Forrás: Portfolio.hu | Huszák Dániel | 2022.05.13.

Függetlenül attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jelentett be semmit május 9-én, úgy tűnik, szép csendben változás indult az orosz haderő ukrajnai stratégiájában és a Kreml kommunikációjában is. Úgy tűnik, Kijev után most Harkiv városát és térségét is elhagyják az oroszok, helyette inkább Ukrajna déli részére, ezen belül is Odesszára kezdenek el koncentrálni. Kevésbé valószínű, de nem kizárható, hogy hamarosan Fehéroroszország délnyugati részéből is támadás indul Luck, majd Lviv ellen, azzal a céllal, hogy a nyugati fegyverszállítmányok útvonalát elvágja az orosz, esetleg belarusz haderő. Változás történt a Kreml kommunikációjában is: most már nem csupán nácikról és NATO-vegyifegyverekről beszélnek, hanem gyakorlatilag nyíltan, deklarált módon területeket kezdenek el Ukrajnától az Orosz Föderációhoz csatolni.

Úgy néz ki, Harkivet is feladják az oroszok

Mint ismert, az orosz haderő március végén feladta az ukrán főváros, Kijev ostromát és teljesen kivonult Ukrajna északi részéből, majd azt deklarálta az orosz hadvezetés, hogy az ország keleti részében található „szakadár népköztársaságok felszabadítására” kezdenek el koncentrálni – vagyis Donyec és Luhanszk megyére. Ettől függetlenül nem vonultak ki sem Herszonból, sem Zaporizzsja megyéből, sem Harkiv térségéből.

Most úgy tűnik, mégis változás történik az orosz haderő stratégiájában: hetek óta már csupán tüzérségi eszközökkel lövik Harkiv várost és szárazföldi eszközökkel egyáltalán nem támadnak, április vége – május eleje óta pedig folyamatosan foglalják vissza az ukránok a megyében található kisebb-nagyobb településeket. Maga Harkiv város épp csütörtökön került az orosz tüzérségi eszközök hatótávolságán kívülre.

Csak a szerda délután-csütörtök hajnali időszakban három települést (Szlobozsanszke, Borscsova, Ruszkij Tuskij) vettek vissza az ukránok Harkiv körül, és támadást indítottak Lipci település felszabadításáért is.

Az orosz fegyveres erők már csak a Donyec folyó keleti partszakaszát, illetve a Harkivtól 30 kilométerre, északra található Kozsacsa Lopan település térségét ellenőrzik a régióban.

Egyelőre nem egyértelmű még, hogy mi az oka a térségben jelentett ukrán harctéri sikereknek. Mint az a háború eleje óta tapasztalható, az oroszok minden elvesztett település kapcsán azt jelentik, hogy szándékosan vonultak ki onnan, az ukránok pedig az üres településeket is „visszafoglalják” az oroszoktól.

Így tehát a Harkiv körüli ukrán sikerek jelenthetnek egy nagyobb, átfogó összfegyvernemi offenzívát is megerősített orosz állásokkal szemben, de azt is, hogy az oroszok tudatosan vonulnak vissza a megyéből és adják fel a területeket, ahogy ezt tették Kijevnél is.

Akárhogy is nézzük, arról több OSINT-elemző is jelentést adott, hogy az orosz haderő egyes településekről teljesen kivonult, vélhetően azzal a céllal, hogy a Donyec folyó keleti partján alakítsanak ki védekező pozíciókat. Hasonló konklúziókra jutott nemrég a brit hírszerzés is.

Viszont az is tény, hogy tapasztalhatók komolyabb összecsapások az orosz és ukrán haderő közt a térségben – épp az említett folyón való átkelés közben súlyos veszteségek érték tegnap az orosz haderő páncélos-állományát, de azt még mindig nem tudni egyértelműen, hogy Harkiv felől vagy Harkiv felé haladt a minimum 30-40 páncélosból álló menetoszlop.

A failed Russian attempt to cross Siverskyi Donets river near Bilohorivka #UkraineRussiaWar

— MilitaryLand.net (@Militarylandnet) May 11, 2022

Mindenesetre, az egyértelműen látható, hogy

• az orosz haderő folyamatosan veszti el a februárban elfoglalt területeket Harkiv térségében,
• az orosz csapatok egy része tudatosan vonul ki egyes ukrán településekről, anélkül, hogy támadás alá kerülnének,
• egyes orosz katonai egységek komoly veszteségeket szenvednek az ukrán haderővel való összecsapások során,
• az ukrán haderő offenzív műveleteket végez a térségben,
• az orosz haderő nem kap érdemi erősítést Oroszország területéről Harkiv térségében.

