Belföld
[5504]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[379]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[182]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4049]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1227]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2407]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1361]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[594]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4064]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2947]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[376]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3303]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
08:15:51 Vajon Magyarország visszakapja a pénzét, ha kilép az orosz hátterű fejlesztési bankból? | |
Forrás: Telex | Brückner Gergely | 2023.04.15. Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter érkezik a pénzintézet új európai regionális irodájának Magyarországra hozataláról szóló szándéknyilatkozat aláírására a Pénzügyminisztériumban, 2018. június 18-án – Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI A Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elleni szankcióknak, majd az ennek nyomán rapid módon bejelentett magyar kilépésnek most valóban gyors veszteségei lesznek. Magyarország számára legkorábban októberben lehet reális a kilépés. A bankban nagyjából 80-an dolgoznak, a létszám negyede magyar. Nagy valószínűséggel egy idő után az intézet elköltözik Budapestről, és felszabadulhat a 30 millió eurós, emblematikus Lánchíd Palota. A nagy kérdés, hogy Magyarország visszakapja-e a befizetett tőkéjét. Az NBB-be befektető nyugdíjpénztárak, alapkezelők, biztosítók, magyarok, németek, hollandok pedig azon aggódhatnak, hogy futniuk kell-e a pénzük után, ha a szankció miatt az NBB nem tud utalni. Amerikai szankciós listára került a budapesti központú Nemzetközi Beruházási Bank és három volt, vagy jelenlegi vezetője: Nyikolaj Koszov volt elnök, aki jelenleg tanácsadója a banknak, Laszlóczki Imre alelnök és Georgij Potapov alelnök. Mivel új elnököt nem jelöltek a tulajdonosok (a legnagyobbak Oroszország és Magyarország), így most a két alelnök havi vetésforgóban vezeti a bankot. Magyarország már nem is fog vezetőt jelölni – vélhetjük –, hiszen az amerikai szankciós bejelentés után meglepő gyorsasággal Magyarország azt is közölte, hogy maga is kilép a bankból. Sőt, amennyire tudjuk, a bank egyes partnerei is gyorsan léptek. A legtöbben nem akarták saját üzletüket kockáztatni, vagyis féltek a másodkörös szankciósértések retorzióitól, így akinek amúgy volt amerikai kapcsolata, például dollárkitettsége (és kinek nincs ilyen a pénzvilágban?), maga is gyorsan felfüggesztette kapcsolatait az NBB-vel. Ez akár valami esedékes utalási helyzetet is érinthetett, de még a banki vezetők személyes kártyahasználatát is korlátozhatja. Az előzményekről itt, itt és itt írtunk korábban. Hogyan tovább innen?A Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő KGST tagállamai, hogy a szovjet blokk országait finanszírozza. A rendszerváltás után a pénzintézet eljelentéktelenedett, de megmaradt, és 2019-ben a székhelyét Moszkvából Budapestre helyezte át. A bankban mindig is az oroszoknak volt a legnagyobb tulajdonrészük, ezzel együtt pedig a legnagyobb befolyásuk is. Egy ilyen fejlesztési bank tőkét gyűjt a tulajdonosaitól, illetve a piacról, és azt jellemzően hosszú távra, viszonylag alacsony kamatfelárral helyezi ki. Mi lesz vajon a bank sorsa ezután? Ha egy banknak a szankciók és a tulajdonosok távozása miatt befagynak a bankkapcsolatai, az egyfajta technikai csődöt (technical default) jelenthet. A banknak ilyenkor meglehet a fedezete, pénzügyi helyzete miatt nem kellene késedelembe esnie, de mégsem tudja elutalni az esedékes kötelezettségeit, például egy kötvény kamatát, törlesztését. És persze az is lehet, hogy a bank majd működik tovább az amerikai szankciókkal nem érintett (Egyesült Államokon és EU-n kívüli) világban, vagyis az NBB visszaköltözik Oroszországba, és megmaradt tulajdonosaival (Oroszország, Kuba, Mongólia, Vietnám) működik tovább, miután Ukrajna tavalyi lerohanása után néhány nappal Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária már bejelentette kilépését. De mit tehet ilyenkor Magyarország, visszakérheti-e például a korábban befizetett tőkét? A válasz határozottan igen. Ugyanakkor amennyire tudjuk, az eddig a kilépésüket már bejelentő országokkal ez egyáltalán nem volt zökkenőmentes folyamat, most pedig – egy esetleges megállapodás után is – itt is fellépne az utalási probléma. Az eddigi négy kilépés tapasztalataA csehek meg a szlovákok január végén már ténylegesen ki is léptek, a románok és a bolgárok ezt a szándékukat szintén bejelentették, de még jogilag tulajdonosok, esetükben valamikor a nyáron zárulhat a folyamat. Mindez praktikusan úgy néz ki, hogy a politikai bejelentés után a kilépő országnak át kell adnia egy „hivatalos jegyzéket”, és attól számítva 6 hónappal később zárul a kilépés. Nézzük meg ezt a cseh kilépés példáján! Csehország jelentette a távozását, amit a bank 2022. július 28-án ezzel a szöveggel publikált: „Az IIB értesítést kapott a Cseh Köztársaságtól – egyik részvényesétől –, hogy hat hónap múlva, 2023. január 27-én a részvényes kilép a bankból.”
