A múlt csütörtökön a P1 kulturális blokkjában elhangzott adásban Scheppele elmondta: „Elkezdtem olvasni a magyar alkotmány változtatásainak angol fordítását, azt, amelyet a magyar kormány átadott az EU-nak, és arra gondoltam: milyen érdekes, ez nem stimmelhet. Elővettem a magyar eredetit, és láttam, sok dolgot kihagytak vagy megváltoztattak.” Az angol változat sokkal enyhébb volt, mint a magyar eredeti.

„Minél inkább beleástam magam abba, ami Magyarországon zajlik, annál inkább beláttam: most rontják le a magyar jogrendszer 22 évét, a hatalmon levő kormány javára, bírák kicserélésével, törvényekben és rendeletekben végrehajtott seregnyi változtatással, amelyek a kormány kezére játszanak.” A professzor arról is beszélt a Svéd Rádió tudósítójának, hogy írásai és kemény kritikái felpörgették a magyar kormányt és agresszív támogatóit, „roppant mennyiségű gyűlöletben van részem a neten, még halálos fenyegetést is kaptam”. Szerinte a magyar kormány weboldalakat változtat meg és dátumoz újra utólag, hogy megmutassa, a professzor téved. Könnyű hosszú és agresszív cikkeket találni a neten, amelyek kimutatják, hogy Scheppele érvelése téves – de mindenkinek nekiugranak, aki kritizálja Magyarországot, amint ez német és osztrák tudósítók is tanúsíthatják.

Ő minden leírt vesszőt kétszer ellenőriz, mondta Scheppele, és a helyzet veszélyességére figyelmeztetett: könnyű tiltakozókat találni, ha a kulturális életben politikai kinevezések történnek, vagy szélsőséges nacionalisták ellen kell fellépni. Ám, ha egy országot változtatnak meg úgy, hogy lassan alakítanak át törvényeket, bíróságokat, akkor nehezebb kritikusokat találni, pedig ez esetben legalább annyira fontos lenne.

A hosszabb, tízperces bejátszásban, amely hétfőn került adásba, Gunnar Bolin egyebek között elmondta a hallgatóknak, hogy Scheppele a magyarországi alkotmányos változtatások egyik legkeményebb kritikusa, ám neki is van állandó kritikusa: a magyar kormány. Scheppele mindenre tud válaszolni, folytatta Bolin, de a mai magyar kormány kritikájának furcsa következményei vannak. Még ő maga is állandóan kap emaileket, amelyekben elmagyarázzák neki, miként állnak a dolgok valójában Magyarországon, és mennyire félreértik a helyzetet külföldön. A Svéd Rádió kulturális újságírója ezt követően azokról a támadásokról beszélt, amelyek német, osztrák tudósítókat értek, ha kritikusan tájékoztattak arról, ami Magyarországon történik, és hangsúlyozta, ilyesminek a tudósítók sehol másutt nem voltak kitéve. Ezt maga Scheppele is megerősítette: a támadások nagyon agresszívak, ha pedig az ember válaszol, kezdődik a fenyegetés, változatos módon, de a halálosat is beleértve. „Időnként működik – folytatta a professzor –, ismerek olyanokat, akik Magyarországról írtak, és abbahagyták. Egyszerűen úgy érezték: nem, ezt nem bírom tovább.” Ismét elhangzott, hogy weboldalak tartalma változott meg azt követően, hogy Scheppele kipécézte a hibáikat, majd megjelent egy írás: nézd, itt nem is ez van, Scheppele hazudik. Ismét elhangzott az is, hogy az alkotmánymódosításoknak az EU számára elküldött angol változata mennyire eltér a magyar eredetitől.

