolgárok felhatalmazása alapján megalakult magyar Országgyűlés törvényi szintű jogszabályban alkotott meg 2016. évben, és amelyeket egyebekben el lehetne kerülni, ha a kormány teljesítené korábbi, új büntetés-végrehajtási intézmények megépítésére vonatkozó vállalásait. A társadalom számára a valódi, közép-hosszútávú anyagi hátrányt álláspontom szerint éppen ez, vagyis a kormány mulasztása okozza. A Római Egyezmény vagy az EJEB tekintélyének és jelentőségének negligálása pedig hasonlóan káros a magyar társadalom számára. Álláspontom szerint a magyar társadalom egészére nézve hátrányos minden olyan nyilatkozat és intézkedés, amely alkalmas lehet arra, hogy a Magyarország demokratikus jogállami működésébe vetett bizalmat rombolja. Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta azt az állásfoglalást, ami a magyar és lengyel jogállamiság védelméért folytatott hetes cikk szerinti eljárásban konkrét lépéseket sürget, és kimondja, hogy romlott a helyzet a két országban az eljárás megindítása óta. A miniszterelnök bírósági eljárásokkal kapcsolatos nyilatkozatai megítélésem szerint alkalmasak a magyarországi jogállami működés hitelének lerontására és a Magyarországgal szembeni nemzetközi eljárások folytatására, hiszen a végrehajtó hatalom igazságszolgáltatásba történő önkényes beavatkozásának lehetőségét vetítik előre. Nem a bírókat, nem az ügyvédeket és nem is az elítélteket kell felelősségre vonni azért, ha a magyar Országgyűlés által elfogadott jogszabályokat megfelelően, a jogszabályok céljai szerint alkalmazzák. Abban azonban a kormánynak lehet felelőssége, ha nem törekszik a jogszabályok maradéktalan betartására és betartatására. Amennyiben a kormány bármilyen akadályát képezi a jogerős bírósági ítéletek teljesítésének, vagy végrehajtásának, akkor ez újabb EJEB előtti eljárásokat vonhat maga után a magyar állammal szemben. Dr. Magyar György | |
|