Ezek után aligha lesznek dominánsak a magyar munkavállalók, ahogy biztosan megváltozik a székhely is, hiszen melyik az a szervezet, amelynek a székhelye olyan államban van, amelyik nem tag (lásd az uniós hivatalok elköltözését Londonból). A bank létszáma egyébként már mostanában is fogyatkozott, úgy tudjuk, hogy jelenleg nagyjából 80-an dolgoznak a bankban és a létszám negyede magyar.
Tulajdoni arányAmikor egy tulajdonos kilép, ismét az eddigi tapasztalatokra utalunk, akkor – bár jogilag nem tudjuk, hogy ez pontosan hogyan zajlik – a többieknek nem kell megvenniük azt a részt, az alaptőkét sem kell leszállítani, de a maradóknak a részesedése mégis nő. Így lett Magyarország 25 százalék feletti tulajdonos (amely már stratégiai kisebbségi, vagy más néven blokkoló részesedés volt). Ha az eredeti terv szerint lezajlott volna minden kilépés, akkor a folyamat végén Oroszországnak és Magyarországnak külön-külön is 40 és 50 százalék közötti tulajdonhányada lett volna, míg a többieknek (Mongólia, Kuba, Vietnám) kicsi, 1-2 százalékos részesedésük. Vissza a pénzt!Magyarország természetesen biztosan megpróbálja majd visszaszerezni a befizetett tőkét. Talán nem mindenkinek ismert, de ezt az egykori KGST-bankot Orbán Viktor egyszer már elhagyta 2000-ben, majd 2015-ben újra visszalépett. A kilépő ország jogilag is igényt tarthat a befizetett tőkéjére, ezt a korábbi négy kilépő állam is kérte. Mindamellett pénzt eddig nem láttak (eleve csak a csehek és a szlovákok tarthatnának már ebben a fázisban), mert az NBB gyakorlatilag ellenköveteléssel állt elő. A tulajdonosok ugyanis megszavaztak mindenféle korábbi befizetést, egy úgynevezett kapitalizációs programot, ebben viszont késedelemben voltak, így az elszámolásról vita alakult ki. Többféle ötlet is felmerült,
Amennyire tudjuk, Szlovákia esetében már majdnem volt megállapodás és Pozsonynak visszajárt volna egy 20 és 30 millió euró közötti összeg, de a szankciók miatt most a bank nem tud utalni, sőt vélhetően a ceruzáért és a vécépapírért sem tud fizetni. Az NBB amúgy fejlesztési bank, nem kereskedelmi, vagyis a lakosságnak vagy a vállalatoknak ő maga nem tud számlát vezetni, ezért volt/van szüksége banki partnerekre (mi az OTP-t, a Bankholdingot és a Raiffeisent hallottuk). A NOSTRO számlavezető azt jelenti, hogy egy hazai banknál a külföldi bank vezet bankszámlát. A romló minősítésA korábbi kilépések (például a szlovák) amúgy úgy kellettek az NBB-nek, mint üveges tótnak a hanyatt esés. Ahogyan ugyanis sorra bejelentették a tagállamok a távozásukat, azt a nemzetközi hitelminősítők (Fitch, Moody’s, S&P) úgy ítélték meg, hogy nincsen már akkora tulajdonosi támogatás a bank mögött. Az NBB ratingje korábban sokkal jobb volt, mint a magyar államé (stabilan A-s), de mint azt a következő közlemény is mutatja, a kilépési bejelentések után a hitelminősítők sorra jelentették be a leminősítéseket és a negatív kilátásokat.
