Megérkezett Magyarországra a világ második legnagyobb bankja, a China Construction Bank (CCB). Az elmúlt napokban nemcsak a bank fióktelepének megalapítása, de mindenféle tárgyalás, együttműködés is bekerült a hazai sajtóba, a Telex pedig azt tárta fel, hogy a CCB még a Vodafone-ügylet finanszírozásában is aktív.

Az Opten adatai szerint a hazai CCB a Szabadság tér 7. szám alatt működik, egyelőre 13 fővel. A vezető tisztségviselői kivétel nélkül kínai magánszemélyek, a könyvvizsgáló az Ernst & Young. A Telex tapasztalatai szerint nem könnyű megismerni őket, a hazai bankárok nem nagyon ismerik a zárt világban dolgozó hazai fióktelepet, a kínai kultúrát ismerő sinológusok pedig a bankot, a kínai bankrendszert ismerik kevésbé. Mindenesetre érdeklődésünket jeleztük a hazai CCB-nek, ha a kérdéseinket feltehetjük majd, beszámolunk a közvetlen tapasztalatainkról is.

A piaci kapitalizációja alapján a CCB ma a világ második legnagyobb bankja. Kínában több mint 14 500 fiókja van. Európai fióktelepet tart fenn Londonban, Barcelonában, Frankfurtban és Luxemburgban, de a világ más részeiben sokkal erősebb. A teljesség igénye nélkül jelen van Hongkongban, Johannesburgban, New Yorkban, Szöulban, Tokióban, Santiago de Chilében és Ausztrália nagyvárosaiban. Összesen 350 ezren dolgoznak a banknak. Nem egyszer terjeszkedett felvásárlásokkal is, Hongkongban, Makaón, Indonéziában is volt ilyen tranzakció.

Kína hatalmas, és hatalmasak a bankjai is

Van egy kínai mondás, miszerint

„azért, mert félünk, hogy egy falat a torkunkon akadhat, még nem hagyunk fel az evéssel”.

A Telex munkáját segítő hazai szakemberek szerint a kínai nagy bankokkal is valami ilyen a helyzet. Ezeket policy bankoknak is nevezik, hiszen nem hagyományos értelemben vett kereskedelmi bankokról van szó, hanem az állam által alapított és alapvetően a kínai vezetés érdekeit és fejlesztési céljait képviselő pénzintézetekről. Régóta barátkozunk velük, állandóan mindenféle együttműködést jelentünk be, a Bank of China (BoC) pedig már fontos állomáshelyének választotta Budapestet, és valóban az is biztató, hogy a CCB is aktívabb lesz, de eddig azért elég döcögősen ment a kapcsolatépítés.

Kínában a big four nem a nagy könyvvizsgálókat jelenti, hanem négy óriási bankot. Ezek sorrendje a következő:

• az ICBC (Industrial and Commercial Bank of China);
• a CCB (China Construction Bank);
• az ABC (Agricultural Bank of China); és
• a BoC (Bank of China).

Az alapításaik között akár évtizedek is eltelhettek, a CCB-t például 1954. október 1-jén alapították, ha az angol terminust használjuk, akkor még People’s Construction Bank of China néven, majd 1996-tól változott a név a mai China Construction Bankra.

Szóval eltérő időpontokban alakultak, de a kínai nyitás során mégis valami olyasmit élt át a kínai bankrendszer is, mint a kétszintű bankrendszer kialakulása idején Magyarország. Az átkosban ugyanis volt a Magyar Nemzeti Bank, mellette a lakossági OTP és a szakosított külkereskedelem-segítő Magyar Külkereskedelmi Bank. Aztán a nyitás során mindenféle MNB-főosztályból, a budapesti, a bányaipari, az egyéb ipari részlegekből megalakultak a kereskedelmi bankok, vagyis az egykori Budapest Bank, a Magyar Hitel Bank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank. Ugyanakkor ma ez a szakosodás már inkább csak a múlt, mindenki végez mindent, ahogy a kínai nagybankok is mindent csinálnak. Igaz, azért valamit jelent az egykori fókusz, a CCB például erősebb a vállalati ügyfeleknél, a BoC inkább lakossági.

A világ egyik legfontosabb bankára

A bank elnöke a 62 éves Tien Kuo-li (vagy ahogy angolosan olvasható a világsajtóban Tian Guoli), ő ma a világ egyik legfontosabb bankára, de Kínában mindenképpen a legbefolyásosabb. Tien Kuo-li korábban a Bank of China első embere volt, most a CCB elnöke, de egyben a Kínai Bankszövetség vezetője is.

Úgy tudjuk, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a kínai bankár között nagyon jól működik a kuanhszi (angolos használatban guanxi), amit magyarra talán személyes kapcsolatrendszerként lehetne fordítani. Ám a kínai kifejezés az üzleti életben több ennél: barátságok, kölcsönös szívességek, ajándékok, hátsó kapus megoldások szövevényes hálója, ami lehet pozitív, de akár negatív kifejezés is.

