Belföld
[5491]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[148]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[376]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[312]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[176]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4019]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[426]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1222]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2403]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1354]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[577]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4051]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2934]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[370]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3290]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
07:20:12 Svéd napilap: Elfogadhat-e az EU egy autoriter, kétes demokratikus legitimitású rezsimet tagjaként | |
Forrás: GALAMUS-CSOPORT | 2014.05.06.
A Sydsvenskan című svéd napilap hétfői számában jelent meg Joakim Negrelius írása „A magyarországi helyzet alakulását más mérce szerint kell mérni, mint a népesség életszínvonala” címmel. Ebben az Örebroi Egyetem jogtudományi professzora egyebek között Helena Karlsson nézőpontját vitatja, amelyet az ELTE svéd lektora egy héttel korábban ugyanezen lapban tett közzé („Szükség van egy igazságosabb és valósághűbb Magyarország-képre”). Helena Karlsson elmulaszt teljes képet adni arról, ami Magyarországon 2010 óta történt. Ahelyett, hogy megkísérelné megérteni a külvilág nyugtalanságának okait, amikor az ország állapotának alakulásáról van szó, ő, aki az ELTE svéd lektora, belföldi nézőpontot választ. Helena Karlsson írja, hogy sok magyar becsüli a jobbközép pártot, a Fideszt és vezetőjét, Orbán Viktor miniszterelnököt, de nem említi, hogy a kormány ismétlődően manipulja az ország alaptörvényét, választási rendszerét és jogbiztonságát. És azért annyira, ahogyan Helena Karlsson állítja, nem népszerű a Fidesz. A párt a szavazatok 45 százalékát kapta az április 6-i választáson, ám a választási rendszer megváltoztatásának következményeként mégis megtartja kétharmados többségét a parlamentben. Magyarországon belül és kívül az okozott felfordulást, amit a Fidesz azt követően tett, hogy a szavazatok 52 százalékát kapta meg 2010-ben. Rekord gyorsasággal fogadtak el 2011-ben egy új, nyilvánvaló nacionalista felhangokkal rendelkező alaptörvényt. Egy új médiatörvény akkor már megerősítette a kormány ellenőrzését a teljes magyar média felett. Az összes, 61 év feletti bírót kényszernyugdíjazták, azzal egyidejűleg, hogy megteremtődött a lehetősége alkalmi bíróságok kijelölésének. Kormányhű bírákat neveztek ki az Alkotmánybírósághoz, és a kulturális életben nemkívánatos vezetőket váltottak le. A választási rendszert úgy változtatták meg, hogy a Fidesz megtarthassa hatalmas többségét. Bizonnyal előfordult korrupció és hatalommal való visszaélés 2010 előtt is, a korábbi kormányzattal szemben pedig általánosan erős a gyanakvás, ám ez a kívülről nézve féktelen teljhatalom valami teljesen új dolog volt. A külvilág, különösen pedig az EU, keményen reagált. Néhány ponton a Fidesz rákényszerült a meghátrálásra. A bírák kényszernyugdíjazását például az EU bírósága elbuktatta 2012 novemberében, mert az tiltott életkori megkülönböztetést tartalmazott. Az EU még nem használta ki azokat a lehetőségeket, amelyeket az uniós szerződés biztosít arra, hogy Magyarországot szembesítsék a demokrácia és a jogállamiság alapelvei elleni komoly bűnökkel, de a kérdést most újból vizsgálják az EU-bizottságban. Ha az EU úgy találja, hogy Magyarország vét az alapvető szabadságok és jogok ellen, az EU-bizottság vagy más tagállamok követelhetik, hogy Magyarországot sújtsák szankciók, például az ország ne szavazhasson a Miniszterek Tanácsában. Még a nemzetközi iparból és gazdasági életből is érkeztek reakciók. Helena Karlsson leírása a 2010 utáni orbáni gazdaságpolitikáról [Orbanomics] korrekt, de külföldi vállalkozások, amelyek nem szeretik az államosítást és olyan vállalatok favorizálását, amelyek közel állnak a Fideszhez, mind nagyobb számban vonulnak ki Magyarországról. A Fidesz populista politikája, amely a leginkább Venezuelát juttatja az ember eszébe, lehet, hogy rövid távon növekvő jólétet teremtett, de hosszabb távon aligha gyümölcsöző. Kissé veszélyes arra hivatkozni, mint Helena Karlsson teszi, hogy a magyarok 2010 óta jobb az életük és elégedettek, mert Orbán rendet tett. Más összehasonlítások nélkül hasonló reakciókat lehetett találni az emberek körében Németországban, 1937-ben. És még Hitler is kihasználta a választási rendszer gyengeségeit, hogy hatalomra jusson és hogy megerősítse a hatalmát. Egy demokratikus államban, amilyen Magyarország is, a helyzet alakulását más mérce szerint kell megítélni akkor, amikor a demokrácia és a jogállamiság van fenyegetve, nem a lakosság életszínvonalával. Ám fontos azt is hangsúlyozni, hogy a 2010 utáni Magyarország egyebekben nem emlékeztet a náci Németországra vagy sok más diktatúrára. A média az EU-ban és Svédországban sok tekintetben leegyszerűsített képet ad. A Fidesz kifejezte távolságtartását az antiszemitizmustól és a romaellenességtől, amely a szélsőjobb párt, a Jobbik jellemzője. Orbán Viktor nem hagyományos diktátor, ezzel szemben egyfajta autoriter vezető avagy „erős ember”, egyértelmű oroszországi és törökországi megfelelővel. Ezért nem volt nagy meglepetés, amikor Oroszország és Magyarország januárban, az ukrán válság előtt nyilvánosságra hozta gazdasági együttműködésének elmélyítését (ami a gyakorlatban orosz támogatást jelent egy nyomott magyar gazdaság számára). Ha a magyarországi állapotok a továbbiakban is így alakulnak, az Oroszországgal való együttműködés felerősítheti a jövő nagy kérdését az EU és Magyarország számára egyaránt, nevezetesen azt, hogy vajon az EU tartósan elfogadhat-e egy autoriter, kétes demokratikus legitimitású rezsimet tagjaként. | |
|