Forrás: MTI/Gépnarancs | 2015.03.31.

Nem egy, Debalcevéhez hasonló esetben döntő jelentőségű volt az orosz reguláris hadsereg által a szakadár fegyvereseknek nyújtott segítség.

Orosz reguláris csapatok orosz tábornokok és más magas rangú katonatisztek irányításával foglalták vissza a múlt hónapban az ukrán fegyveres erőktől a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Debalceve városát – árulta el a BBC orosz nyelvű szolgálatának adott interjújában a donyecki szakadárok egy, Oroszországból érkezett egységparancsnoka.

Az orosz nyelvű honlapon kedden megjelent írás szerint a szentpétervári Dmitrij Szapozsnyikov – aki magát a szakadár donyecki “népköztársaság” különleges alakulatának parancsnokaként mutatta be – eddig nem ismert részleteket árult el a hadműveletről, amelynek során a minszki tűzszüneti megállapodást figyelmen kívül hagyva a szakadár fegyveresek lerohanták a harcok sújtotta két megye székhelye, Donyeck és Luhanszk között félúton, a szeparatista területekbe beékelődve fekvő ukrán ellenőrzésű települést. A várost hetekig tartották az ukrán egységek, majd miután a szakadárok már benyomultak oda, a kijevi hadvezetés utasítására kivonultak onnan.    

“Február elején érkeztünk oda, a szomszédos településen, Vuhlehirszkben állítottunk fel támaszpontot, felállítottuk a nehézfegyvereket” – mesélte a szakadárok oldalán harcoló orosz “parancsnok”. Azzal folytatta, hogy 3-5 napra rá megérkeztek az orosz hadsereg harckocsijai szavai szerint a szibériai burjátföldről származó katonákkal. “Nekik és ezeknek a nehézfegyvereknek köszönhetően foglaltuk el Debalcevét” – jelentette ki. Hozzátette, hogy harckocsik és orosz katonai egységek érkeztek északról, a luhanszki “népköztársaság” területéről is.     

Ukrán források annak idején jelentették, hogy a város ostroma és az ukrán fegyveres erők kivonulása közben az ellenség nehéztüzérséggel tüzelt egy magaslatról a településre és az ukrán katonákra.     

“Úgy gondolom, hogy ez már nem titok, mindenki, az oroszok is elismerik. Rengeteg információt láttam erről az interneten, elismerték, hogy szolgálnak ott orosz katonák, és elég sok egységük van ott (Kelet-Ukrajnában). Az orosz fegyveres erők egységeinek köszönhetően sikerül gyorsan állásokat elfoglalnunk” – mondta Szapozsnyik. Szavai szerint nem egy, Debalcevéhez hasonló esetben döntő jelentőségű volt az orosz reguláris hadsereg által a szakadár fegyvereseknek nyújtott segítség.    

“Magától értetődő, hogy minden műveletet, különösen az olyan nagyszabásúakat, mint az ukrán csapatok bekerítése orosz tábornokok vezényelnek le. Közös haditervet egyeztetnek a mi parancsnokainkkal” – közölte Szapozsnyikov. Szavai hitelességét alátámasztva kijelentette, hogy személyesen gyakran megfordult a parancsnoki főhadiszálláson, ahol jelentéseket kellett tennie, illetve különböző információkat adott át. Ugyanakkor nem volt hajlandó megnevezni azokat az orosz tiszteket, akik a debalcevei műveletet irányították, mondván, hogy nevük “nagy visszhangot keltene Oroszországban”.       

A szakadár parancsnok véleménye szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió szándékosan nem fedik fel az orosz katonák jelenlétét Kelet-Ukrajnában, hanem szemet hunynak fölötte. Moszkva hivatalosan tagadja, hogy orosz katonák lennének Ukrajna területén.    

Petro Porosenko elnök utasítására február 18-án kezdődött az ukrán fegyveres erők kivonása Debalcevéből, ahonnan az ukrán hadsereg vezérkarának adatai alapján 2030 katonát vontak ki. A város elhagyása közben hivatalos adatok szerint 66 katona esett el és több mint 300 sebesült meg.

Tagadja a Kreml, hogy az orosz egységek harcolnának Ukrajnában

Az orosz államfő szóvivője kedden tagadta, hogy az orosz hadsereg egységei tartózkodnának Ukrajnában.

