Forrás: 24.hu | Kovács-Angel Marianna | 2018.10.15.

Az állami MFB Bankon keresztül több milliárd forintnyi közpénzt öltek az Egerszalóki Saliris Resortba, ami idén, az állami felszámolótársaságtól, nyomott áron került Mészáros Lőrinchez. A bomba üzlet ellenére a Saliris egy fontos, a szektorban bevett gesztust hagyott figyelmen kívül: nem vállalta, hogy a beutalóval, a társadalombiztosítás támogatásával érkező, beteg embereket is fogadja.

• Legalább 11 milliárd forintot ölt az Egerszalóki Saliris Resort hotel és gyógyfürdő komplexumba az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt., de ez nagyon rossz befektetésnek bizonyult.
• A fürdő és a hotel nem tudta kitermelni az irtózatos hitelt, 2013 tavaszán felszámolásba dőlt.
• Különleges eljárás keretében, a stratégiailag kiemelt cégek kezelésére felkent Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. végezte a felszámolást.
• Nem hivatalos források szerint 2,3 milliárd forintért sikerült eladni a vagyont.
• Az állam tehát több mint 8 milliárd forintot bukott a bolton.
• Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a gyógyfürdő, ahol azonban nem lehet a társadalombiztosítás terhére gyógyfürdői szolgáltatást igénybe venni.
• Vannak gyógyfürdők annak ellenére is leszerződtek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, hogy veszteséget okoz az alacsony tb-finanszírozás. Ők társadalmi felelősségvállalásról, a fürdőgyógyászat népszerűsítéséről, a rászorulók gyógyításáról beszélnek.

Szakorvosi beutalóval és szakvéleménnyel számos magyar gyógyfürdő szolgáltatásait a társadalombiztosítás támogatásával lehet igénybe venni. Ehhez a fürdőnek törvényben rögzített feltételeket kell teljesítenie (például megfelelő gyógyvízzel, adminisztrációval kell rendelkeznie, továbbá igazolni, hogy a cégnek nincsen 60 napnál régebbi adóssága), és szerződést kell kötnie a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK).

Az együttműködés nem kötelező, csak egy lehetőség, amivel a nagyobb fürdők élni szoktak. Egy szakértő forrásuk úgy fogalmazott:

Illik vállalni a tb-kártyásokat is, ez a szokásjog. Az állam nem fizet sokat, de aki kártyával jön, az a saját zsebéből is költ szállásra, sokan plusz szolgáltatásokat vásárolnak. Furán is venné ki magát, ha egy elismert gyógyfürdő azt mondaná, hogy a tb-kártyások — jellemzően az idősebb, kevésbé tehetős látogatók — nem kellenek.

A gesztus még inkább elvárható lenne egy olyan fürdőtől, amit korábban az adózók – nem is kevés – pénzéből tartottak életben. Tavaly december óta hivatalosan is tudjuk, hogy Mészáros Lőrinc turisztikai portfóliójában landolt a Egerszalóki Saliris Resort Gyógy- és Konferenciahotel, a felcsúti milliárdos tőzsdei cégébe, a Konzum Nyrt.-be idén áprilisban apportálták a komplexumot. A hozzá tartozó fürdőben azonban nem fogadják el az orvosi beutalókat, csak a saját zsebből fizető vendégek élvezhetik az egerszalóki gyógyvíz áldásos hatásait.

Kérdésünkre a fürdő elárulta, hogy

üzletpolitikai okokból nem kötöttek szerződést az egészségbiztosítóval, és a jövőben sem tervezik ezt.

Az Egerszalóki Gyógy- és Wellnessfürdő és a Saliris Resort Spa és Konferencia Hotel. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI

Máskor jó volt az állam

A törökországi Pamukkáléhoz hasonló sódombjáról nevezetes Egerszalók déli részén található hévízforrás ásványi anyagokban gazdag gyógyvizét évtizedek óta használják gyógyászati célokra. A Salirist 2003-ban kezdték el építeni magánbefeketők, a beruházást először a CIB Bank finanszírozta a korabeli hírek szerint 3,5 milliárd forinttal, majd 2004-ben beszállt mellé az MFB is. A kormány bankja 6,5 milliárdot hitelezett, és 1,5 milliárd forint tőkeemeléssel 49 százalékos tulajdonos lett a holdingban.

A Népszabadság korábbi cikke szerint a Saliris szénája a kezdetektől rosszul állt. A gyógyfürdő és a strand másfél éves csúszással, 2007-re készült el, a szálloda építése még többet késett, csak 2010 májusában nyílt meg. Közben az eredetileg 12 milliárd forintosra tervezett beruházás 15 milliárdosra duzzadt, és magánbefektetésből lényegében túlfinanszírozott állami fejlesztéssé vált.  A veszteségek halmozódtak, az MFB pedig végül kivásárolta a CIB-et, és némi torzsalkodás után a delaware-i jelmezbe bújt magánbefektetőket is.

Az állami tulaj maga próbálta üzemeltetni a szállodát és a fürdőt, miközben már 11 milliárd forinttal hitelezte a beruházást. Nem mellesleg az MFB 31 feljelentést tett a temérdek állami pénzt elnyelő projekt ügyében.

