Horthy Miklós kormányzóságának utolsó hónapjaiban a magyar politikai
vezetés végzetes lépésre határozta el magát: a vidéki zsidók deportálása
után a fővárosban élőket kényszerítette lakhelyük elhagyására. (A
magyar politikai vezetés elsőnek a budapesti zsidóság deportálását
tervezte, csak német tanácsra kezdték a vidéki lakossággal a zsidónak
tekintett magyar állampolgárok megsemmisítését.) A végső cél nem
változott, kimondva vagy kimondatlanul, a budapesti zsidókat is
megsemmisítő táborokba szánták. A zsidó törvények alá eső magyaroknak,
akik 1944. április 5-e óta ruhájukon hatágú sárga csillagot voltak
kénytelenek viselni, június 21-i határidővel kijelölt kényszerlakhelyre,
az ún. csillagos házakba kellett költözniük. A június 16-i rendelet
előírta, hogy a lakók – régiek és frissen beköltözöttek – házaik
bejárata fölé jól látható, mint a rendelet fogalmazott, „kanárisárga”
Dávid csillagot helyezzenek el.
Az OSA Archívum, Budapest történetének erről a tragikus és szégyenletes
fejezetéről, a csillagos házak történetén keresztül emlékezik meg.
Honlapunkon igyekszünk minél több kapcsolódó tartalmat elhelyezni és
arra bíztatunk mindenkit, hogy ossza meg velünk a családokhoz, vagy az
épületekhez kötődő dokumentumait és történeteit.