Forrás: 444.hu | Magyari Péter | 2021.02.24.

Szerda este egy órán át vitatkozott egymással Varga Judit igazságügyminiszter és Monika Hohlmeier, a CSU EP-képviselője arról, hogy kell-e jogállamisági feltétel az EU-s pénzek kifizetéséhez. A vitát a külpolitikai kérdésekben igen tekintélyes német DGAP (Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik) nevű kutatóintézet szervezte.

A vita azért is tűnt izgalmasnak, mert Varga vitapartnere se nem baloldali, se nem liberális, hanem a bajor CSU egyik politikusa volt. Monika Hohlmeier 2019 óta az EU költségvetését ellenőrző EP-s bizottság elnöke, korábban pedig bajor oktatási miniszter is volt. Konzervatív-kereszténydemokrata körökben tekintélyét erősíti, hogy Franz Josef Strauss lánya - Strauss volt 1961-től 1988-ig a CSU elnöke, az NSZK több kormányának tagja, a háború utáni német jobboldal emblematikus alakja.

A Varga - Hohlmeier vita kedélyesen indult, mindketten elmondták, hogy régóta ismerik egymást, sok mindenben nem értenek egyet, de egy kávé mellett nyugodtan meg tudták eddig beszélni a dolgokat. A vita végére viszont egymás szavába vágtak folyamatosan, egyikük sem tudta elmondani a zárógondolatait, kínos nevetések és nehezen visszafojtott indulatos közbekiáltások váltották egymást, és az online közvetítés utolsó percei teljesen követhetetlenné váltak.

Mechanizmustól a francia óráig

Az alapkérdés az volt, hogy szükség van-e jogállamisági mechanizmusra. Ez az a feltételrendszer, ami az EU-s pénzek ellenőrzésére hivatott, és aminek bevezetéséhez sok tagállam és az Európai Parlament is ragaszkodott, Magyarország és Lengyelország viszont az EU költségvetésének megvétózásával fenyegette a többieket, ha tényleg bevezetik. A vita ideiglenes lezárásáról itt írtunk részletesen, a lényeg az, hogy a mechanizmust papíron elfogadták, de amíg az EU Bírósága nem dönt róla, addig nem használják. 

Varga Judit elmondta a magyar kormány 2018 óta képviselt álláspontját, miszerint nem kell új jogállamisági eszköz az EU-ban, mert bőven van módszer a pénzek elköltésének ellenőrzésére, és az új rendszer csak arra jó, hogy politikai - ideológiai vitákban fegyvert adjon a globalista-liberálisok kezébe. Hohlmeier pedig elmondta a mechanizmus támogatóinak szokásos érveit, miszerint az adófizetők pénzének elköltését ellenőrizni kell, több tagállamban is súlyos visszaélésekre volt példa az utóbbi években, és semmi olyat nem kérnek számon az új eszközzel, amit az EU-csatlakozáskor ne fogadott volna már el minden ország. 

Varga Judit 2019. december 5-én.Fotó: botost/444.hu

A vita akkor lépett ki a kiszámítható medréből, amikor Varga közölte, hogy Brüsszel egy szellemi buborékban él, amelyet a liberális elit sajtója irányít (BBC, CNN, Le Monde, Politico), és ez a sajtó egyetlen központból pénzelt civil szervezetek megmondóembereinek véleményéből farag hamis tényeket. Szerinte csak az a "jófej európai", aki ezeket a véleményeket szajkózza, és kiírják a civilizált emberek világából azokat, akiknek más a véleményük. Amikor az EP mellett dolgozott néhány éve, és franciául tanult Brüsszelben, akkor olyan példamondatokat kellett fordítania, amelyek arról szóltak, hogy Orbán Viktor egy diktátor, mert ez állt a francia nyelvű sajtóban. Az Európai Bizottság is úgy írja a jogállamisági jelentéseit, hogy ezeknek a liberális civil szervezeteknek az embereit, és az ellenzéki politikusokat kérdezik csak meg.

 
Amikor Hohlmeier arról kezdett el beszélni, hogy ezt a buborék példát, és a teljes nyugati sajtó összemosását rendkívül furcsa elképzelésnek tartja, akkor Varga közbevágott, úgyhogy a német politikus érdemi reakcióját nem lehetett érteni.