A hitelterhek nélkül nyereségesen működött a fürdő, de 2013 tavaszán végül elindult a társaság felszámolása. Miután a Fidesz-kormány még 2012-ben stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a céget, csak az állami kézben lévő Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft. intézhette a felszámolást. A hotelt, illetve a gyógyfürdőt és strandot, valamint a gyógyforrást tulajdonló cég üzletrészét első nekifutásra nettó 9 milliárd forint irányáron hirdették eladásra, a minimálár ennek hetven százaléka, 6,3 milliárd forint volt. A vagyon azonban ilyen áron senkinek sem kellett, a NRN pedig tovább üzemeltette a Salirist.

Eladási kísérlet utolsó nyoma az elektronikus árverések között 2015 elején bukkant fel, akkor 7,9 milliárdra tartották a vagyont, azzal, hogy 5,5 milliárdnál kevesebbért nem eladó, vagyis 70 százaléknál kisebb ajánlat érvénytelen. Nem derült ki, hogy akadt-e jelentkező, a pályázatot ugyanis érvénytelenítették egyéb okra hivatkozva.

Mészáros Lőrinc érkezésének híre először 2016 végén röppent fel, ekkor azonban az NRN felszámolója, Nagy László cáfolta, hogy Orbán Viktor barátja szerezné meg a hotelt és a gyógyfürdőt.

A kétségeket az idén áprilisban oszlatta el végleg a Konzum Nyrt. közleménye, amiben Mészáros tőzsdei cége már arról tájékoztatott, hogy két, a kreischbergi síközpontban fekvő szálloda mellett az Egerszalóki Saliris Resortot is megvásárolták. A korábban bőszen tagadott hír tehát valós volt (abból csak egy elemet nem sikerült igazolni: 2016 végén névtelen források Mészáros neve mellett Orbán Ráhelt, a miniszterelnök turisztikai végzettségű lányát emlegették lehetséges új gazdaként).

A vételárról hivatalos tájékoztatást nem adott sem az eladó, az állami felszámoló, sem a vevő, első körben a Wellnesshotel Építő Kft., a 2015-ben meghirdetett 5,5 milliárd forintos minimális licitárat azonban aligha adták meg az egerszalóki pénznyelőért. A 24.hu nem hivatalos forrásai 2,3 milliárd forint körüli vételárról tudnak. A Wellnesshotel 2017-es mérlegében felbukkan egy 5 milliárdos tétel az ingatlan, a vagyoni értékű jog rubrikában, de a Konzum Nyrt. tavaszi közleménye szerint a tőzsdei cég által fizetett ár gyaníthatóan meg sem közelítette ezt. Abban az szerepel, hogy a Saliris és a  kreischbergi Alpenblick Hotel adásvételéből származó 2 milliárd 674 millió forintos vételár követeléssel tőkét emeltek a Konzum Nyrt.-ben. Tehát ekkora összeget, mindössze 2,67 milliárd forintot adtak a két hotelért.

Az egerszalóki Saliris Resort & SPA hotel külső medencéi közül az egyik.
Fotó: MTI Zrt. / Bizományosi: Lehotka László

Azoknak, akik tényleg rászorulnak

A fürdőgyógyászati kezeléseknek jelentős egészségmegőrző, népegészségügyi szerepük van, ráadásul mivel a gyógyászat élőmunka-igényes, ezért jelentős mértékben javítja térségünkben a foglalkoztatási helyzetet – erről írt megkeresésünkre az ország legnagyobb termálfürdője, a hajdúszoboszlói Hungarospa, hozzátéve: a tb-kártyával érkező vendégek nem rontották a komplexum presztízsét. Arról kérdeztük a fürdőt, miért döntöttek úgy, hogy leszerződnek a társadalombiztosítással. A hajdúszoboszlói fürdőben jelképes díjat kell fizetniük a tb-beutalóval érkező vendégeknek. Mint írták:

A Hungarospa fürdőkomplexumban ez az első év, amikor a gyógyászatot eleve veszteségesnek terveztük üzleti tervünkben. 2012 óta várják a fürdők, hogy a NEAK a térítési díjakat emelje. Az azóta eltelt időszakban jelentősen nőttek a költségek, a szakdolgozók bérét emelni kellett, hogy ne vándoroljanak át az állami egészségügybe. Az a hazai nyugdíjas réteg, amelyik igénybe veszi TAJ-kártyával a gyógykezeléseket, nem tud megfizetni nagyobb térítési díjat. A Hungarospa más üzletágai bevételeiből ki tudja gazdálkodni a gyógyászat finanszírozását.

Hasonlóan látja a beutalóval érkező vendégek fogadását a Harkányfürdő is. Szerintük a NEAK által biztosított tb-s lehetőség egy olyan társadalmi rétegnek ad hozzáférést gyógyászati célú ellátáshoz, amelyik valójában rászorul a kezelésre, ezért döntöttek az együttműködés mellett. Azt ők is elismerték, hogy üzletileg nem kifizetődő a kártyával érkezők fogadása, ugyanakkor sokan azok közül, akik így érkeznek, később visszatérnek és piaci áron is megfizetik a szolgáltatást. Kiemelték:

bizonyos szempontból még emeli is a fürdő presztízsét, hiszen ezáltal valójában azt kommunikálja a gyógyfürdő, hogy nemcsak a vendégek szórakozásáért és kikapcsolódásáért, hanem a betegek gyógyulásáért is vagyunk.