Forrás: Portfolio.hu | Beke Károly | 22020.01.23.

Gyakorlatilag az uniós csatlakozásunk óta időnként felvetődik a kérdés, mikor kellene bevezetnünk az eurót. A hét elején a Magyar Nemzeti Bank egy új szakmai kötetben mutatta be, szerinte milyen feltételeknek kellene még teljesülni, hogy egyszer leválthassuk a forintot. A listán szerepel néhány olyan pont, melyeket ha komolyan veszünk, akkor további évekre elfelejthetjük a csatlakozást, hiszen egyelőre fényévekre vagyunk a teljesítésüktől.

Nincs eurónk, de akarunk beszélni róla

A hétfői Lámfalussy Lectures konferencián mutatta be az MNB elnöke a „Fenntartható felzárkózás euróval” című szakmai kötetet, melynek alcíme „Hogyan újítsuk meg a maastrichti kritériumokat?”. Már a tanulmánykötet alcíme is jelzi azt a szándékot, hogy a magyar jegybank a jelenlegi csatlakozási követelmények felülvizsgálatát szorgalmazza. Ez persze nem újdonság, hiszen a jegybank vezetői már több mint két éve, 2017 októberében írtak egy cikket ezzel kapcsolatban, melyben a lehetséges új feltételeket is felvázolták.

Az utóbbi hónapokban azonban a jegybank részéről erősödött az eurózóna reformjával kapcsolatos gondolkodás, Matolcsy György több cikket és kommentárt írt erről a magyar és nemzetközi sajtóban, illetve hétfői előadásában is szóba hozta. Vagyis nem meglepő a most megjelent kötet, viszont érdemes foglalkozni vele.

Magyarország felzárkózása, fenntartható fejlődése a következő években csakis egy sikeresen működő euróövezet mellett folytatható

- hangsúlyozta a könyv bevezetőjében Matolcsy György. Az MNB elnöke hozzátette: Magyarország az Európai Unió tagjaként kötelezettséget vállalt az euró jövőbeli bevezetésére is. Ugyanakkor szerinte hazánk számára az euró bevezetése nem a végállomás, hanem egy döntő mérföldkő a hosszú, fenntartható felzárkózás felé vezető úton.

Vagyis Matolcsy szerint ugyan nem vagyunk az eurózóna tagjai, de nem vetjük el teljesen a későbbi csatlakozást, és szeretnénk részt venni a valutaövezet reformjában.

Pedig már majdnem teljesítettük a feltételeket

A magyar euró bevezetése gyakorlatilag azóta napirenden van, mióta 2004-ben beléptünk az Európai Unióba, az elmúlt tizenöt évben néha fellángolt az ezzel kapcsolatos vita, máskor inkább háttérbe szorult. Az eleinte még 2007-2008-as csatlakozásról szóló kormányzati terveket eleinte a gazdaságpolitikai felelőtlenség tolta évről évre hátrébb, majd a válság végképp háttérbe szorította az ezzel kapcsolatos szakmai gondolkodást.

2010 óta az Orbán-kormánynak egyáltalán nincs csatlakozási céldátuma, sőt a kormány tagjai nyilatkozataikban is kerülik a konkrétumokat ezzel kapcsolatban.

Legutóbb január eleji sajtótájékoztatóján Orbán Viktor újságírói kérdésre úgy fogalmazott, hogy jelenleg „brutális és beláthatatlan következményei” lennének az euró bevezetésének, elsősorban azért, mert az árak megugorhatnának. Azt ugyanakkor a kormányfő sem zárta ki, hogy később megfelelő feltételek mellett realitás legyen a forint lecserélése euróra.

Az elmúlt tizenöt évben az öt maastrichti kritérium teljesítése volt az euróval kapcsolatos beszélgetés középpontjában, ezeket a Maastrichti Szerződésben fogalmazták meg 1992-ben. A szabályok szerint minden tagállamnak ezeket a feltételeket kell teljesítenie, ha be akarja vezetni a közös devizát. A kritériumok sokáig elérhetetlennek tűntek Magyarország számára, mostanra azonban

az ötből három feltételt teljesítünk, egy esetében pedig csak a magyar kormányon múlik, mikor akar neki megfelelni.

Jelenleg csak az inflációs feltétel nem teljesül, ennek értelmében a drágulás üteme nem haladhatja meg az EU három legalacsonyabb inflációval rendelkező országának átlagát. Az utóbbi években volt arra példa, hogy ennek is meg tudtunk felelni, azonban az infláció tavalyi emelkedésével kicsúsztunk a toleranciasávból. A 60% alatti adósságrátát egyelőre szintén nem teljesítjük, de évek óta csökken a GDP-arányos adósságunk, így gyakorlatilag ennek is megfelelünk, 2022-re pedig a 60 százalék is elérhető a kormány szerint. Az ERM-II. árfolyamrendszerhez való csatlakozás pedig csak döntés kérdése, ott kellene két évet eltölteni, hogy az utolsó feltételt is kipipálhassuk.

Vagyis miközben a kétezres években álmodoztunk az euróról és a maastrichti kritériumok teljesítéséről, ma kézzelfogható közelségben van a feltételek teljesülése, de az akarat nincs meg az euró bevezetésére.