Odessza lehet a következő célpont

Miközben Harkiv világosan nem élvezi többé az orosz hadvezetés stratégiai figyelmét, a harmadik legnagyobb ukrán település, Odessza, heves támadás alá került az elmúlt bő egy hét alatt.

Amellett, hogy az orosz légierő, haditengerészet és stratégiai csapásmérő képesség folyamatosan lövi a városban található katonai és civil célpontokat precíziós fegyverekkel, az elmúlt napok nagy híre volt, hogy

összesen három darab Kindzsal típusú hiperszonikus rakétát is kilőttek a városra orosz bombázók.

Ez volt a második alkalom, hogy Oroszország hiperszonikus fegyvereket használt Ukrajnában és az első alkalom, hogy egyszerre több mint egy rakétát lőttek ki ukrán célpontokra.

Avril Haines, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója (DNI) pár napja arról adott hírt, hogy információi szerint az orosz haderő arra készül, hogy átfogó offenzívát indít Odessza ellen, akár szárazföldi csapatok bevetésével.

Ez a helyzetértékelés azért lehet reális, mert

• Odesszából kerül elosztásra a donbaszi frontra érkező nyugati fegyverszállítmányok nagy része az ukrán fegyveres erőknek - legutóbb az amerikai M777-es vontatott tarackok érkeztek a városba.
• Ha valóban arra készül Oroszország, hogy megerősíti Transznyisztriát, esetleg megtámadja Moldovát, Odesszát mindenképpen el kellene foglalniuk, hogy a térség felé logisztikai útvonalat tudjanak kialakítani.
• Odessza elfoglalásával lényegében elvágná Ukrajnát a Fekete-tengertől Oroszország. Nagyobb kikötővel rendelkezik még Mikolaiv is, de Herszonból és Odesszából ezt könnyedén közre lehet fogni.
• Odesszában van az ukrán haditengerészet legfontosabb katonai kikötője Szevasztopol 2014-es annexiója óta, ahova a háború előtt gyakran érkeztek NATO-hajók is közös gyakorlatokra.
• Odessza kereskedelmi / gazdasági szempontból is nagyon fontos: az odesszai kikötők segítségével történik Ukrajna nemzetközi élelmiszer-exportjának jelentős része.

Kijevhez és Harkivhoz hasonlóan természetesen az ukránok Odesszában is készülnek az orosz támadásra, a város partszakaszát például már teljesen elaknásították. A település nagy részében katonai homokzsák-erődítményeket építettek, az utcákat tankcsapdákkal szórták tele. Nehezíti még az orosz haderő helyzetét, hogy Mikolaiv elfoglalása nélkül (melybe a háború elején már egyszer beletört az orosz haderő bicskája), csupán a tenger felől tudják támadni a várost, így komplex és kockázatos partraszálló műveleteket kell végezniük, ha valóban meg akarják szállni Odesszát.

Így tehát egy összfegyvernemi orosz támadás Odessza ellen közel sincsen sikerre ítélve, még annyira sem, mint mondjuk Harkiv esetében.

Ettől függetlenül, ha Oroszország nem szállja meg, csak porig rombolja a várost - ahogy például Mariupolt is szinte teljesen lerombolták - szintén nagy érvágás az ukrán gazdaságnak és logisztikának.

Lviv ellen is készül valami?

A nyugati támogatás másik fontos csomópontja Ukrajnán belül az ország nyugati részében található Lviv (Lemberg) városa.

Akár Odesszába, ide is rengeteg nyugati fegyver érkezik, különösen igaz volt ez a háború korai szakaszában, amikor a Kijev környéki védekezési műveletekhez kellett a nyugati támogatás.

A fegyverek mellett a nyugati országokból érkező idegenlégiós alakulatok műveleti központjai, laktanyái is ebben a régióban találhatók, pontosabban voltak találhatók a háború kezdeti heteiben. Azóta az önkéntesek nagy része már vagy eljutott a frontvonalra, elesett vagy hazament.

Lvivet az orosz haderő szárazföldi erőkkel eddig egyáltalán nem támadta, csak nagy hatótávolságú rakétákkal lőtte a területen található fegyverraktárakat, laktanyákat. Ezzel viszont közel sem sikerült elvágni a nyugatról érkező fegyver- és élőerő-utánpótlási műveleteket.

Az elmúlt napokban több hír is volt arról, hogy a fehérorosz haderő átfogó hadgyakorlatba kezdett és nagy mennyiségű élőerőt és technikai eszközt csoportosított át az ország délnyugati részében található Breszt térségébe.

Innen akár támadást is lehetne indítani Luck, majd Lviv ellen, ahonnan akár célba lehetne venni a kulcsfontosságú reptérnek otthont adó Ivano-Frankivsk városát is.