Dmitrij Peszkov az UNIAN ukrán hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolt az orosz államfő hatalomra jutásának 15. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai kerekasztal-beszélgetésen. Az újságíró azt szerette volna tudni, az orosz hatalom miért restelli elismerni, hogy csapatokat küldött a Donyec-medencébe, miközben Vlagyimir Putyin a népszerűsége csúcsán van.    

“Egyáltalán nem szégyellünk erről beszélni, nyíltan beszélünk róla. Amiről egyes orosz sajtóorgánumok írnak, – és arról írnak, amiről csak akarnak, – azt határozottan cáfoljuk” – mondta erre a szóvivő. Az orosz csapatok délkelet-ukrajnai jelenlétét szerinte a nemzetközi megfigyelők és “a kijevi hivatalos képviselők” is cáfolják, amivel Peszkov az Európa Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőire, valamint az ukrán hatalom képviselőire utalt.    

Orosz sajtójelentések szerint Viktor Muzsenko ukrán vezérkari főnök állítólag kijelentette korábban, hogy nincsenek orosz katonai alakulatok Ukrajnában.    

A BBC orosz nyelvű hírszolgálata kedden interjút közölt egy szentpétervári férfival, aki a donyecki szakadárok egységparancsnokának mondta magát. Az orosz férfi arról beszélt, hogy az orosz hadsereg reguláris csapatai orosz tábornokok és más magas rangú katonatisztek irányításával foglalták vissza a múlt hónapban az ukrán fegyveres erőktől a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Debalceve városát.    

Március elején a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki lap egy sebesült burjátföldi katonával készített beszélgetést jelentetett meg. Az Oroszországi Föderációhoz tartozó területről származó fiatalember elmondta, hogy orosz páncélos zászlóalj harcolt a délkelet-ukrajnai Debalcevénél. Az újság korábban is közölt cikkeket az ukrajnai fegyveres összecsapásokban részt vevő orosz katonákról, illetve több orosz katona haláláról.    

Az orosz elnöki szóvivő azt is cáfolta, hogy a tavaly március 21-re Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget veszteségeket okozna Oroszországnak. Azt mondta, hogy csupán pótlólagos költségek keletkeztek a terület és Oroszország egyesülésével Moszkva számára.    

Peszkov arra reagált, hogy Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter a moszkvai kerekasztal-beszélgetésen közölte: az orosz gazdaság 3-4 év alatt akár 200 milliárd dollár veszteséget is szenvedhet a Krím elcsatolása miatt. A terület támogatása évi 6-7 milliárd dollárt jelent az orosz költségvetésnek, de a nyugati szankciók, az orosz gazdaság és hatalom iránti bizalom elvesztése, az ennek következtében fellépő tőkekiáramlás, valamint “az orosz piaci játékszabályok megváltozása” összességében sokkal nagyobb veszteséget okoznak Oroszországnak – mondta a tekintélyes szakember.

Porosenko kész népszavazásra bocsátani az orosz államnyelvvé emelését és Ukrajna föderalizációját

Petro Porosenko ukrán elnök kész népszavazásra bocsátani az orosz nyelv második államnyelvvé emelését és Ukrajna föderalizációjának, azaz szövetségi állammá alakításának kérdését.

Ezt az ukrán elnök kedden közölte az ország északkeleti részén lévő Csernyihivben, helyi egyetemistákkal találkozva.   

Az államfő leszögezte ugyanakkor: meggyőződése, hogy az ország választói határozott nemet mondanak majd mindkét kérdésre.   

A Kelet-Ukrajna egy részét megszállás alatt tartó oroszbarát szakadárok és Moszkva részéről is többször hangzott el az a követelés, hogy Ukrajna Oroszország mintájára váljon szövetségi állammá. Ezt Kijev határozottan elutasítja, mondván, hogy ez nem szolgálná az ország érdekét, Ukrajnának egységes államnak kell maradnia. Arra azonban ígéretet tett a vezetés, hogy a régiók a hatalom decentralizációja révén hamarosan lényegesen nagyobb önállóságot kapnak.       ű

Porosenko vidéki látogatásán megjegyezte, Oroszország Ukrajnával kapcsolatos terveit arra építi, hogy “az ukrán egy konfliktuskereső nép, amely saját magát semmisíti meg, és ezáltal elbukik”. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus övezetében harcoló ukrán egységek tagjainak 62 százaléka orosz ajkú.    

“Őket az orosz nyelv nem zavarja abban, hogy ugyanúgy szeressék Ukrajnát, mint én teszem azt ukrán nyelven” – fogalmazott Porosenko elnök.