Scheppele részletesebben válaszolt Bolinnak arra a kérdésére, hogy mi az, amit oly keményen bírál a mai Magyarországon. A tavaszi alkotmánymódosítások, amelyek arról szólnak egyebek között, hogy ma a családot gyermekes heteroszexuális pár alkothatja Magyarországon; az új alaptörvény korlátozza a vallásszabadságot, a hallgatók szabad mozgását, csökkenti az Alkotmánybíróság hatalmát; közvetve növeli a kormány hatalmát az igazságszolgáltatás felett. Bolin megjegyzése: Scheppele nincs egyedül a kritikáival, az Európa Tanács és tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság is kifogásolta az új alkotmányt. Scheppele a politikai reklámok állami médián kívüli sugárzásának a tilalmát is felhozta példaként. Az EU emiatt is keményen bírálja a magyar kormányt, mivel a hivatalos televízió és rádió teljesen kormánypárti, ráadásul veszít is a közönségéből. A kormány válasza az EU kritikáira: nézzétek, a kereskedelmi társaságok tulajdonosai országon kívüli, európai cégek, azaz az EU csak a saját kereskedelmi érdekeit védi – de rendben, legyen szabad a politikai reklám, ám csak az európai parlamenti választások idején. Ugyanígy jártak el, folytatta Scheppele, amikor létrehozták a roppant hatalmú Országos Bírósági Hivatalt, amelynek kilenc évre kinevezett vezetője az új alkotmány szerzőjének a felesége, Orbán feleségének pedig jó barátja, de maga is jogász, tette hozzá Scheppele. Handó Tünde egy sor jogosultsága mellett tetszése szerint helyezhet át ügyeket egyik bíróságról a másikra. Amikor a Velencei Bizottság megfogalmazta a kritikáit, a kormány úgy járt el, mint a politikai reklámoknál: rendben, az EU-t érintő ügyeket Handó nem helyezheti át. Amiről elfeledkeztek, az az, hogy az EU a tagországok lakosainak az igazságos bírósági eljáráshoz való jogát is védi.

Az idő rohan, folytatta Bolin, Scheppeléből pedig ömlött a szó: erősödő nacionalizmusról beszélt, és kifejezte aggodalmát a jövőre esedékes választások tisztasága miatt. Elmondta: javasolta, hogy az EBESZ kérjen teljes felügyeletet a választásokra, már most. Abban sem biztos, hogy létezik Magyarországon a szabad választásokhoz szükséges infrastruktúra, oly sok a tisztázatlan kérdés. Példaként említette az erdélyiek, a szlovákiaiak regisztrációját és szavazását. Fontosnak tartotta azonban hangsúlyozni: Magyarország nem éjsötét diktatúra, ahol éjszaka kopognak az ellenzékiek ajtaján, mint a sztálini időkben. Nem, lopakodó centralizációról van szó, ami igen nehézzé teszi a Fidesz kiszavazását a hatalomból. Létrehoztak egy széttörhetetlen alkotmányt. „És még én voltam az, aki mindig azért kedveltem Magyarországot, mert oly erősen épít a törvényekre", mondta Scheppele, kissé ironikusan.

Zárásként először az előző beszélgetés utolsó gondolata tért vissza: könnyű ma észrevenni és elítélni a nacionalizmust és a rasszizmust, sokkal nehezebb a helyzet, ha törvényeket, bíróságokat ér támadás. Scheppele nem aggódik amiatt, hogy az EU-ban nem fognak keményen reagálni a mai magyarországi eseményeknek a harmincas éveket idéző részére: régi nacionalista szerzők rehabilitálására, a növekvő nacionalizmusra, az EU-gyűlölet táplálására. Ám az, ami a 2000-es éveket jeleníti meg a politikában: hogy kiépítenek egy jogrendszert, amelybe befarolnak a politikával és bebetonozzák, ez nem kap elég figyelmet. Talán azért, mert az EU ugyanígy épült fel: megteremtettek egy jogi keretet, amelybe aztán beleöntötték a politikát. Most az EU-nak azon kell töprengenie, miként bánjon valakivel, aki ugyanígy tesz, ám azzal a céllal, hogy több hatalmat szerezzen magának – mondta végül Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem professzora.