Forrás: Új Világtudat | 2020.01.26.

Az óceán felszíne alá 60 méterre merültek le kutatók tudományos kutatások elvégzése céljából, ahol érdekes helyre bukkantak. A Texasi Egyetem professzora, Bayani Cardenas egy pezsgő, szén-dioxidtól bugyborékoló környezetet fedezett fel.

Cardenas akkor fedezte fel a "Soda Springs"-nek nevezett régiót, miközben tanulmányozta, hogyan befolyásolhatja a közeli szigetről származó talajvíz a Fülöp-szigeteken a Verde-sziget átjárójának óceáni környezetét. A folyosó a világ egyik legváltozatosabb tengeri ökoszisztémája, és virágzó korallzátonyok otthona. (1)

A csodálatos buborékképző hely, amelyet Cardenas videón is rögzített, nem az éghajlatváltozás rémálma. Egy közeli vulkánhoz kapcsolódik, amely az óceán fenekén lévő repedések révén engedi ki a gázokat, és valószínűleg évtizedek, vagy akár évezredek óta ezt teszi.

Cardenas szerint azonban a magas szén-dioxid szint miatt ideális helyszín lehet a Soda Springs annak tanulmányozására, hogy a korallzátonyok hogyan tudnak megbirkózni az éghajlatváltozással. A helyszín izgalmas környezetet kínál a korallok és a tengeri élet tanulmányozására is, amelyek otthonra találtak a magas szén-dioxid szint ellenére is.

A tudósok egyes helyeken 95000 ppm-es szén-dioxid koncentrációt mértek, ami több mint 200-szorosa a légkörben található koncentrációnak. A leolvasott adatok 60000 és 95000 között vannak, és valószínűleg a természetben valaha rögzített legmagasabb értékek. A szén-dioxid szintek gyorsan csökkennek a szivárgásoktól távolodva, mivel a gáz az óceánban felhígul, de továbbra is megnövekedett szén-dioxidos környezetet teremt a Calumpan-félsziget partvidéke mentén, ahol a szintek a 400-600 ppm-es tartományban vannak.

Cardenas hidrológus, és nem szakértője a zátonyrendszereknek. Soda Springs-t aközben fedezte fel, amikor azt kutatta, vajon a talajvíz a közeli földről bejuthat-e a tenger alatti környezetbe. Ezt a jelenséget a vízciklust vizsgáló tudósok általában figyelmen kívül hagyják, mondta Cardenas.

"Ez egy láthatatlan vízáram a föld irányából az óceánba," - mondta. "És nehéz számszerűsíteni. Nem olyan, mint egy folyó, amelynek deltája van, és meg lehet mérni."

A csapat a felszín alatti vizet a radon-222-t tesztelve követte nyomon, ami egy természetesen előforduló radioaktív izotóp, amely a helyi felszín alatti vizekben található, de a nyílt óceán vizében nem. A szén-dioxid buborékok mellett a csapat olyan pontokat is talált a tengerfenéken, ahol a talajvíz az óceánba kerül. Ez jelentős, mondja Cardenas, mivel a felszín alatti víz és az óceán közötti kapcsolat azt jelenti, hogy a sziget szennyező anyagai eljuthatnak a zátonyrendszerhez.

Ez különösen fontos egy olyan helynél, mint a Fülöp-szigetek - mondta, ahol a part menti fejlődés főként a közeli zátonyok biztosította ökoturizmus miatt virágzik, ám a közösségek szinte mindig a szennyvíztartályoktól függenek a modern szennyvízrendszerek helyett. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztés során ugyanazon zátonyokhoz juthat a szennyezés, amelyekre a gazdaság támaszkodik.

Cardenas a Fülöp-szigeteken már az egyetemi évei óta búvárkodik. A mélybúvárkodás gyakorlása lehetővé tette számára az óceán egy olyan részének feltárását, amelyet ritkán tanulmányoznak.

"Ez az óceán elég nagy része, amely még felfedezetlen, mert túl sekély a távolról működtetett járművek, és túl mély a normál búvárok számára," - mondta.

A víz alatti terepi munka elvégzése arra késztette Cardenas-t, hogy új technikai készségeket és technikákat fejlesszen ki a minták víz alatti gyűjtésére. Elco Luijendijk, a németországi Göttingeni Egyetem oktatója, aki a tanulmányt lektorálta, elmondta, hogy ezek a technikák - és az általuk lehetővé tett eredmények - jelentős tudományos lépéseket jelentenek.

"A víz alatti terepmunka tízszer nehezebb, mint a víz felett," - mondta. "Még az egyszerű mérések és a minták gyűjtése is nagy gondosságot igényel, nem is beszélve a radon izotópok méréséről, ami még a parton is nehéz. Ez a tanulmány valóban kibővíti ismereteinket az ilyen környezetben történő eseményekről, és kimutatta, hogy ezek a szellőzőhelyek nagy területeken változtathatják meg a tengervíz kémiai tulajdonságait." (2)

(1) - https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10
(2) - http://www.jsg.utexas.edu/news/2020/01/deep-divi