A Nézőpont Intézet április végi, a Heti Válasz megbízásából készített közvélemény-kutatása szerint a teljes népesség körében a Fidesz-KDNP 28 százalékon áll, míg a Jobbik 19, az MSZP 10, az LMP 8, a DK 6, az Együtt pedig 3 százalékos támogatottsággal bír. Március végén a Fidesz-KDNP 29, a Jobbik 16, az MSZP 7, az LMP 5, a DK 6, az Együtt pedig 2 százalékon állt a teljes népességben.

A válaszadók ezúttal nagyobb arányban vallották be valamely ellenzéki párthoz kötődő szimpátiájukat; a rejtőzködők aránya 26 százalékról 16 százalékra csökkent, míg a Jobbik, az MSZP és az LMP tábora egyaránt 3-3 százalékponttal nőtt. A kormánypártok tábora statisztikai értelemben azonos a márciusi 29 százalékkal.

A prognosztizált választási eredményhez legközelebb eső potenciális szavazói bázison a Fidesz-KDNP 36, a Jobbik 28, az MSZP 13, a DK 10, az LMP 7, az Együtt pedig 3 százalékos táborral rendelkezik. Márciusban a Fidesz-KDNP 44, a Jobbik 23, az MSZP 10, a DK 12, az LMP 7, az Együtt 3 százalékos potenciális táborral bírt.

A kormánypártok potenciális támogatottságának aránya márciushoz képest nyolc százalékkal alacsonyabb, ám a választási részvételében biztos népességre vetítve az eltérés elhanyagolható, alig több mint 50 ezer fős. A pártok potenciális táborainak egymáshoz viszonyított aránya így elsősorban az ellenzéki szimpatizánsok magasabb aktivitása miatt változott – írja a Nézőpont Intézet.

A Nézőpont Intézet arról is írt: ugyan az elmúlt fél évben a Jobbik az elégedetlenek, a protestszavazók egy részét be tudta csatornázni táborába, amit a tapolcai időközi választás eredménye is jelez, ugyanakkor több olyan strukturális korlát is áll a párt előtt, mely gátat szabhat a további erősödésnek. A Jobbik elsősorban a politikával kevésbé foglalkozó rejtőzködő szavazókat vonta be támogatói közé, az újak jellemzően középfokú végzettséggel bíró, munkás- és alsó középosztálybeli, aktív keresők. Településtípusok tekintetében a Jobbik a megyei jogú városokban, valamint a falvakban és községekben erősített. A látszólag mérsékeltebb kommunikációval megcélzott, új Jobbik-táborba tartozókkal szemben viszont a politikailag aktívabb, régi táborba tartozók inkább a párt nyelvi radikalizmusával értenek egyet, ezért őket a mérsékeltté váló retorika eltántoríthatja a párttól.

A közvélemény-kutató felmérése szerint ráadásul Vona Gábort csak a teljes népesség 13 százaléka látná szívesen miniszterelnökként, ami alatta van a Jobbik támogatottságának. Ezzel szemben a Fidesz és Orbán Viktor támogatottsága azonos.

A Jobbik esetleges győzelmétől is sokan tartanak. A párt 2018-as hatalomra kerülését csak a megkérdezettek 7 százaléka tartaná nagyon jónak, 19 százalék inkább jónak, 29 százalék inkább rossznak, 22 százalék pedig nagyon rossznak. Az ellenzők így összességében a megkérdezettek több mint felét teszik ki. A rejtőzködők, valamint a Fidesz-KDNP és az egyéb ellenzéki pártok szimpatizánsai is döntő mértékben az ellenzők táborát erősítik.

• Nézőpont Intézet Nem tört át az „üvegplafon” – további korlátok a Jobbik erősödése előtt