Itt vannak az MNB feltételei, melyeket még jó darabig nem fogunk teljesíteni

A jegybank már az említett 2017 őszi cikkében felvetette, hogy új feltételrendszert kellene meghatározni a csatlakozáshoz, nagyrészt ezt újították fel a mostani kötetben is. Az biztos, hogy szerintük sokkal több kritériumnak kellene megfelelni, a most felsorolt 16 tényezőből jelenleg hatot teljesítünk:

Az első blokkban az inflációs kritériummal kapcsolatban ugyanaz igaz, amit fent a jelenlegi kritériumokkal kapcsolatban írtunk, viszont a rögzített árfolyamrendszert (ERM-II.) a mostani két évről 3-5 évre tolná ki az MNB, ami újdonság az eddigiekhez képest. Az ebbe való belépés továbbra is elsősorban politikai döntés kérdése, de

ha most belépnénk, akkor sem lehetne 2024-25-nél előbb magyar euró.

Magyarország számára jelenleg a legproblémásabb terület az eurózónához való felzárkózás kérdése, ott három feltételből egyet sem teljesítünk, sőt beláthatatlan távolságban vannak. Az egy főre eső magyar GDP vásárlóerő-paritáson ma az eurózóna átlagának kétharmada, a jegybank szerint ezt 90%-ra kellene feltornászni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mai spanyol vagy ciprusi relatív fejlettségi szintet kellene elérnünk. Erre az MNB szerint azért van szükség, mert 90 százalékos fejlettségi szint felett már elhanyagolható a belépésből fakadó inflációs többlet, vagyis nem ugornának meg az árak Magyarországon. A jegybank tanulmánya szerint ha a mostani fejlettség mellett lépnénk be, akkor ez a többlet 4 százalékpont lenne.

Forrás: MNB

Az utóbbi évek felzárkózása alapján viszont a 90%-os szint elérése nagyon távoli számunkra, hiszen hiába növekszik a magyar gazdaság az eurózónánál gyorsabban, nagy a lemaradásunk.

Legalább ilyen távoli, hogy a magyar bérek elérjék az eurózóna átlagának 90 százalékát, márpedig az MNB szerint jóléti szempontoknak megfelelően ennek is meg kellene valósulnia. Ma a valutaövezet átlagbérének 60 százalékát teszik ki a magyar fizetések.

Egyelőre a magyar pénzügyi rendszer fejlettsége is bőven elmarad a kritériumtól, az eurózóna átlagának mindössze 39 százalékát éri el a kívánt 90 százalékkal szemben. A pénzügyi mélységet megragadó magánszektornak nyújtott hitelállomány GDP-arányos nagysága az eurózónán kívüli tagállamok esetében jelentősen elmarad az eurózóna átlagától, ugyanakkor az eurozónán belül is jelentős heterogenitás figyelhető meg – írja a szakkönyvben a jegybank.

A munkaerőpiac és a versenyképesség területén nincsenek ilyen nagy szakadékok, a kkv-k munkatermelékenysége majdnem eléri az MNB által szorgalmazott 50 százalékos arányt és az aktivitási ráta is egy hajszálra van az elvárt 65%-tól. Az exportszerkezetben pedig nem fogalmazott meg számszerű elvárást a jegybank, ahogy a bankrendszer versenyképességében sem.

Az adósságkritériumot 50%-ra csökkentené az MNB a jelenlegi 60 százalékról, de ebben az esetben elismerik, hogy a magyar adósság megfelelő ütemben csökken, vagyis teljesítjük a feltételt. A hosszútávú strukturális hiányra vonatkozó feltétel egyelőre nem teljesül, hiszen nem lehetne 1 százalék feletti a deficit. Jelenleg ez még 2-3%, de az Európai Bizottság szerint 2021-ben már a GDP 1,5%-ára csökkenhet, vagyis nem irreális a cél teljesítése.

PORTFOLIO VÉLEMÉNY

A fentiekből az látszik, hogy elsősorban a reálgazdasági- és bérkonvergenciában van lemaradásunk az eurózónához képest, amit orvosolni kellene, hogy az MNB által támasztott feltételeket is teljesíthessük. Az utóbbi évek felzárkózási pályáját látva viszont ez még évekig nem realitás, még gyorsabb konvergencia esetén is legkorábban 2030 körül érhetjük el a hőn áhított 90%-ot. Persze a rögzített árfolyamrendszerbe esetleg már korábban is beléphetünk megkezdve a 3-5 éves időszakot.

Még egy érdekesség hangzott el a hétfői Lámfalussy Lectures Konferencián, mely alapján az átalakítás akár azt is jelentheti, hogy a jövőben nem lesz mindenkinek kötelező belépni az eurózónába.

Az olyan országok, mint Magyarország miért kellene, hogy részt vegyenek az eurózónában? A jelek szerint Lengyelország és Magyarország még gondolkodni szeretne. Egyéni szinten kell meghozni a döntést, senkit nem lehet kényszeríteni a csatlakozásra

- mondta a konferencián Robert Holzmann, az osztrák jegybank elnöke.

A Portfolio euróbevezetéssel kapcsolatos szakmai vitájának további cikkei:

Még egy érdekesség hangzott el a hétfői Lámfalussy Lectures Konferencián, mely alapján az átalakítás akár azt is jelentheti, hogy a jövőben nem lesz mindenkinek kötelező belépni az eurózónába.

Az olyan országok, mint Magyarország miért kellene, hogy részt vegyenek az eurózónában? A jelek szerint Lengyelország és Magyarország még gondolkodni szeretne. Egyéni szinten kell meghozni a döntést, senkit nem lehet kényszeríteni a csatlakozásra

- mondta a konferencián Robert Holzmann, az osztrák jegybank elnöke.

A Portfolio euróbevezetéssel kapcsolatos szakmai vitájának további cikkei:

Címlapkép: Getty Images