Bűnözők, oligarchák dézsmálják az EU pénzét

 
Hohlmeier arról viszont hosszan beszélt, hogy Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Bulgáriában, Görögországban vagy Olaszországban elég sok példa van arra, hogy rosszul használják fel az EU-s pénzeket. Közbeszerzési szabálytalanságok, parasztok földjeinek kisajátítása, szervezett bűnözői körök és oligarchák haszonlesése is előfordul. Igyekezett sokáig kifejezetten nem magyar példákat felhozni, de aztán ahogy Varga méltatlankodott, ő is belelendült, és felhozta Magyarországgal szemben a sajtószabadság hiányát, az igazságszolgáltatás függetlenségének sérülését, és azt, hogy az állami hivatalok nem kezelik egyenlően az embereket, hanem politikai alapon jobb bánásmódban részesülnek egyesek, és a magyar felsőoktatás autonómiáját is féltette. Varga visszaszólt, hogy pont erről a véleménybuborékról beszélt, mert ezeket abban találták ki. 

Monika Hohlmeier 2018-ban, a CSU egy müncheni rendezvényén.
Fotó: FRANKHOERMANN/SVEN SIMON/dpa Picture-Alliance

Varga meghazudtolta Gulyást

A vitában megoldódott viszont az az ügy, ami február második hetének elején tartotta izgalomban azokat, akik a magyar kormány és az Európai Bizottság kapcsolatának figyelésével töltik szívesen az idejüket. Akkoriban a Reuters beszámolt egy levélről, amelyben a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szigorítsa a közbeszerzési szabályokat, hogy ne legyen mód többé rendszerszintű csalásokra, és a törvénymódosításokat még azelőtt fogadja el a magyar parlament, hogy a 750 milliárd eurós mentőcsomagból utalni kezdenék a pénzeket. A hír bejárta a világsajtót, úgy értelmezve a levelet, hogy az EU máris a kifizetések felfüggesztésével zsarolja a pénzeket elcsaló magyar kormányt.  

Gulyás Gergely (Miniszterelnökséget vezető miniszter) a Reuters hírére azonban azt mondta, hogy ilyen levél nincs, és "a kormány semmilyen, sem hivatalos, sem informális megkeresést nem kapott a brüsszeli testülettől a közbeszerzések ügyében".
Varga most viszont azt mondta, hogy volt ilyen levél, csak az egy informális üzenet volt, és az európai szemeszterről szóló párbeszéd része volt, nem lehet kiszedni a kontextusból, és nagyon csodálkozik, hogyan szivároghatott ki, és botrányos, ha ezt az Európai Bizottságtól adta oda valaki a Reutersnek. "Az ilyen beszélgetések egyes elemeit sosem szoktuk nyilvánosságra hozni" - mondta. (Az európai szemeszter az a folyamat, amikor a Bizottság átvizsgálja a tagállamok gazdaságpolitikáját, ajánlásokat tesz, amelyeket aztán az Európai Tanácsban megvitatnak a miniszterek.)

Varga azt is elmondta, hogy nyugati álhír, hogy Magyarország ne akarná módosítani az EU bíróságán tavaly megbukott civil szervezetekről szóló törvényt - hozzátéve, hogy tudja, hogy az álhírek vitorlájába kik fújják a szelet. Szerinte a külföldi finanszírozás átláthatóvá tételével semmi baja sem volt az EU Bíróságának, csak az eszközökön kell módosítani, és erről komoly egyeztetés folyik a Bizottsággal, és ahogy megtalálják a megfelelő megoldást, a magyar parlament elé kerülhet a módosítás.
 

Csak a kicsit bántják - Nem lehet mindenkit utálni

Hohlmeier hosszan sorolta, hogy a költségvetést felügyelő bizottság elnökeként mennyi megkeresést kap, hogy "miért nem csináltok már valamit", amikor bűnözők, politikusok és oligarchák gazdagszanak az EU pénzén. Varga pedig azzal vágott vissza, hogy milyen érdekes, hogy a nagy tagállamokkal sosincs semmi probléma, és az miért nem veszélyezteti a német jogállamiságot, hogy az ottani ügyészek pártok tagjai is lehetnek, vagy hogy lehet az, hogy Franciaországot sosem büntetik meg túlzottdeficit-eljárásban. 

Hohlmeier arra jutott a vita végén, hogy őt nagyon meglepi, hogy Varga és a magyar kormány szerint mindenki csak hazugságokat terjeszt róluk, mindenki rosszat akar nekik, ellenük van az egész világ, és közben olyan szövetségeseiket is brutálisan támadják, mint Manfred Weber néppárti frakcióvezető, vagy éppen úgy mennek neki egy vitának, hogy "egyetlen szót sem engedünk megváltoztatni" (a jogállamisági mechanizmus körüli vitában volt ez). Hohlmeier szerint ez nem normális állapot, minden ellen tiltakozni és mindenkivel csak a legkeményebb hangnemben veszekedni, de ezt a gondolatát sem tudta befejezni, mert Varga közbeszólt, és egyiküket sem lehetett érteni többet. A moderátor nagy nehezen tudta csak bejelenteni, hogy sajnos letelt az idő, mert egy ideig őt se értette senki.