A brit hírszerzés azonban nemrég azt közölte, hogy kevésbé valószínű, hogy Fehéroroszország támadást tervez Ukrajna ellen, nyíltan, szárazföldi erőkkel is beavatkozva ezzel az országban zajló háborúba.

A belarusz intervenció alapvetően azért lehet kevésbé reális, mert

• az orosz haderő komoly nehézségekkel küzd Ukrajnában, a belarusz haderő pedig az orosz haderőnél rosszabbul kiképzett és felszerelt.
• Lvivig mintegy 200 kilométert kellene megtenni Breszt térségéből, ilyen távolságokat eddig egyedül Ukrajna déli részében tudott eddig sikeresen ledolgozni az orosz haderő.
• Egy Ukrajna nyugati része elleni támadás miatt valószínűleg még feljebb tekernék a nyugati országok az Ukrajnának nyújtott támogatás mértékét, hiszen közvetlen katonai fenyegetés alakulna ki Lengyelország, Szlovákia és akár Magyarország határán.

Ettől függetlenül Lviv és Odessza intenzív támadása akkor is biztosan okozna logisztikai nehézségeket a nyugati fegyverszállítmányoknak, melyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be Ukrajna védekezési műveleteiben, ha egyik települést sem sikerül szárazföldi csapatokkal megszállni.

Most már nyíltan a területszerzés a cél

Russian soldiers hoist a Soviet flag in the occupied city of Kherson.Are people in the West seeing what Russia is going for?This isn’t about NATO or Donbas and Luhansk.They want it all. pic.twitter.com/ciDWL0fzBt

— Visegrád (24) April 19, 2022

Érdemes a katonai-stratégiai változások mellett arról is szót ejteni, hogy látszólag a Kreml kommunikációja is megváltozott az ukrajnai „különleges műveletek” céljairól.

Míg korábban nácimentesítést, NATO-fegyverkezést, Oroszországra jelentett katonai fenyegetést emlegettek az orosz politikai vezetők, szerdán az orosz kormánymédia már arról írt, hogy

hivatalosan is kérelmezni fogja Herszon (orosz katonai) vezetése, hogy csatlakozhassanak az Orosz Föderációhoz.

Ez alapvetően nem nagy meglepetés, hiszen Herszon városban már hetekkel ezelőtt felvonták az orosz (és szovjet) zászlót, eltüntették az ukrán jelképeket, kivezették a hrivnyát és bevezették a rubelt, mint kötelező fizetőeszköz, illetve átkapcsolták az internetforgalmat az orosz infrastruktúrára.

A Kreml kommunikációjában viszont egyértelműen változást jelent az esemény, hiszen korábban még az volt a hivatalos álláspont, hogy nem terveznek területeket elvenni Ukrajnától, csak a „Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok” területét akarják biztosítani (melyet ugye nem ellenőriztek teljes egészében a szakadárok korábban sem), illetve a Krímet akarják megtartani, miután 2014-ben annektálták.

Herszon mellett alighanem hasonló sors vár a Zaporizzsja megyében található Melitopol és Bergyanszk településekre is, melyeket szintén megszállva tart az orosz haderő.

Még nem látszik, hogy mi lesz a térségek elcsatolásának kommunikációs alapja a Kreml részéről; valószínűleg a térségben élő orosz etnikum vélt vagy valós akaratára, illetve a Novorusszija, mint történelmi térség múltjára fognak támaszkodni. Ezzel pedig megágyaznának számos másik ukrán megye – Odessza, Mikolaiv, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Harkiv – elcsatolásának is, illetve azt tudja a Kreml kommunikálni, hogy

nem veszünk el területeket Ukrajnától, mert ezek történelmileg mindig is Oroszország részét képezték.

Május 9-én már tett erre utalást Vlagyimir Putyin elnök, amikor Oroszország történelmi határait emlegette, de Novorussziját explicit nem említette meg.

Az persze, hogy az orosz haderő mennyiben járna sikerrel egy ilyen művelet kivitelezésében, még egyáltalán nem látszik. Most úgy tűnik, hogy még a Donyec és Luhanszk megyékre koncentrálódó offenzíva és lassan, hatalmas veszteségekkel halad és a „második szakasz” megkezdése után másfél hónappal sem sikerült áttörésnek számító katonai sikereket elérni a térségében.

Ehhez képest Odessza, Dnyipró vagy Zaporizzsja város pedig biztosan keményebb dió lenne.

Címlapkép: orosz katonák / szakadár milíciák Mariupolban. A címlapkép illusztráció. Fotó: Stringer/Anadolu Agency via Getty Images