Ez a banknak közvetlenül veszteséget, likviditási zavart okozott, mert ha egy banknak romlik a ratingje, akkor a tartalékképzések szabályai is megváltozhatnak. Ha pedig nagyobb províziót kell képezni, az drága, azzal veszteség keletkezik, likviditásra van szükség. Éppen ezért hallani olyan üzletekről, amelyeket érdemi diszkonttal adott el az NBB, csak legyen likviditása. A bank amúgy a Budapesti Értéktőzsdén rendre közli az auditált számait. Ebből az látszik, hogy 2020-ban és 2021-ben szerény, de pozitív nyereséggel dolgozott a bank, 2020–2021-ben 1,6-1,8 milliárd euró volt a mérlegfőösszege, 7-8 millió eurós nyereséggel. 2022-ről nincs még végleges adat, de a Telex úgy tudja, hogy a háború kirobbanása óta volt egy intenzíven veszteséges időszak, de immár ismét nyereséget termelt a bank. A kérdés az, hogy a magyar távozásnak lesz-e következménye. A bankot mostanában hekkertámadás is érte, és voltak ügyfelei, akik távoztak (előtörlesztettek), de maga a bank is vásárolt vissza lejárat előtt kötvényeket. A magyar kilépésA magyar kormány most kipipált egy problémát az amerikai relációban. Azok, akik sajnálják a kapcsolat megszűnését, úgy vélik, hogy az amerikai szankció nem volt átgondolva, a szövetségeseknek is veszteséget okozott, hiszen az uniós tagállamok is buknak, ha a bank körül bizalomvesztés és pénzügyi mínusz alakul ki. A támogatók ugyanakkor azzal érvelnek, hogy ne úgy kezdjük a történetet, hogy a másik visszaütött: Oroszország megtámadta a szomszédját, borzalmas tetteket követ el, mindezt nem lehet tétlenül nézni. Az persze a kormány korábbi kifejezését átvéve sohasem jó, ha a háború ára eléri az országunkat. Vélhetően a magyar alkalmazottak most majd elmennek, alighanem további karcsúsítás lesz. Azt tippelnénk, hogy a bank visszaköltözik Moszkvába, és így a Lánchíd Palota, vagyis az emblematikus, mintegy 30 millió eurós székház újra piacra kerülhet. A bank az Európai Unióban és így Magyarországon nem fog működni. Fog-e hiányozni? Az NBB nem volt igazán jelentős Magyarországon, de az biztos, hogy a hosszabb időre és jellemzően alacsonyabb kamatelvárással hitelező fejlesztési intézeteknek van szerepük egy gazdaságban. A különböző közleményekben felbukkanó egykori magyar ügyfelekről, ilyen volt az MVM, a piacvezető „kacsás” cég, a Hunent vagy a Balatonnál ingatlant fejlesztő Balaland, részben azt hallani, hogy már nincsenek kapcsolatban a bankkal. Az MVM hitelét az MFB vette át, a Balaland tulajdonosai is előtörlesztettek. A befektetők vannak nehéz helyzetbenA leginkább így a rendre kötvényeket kibocsátó NBB befektetői aggódhatnak, nyugdíjpénztárak, alapkezelők, biztosítók, magyarok, németek, hollandok, ők biztosan futnak majd a pénzük után. Ráadásul volt időszak, amikor annyira mindent megvett a piac, hogy az NBB öt kibocsátásából 4-et negatív kamaton tett meg, de még olyan német befektető is volt, aki 35 évre kötelezte el magát a bank mellett, nekik most lehetnek álmatlan éjszakáik. Akadt azért olyan beszélgetőpartnerünk is, aki szerint a pénz úgyis megtalálja a maga útját. Ahogyan a repülők nem mennek az EU és Moszkva között, de belgrádi és isztambuli összeköttetéssel mégis van ilyen forgalom, úgy a pénzügyi világban is akadnak országok, bankok, amelyek segítenek tranzakciókat lebonyolítani. A mostani szankciókból mindenesetre vélhetően jogi eljárások, ellenlépések lesznek, az NBB narratívája szerint ugyanis példátlan, hogy egy nemzetközi pénzügyi intézmény (International Financial Institute, IFI) kapjon szankciós intézkedést. A nemzetközi pénzügyi intézmények olyan szervezetek, amelyeket egynél több ország hozott létre, és ezért a nemzetközi jog hatálya alá tartoznak. Természetesen orosz ellenlépések sem zárhatók ki, bár persze azt senki nem gondolja, hogy amennyiben például Moszkva szankcionálja a luxemburgi Európai Beruházási Bankot (EIB), az azonos fajsúlyú lépés lenne. | |
|