Orbán Viktor és Tien Kuo-li kapcsolata még akkor kezdődött, amikor Tien Kuo-li 2013-ban a Bank of China elnöke lett

(ebben az időszakban volt egy nagy tisztogatás a kínai bankrendszerben, de erről később). Amikor Tien úr (őt általában így emlegették előttünk az ismerői) a BoC elnöke lett, eljött Budapestre is a regionális fiókhoz, és a látogatás során egy rövid megbeszélésre bejutott a miniszterelnökhöz.

Amikor aztán 2014-ben Orbánt újraválasztották, több külföldi üzleti partner is rajta volt a „beiktatási vacsora” protokoll-listáján, és Tien külön ezért el is jött Pekingből az eseményre. Orbán ezt nagyra értékelte, közel ültek egymáshoz a vacsorán, és azóta is többször találkoztak.

Ismét mozgatnak

A bankvezetők „mozgatásáról” a CCB sokat tudna mesélni, hiszen anno többen is viharos körülmények között távoztak a bank éléről. Ezek régi sztorik ugyan, de 2002-ben Vang Hszüe-ping (Wang Xuebing) elnököt vádolták meg kenőpénz elfogadásával, őt 12 év börtönbüntetésre ítélték, igaz, a korrupciót nem a CCB-nél, hanem még az előző bankjánál követte el. 2005-ben az utódját, Csang En-csaót (Zang Enzhao) is 15 évre ítélték. Őt konkrétan 1 millió dollár kenőpénz elfogadásában találták bűnösnek.

Érdekesség, hogy a banknak egy ideig a Bank of America is meghatározó tulajdonosa volt, de aztán az amerikai bank – a kereskedelmi kapcsolatok romlásától nem függetlenül – kiszállt. Az Egyesült Államokkal amúgy is volt már egy sztorija a banknak. 2013-ban a CCB-nek meg kellett szakítania a kapcsolatokat egy észak-koreai bankkal, amelyet az Egyesült Államok azzal vádolt meg, hogy finanszírozza Phenjan rakéta- és nukleáris programját.

A kínai bankrendszerben most ismét változások vannak. Az októberi pártkongresszus jelentős lépésekről határozott, például szeretné erősíteni a felügyeletet. A döntéseket szintén támogatta a kínai parlament, vagyis a legfelsőbb törvényhozó hatalom, az Országos Népi Gyűlés, így most egyes kereskedelmi bankok és a felügyelet között nagy munkavállalói csapatok mozognak.

Külföldre is követik az ügyfeleket

Kínában rengeteg bank van. A bankrendszer olyan, mint az Egyesült Államokban, tényleg szinte minden nagyobb településnek megvan a maga bankja. Ez a koncepció ellentétes azzal az észak-európai, például svéd vagy holland modellel, ahol csak egy-két bank van az egész országra, de a brit vagy a kanadai bankrendszerhez képest is más, ahol pár tucat bank működik.

Olyan kínai bank azonban, amelyik országosan a párt legfőbb céljait is támogatja, tényleg kevés van. A big four kiemelkedik közülük. A CCB ugyanazt csinálja, mint a nagy amerikai, német, brit, francia bankok, vagyis külföldre is elkíséri ügyfeleit, így

a bank vélhetően Magyarországon is részt vehet majd nagy, kínai hátterű infrastrukturális vagy akkumulátorprojektekben.

A bank profilja rendkívül széles: bank és biztosítás, lakossági és vállalati szolgáltatások, befektetési banki tevékenység, globális vagyonkezelés, magántőke, jelzáloghitelek, hitelkártyák, egészségpénztári szolgáltatások.

Bár a kínai gazdasági életnek még mindig Sanghaj az első számú központja, a policy bankok székhelyei a politikai hatalomhoz közel, vagyis Pekingben vannak.

Tőzsdén jegyzett intézmény

A bank javarészt állami intézmények tulajdonában áll, de 2005-től jegyzik a Hongkongi Értéktőzsdén, majd a sanghaji piacra is bevezették. A bank vezetőjéről és az általa vezetett intézményekről korábban 2017-ben (akkor a Figyelőben jelent meg erről cikk), illetve most is tudtunk olyanokkal beszélni, akik találkoztak a küldöttséggel.

A beszélgetéseink alapján úgy tudjuk, a kínaiak egyre magabiztosabbak a tárgyalásokon, angolul jól beszélnek, szeretnek „nyugatias” témákról társalogni (zöldprogram, fintech, digitalizáció), de azért a Nyugattal mindig óvatosak is. Egy név szerint nem említett kínai bankár például azzal vívta ki a párt haragját, hogy túl jól érezte magát Nyugaton, Angliába járt golfozni, de ebbe nepotizmus vádjával belebukott és kirúgták, mondta egy forrásunk.

Tanulni és terjeszkedni mindenesetre szeretnek a kínaiak, amihez továbbra is hídfőállások kellenek, például a velük politikailag is barátságosabbnak számító Magyarországon.