Belföld
[5513]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[382]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[751]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[981]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[183]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4072]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[430]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1234]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2409]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1361]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[596]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[28]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4066]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2953]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[382]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3308]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
- 2024 Május
08:07:53 9300 milliárddal tartozik az állam az embereknek. De elégedett lesz-e mindenki, amikor visszafizetik? | |
Forrás: Telex | Weiler Vilmos | 2023.08.27. Varga Mihály pénzügyminiszter és Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke az államkincstár új állampapír-értékesítési pontjának átadásán, a Fiumei úti kormányhivatalban, 2020. március 4-én – Fotó: Kovács Tamás / MTI Óriási a költségvetési hiány, nem jönnek az EU-s pénzek, üres az államkassza – olvasni az újságok címlapjain. Ebből sokan azt a következtetést vonták le, hogy mindjárt itt az államcsőd és elveszik azoknak a pénze, akik az utóbbi időben állampapírt vásároltak. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogy ez miért nem történhet meg, de azt is leírjuk, mi az egyetlen kockázat, amivel mégis rá lehet fázni. 2010. június 3-ra a Napi Gazdaság kis- és középvállalkozásoknak szervezett konferenciát Debrecenben. A konferencián a program szerint hitelezésről, a közbeszerzések nyújtotta lehetőségekről és uniós források felhasználásáról beszéltek, a részvételi díj 4900 forint plusz áfa volt. A konferencia megnyitására Kósa Lajost, Debrecen akkori polgármesterét kérték fel. A felkérés nagyrészt szimbolikus volt, a szervezők Kósának mindössze negyedórás időkeretet adtak. Az esemény annyira jelentéktelennek számított, hogy az országos sajtóból senki nem volt jelen, az elhangzottakat mindenki a szervező Napi.hu beszámolójából vette át. Arra senki nem számított, hogy Kósa élete legjelentősebb beszédét fogja adni. Márpedig azt adta. A nemrég hatalomra kerülő Fidesz ügyvezető alelnöke a kisvállalkozók előtt bejelentette, hogy a kormányzati átadás-átvétel alapján úgy tűnik, a céljuk a közvetlen államcsőd elkerülése. Azt mondta, a helyzet sokkal rosszabb, mint hitték, és az országnak szűk esélye van elkerülni Görögország helyzetét. Ezt alátámasztandó közölte, hogy bizonyos igazgatási ágazatokban júniusra már nem tudnak bért fizetni. Az elhangzottakat délutánra átvette a magyar sajtó nagy része és megírták a nemzetközi lapok is. A forint euróval szembeni árfolyama néhány órán belül 273-ról 281-re ment fel. Ezzel együtt egy ország kapott a pénztárcájához a gondolatra, hogy az állam csődbe mehet, és ezzel elveszhet minden pénz, amit még ki kellene fizetnie. 13 évvel később2010 óta sok idő eltelt, minden más mellett átéltünk egy hosszú gazdasági konjunktúrát, aztán, ahogy ez lenni szokott, megint jött egy válság. Bár most nincsen tömeges munkanélküliség és látványos gazdasági visszaesés, az államnak megint nagyon nincs pénze. Ezt persze nem úgy kell elképzelni, hogy van egy kincsesláda, ami üres, hiszen az állam hatalmas tartozást görget maga előtt, így igazából hitelből működik. De ettől még náluk is van olyan, hogy sok, és olyan, hogy kevés. Most pedig a hatalmas inflációval, a gazdaság ramaty teljesítményével és a még mindig nem kifizetett EU-s pénzekkel nagyon kevés van. (Csak az elmúlt három évben sikerült 15 ezer milliárd forint hiányt termelni, idén pedig már majdnem 3000 milliárdnál tartunk.) Egy ilyen helyzetben pedig felmerülhet, hogy az állam esetleg mohó lesz, és olyan pénzre teszi rá a kezét, amire nem lenne szabad, vagy legalábbis nem volna illendő. A legkézenfekvőbb pedig az a pénz, amit az emberektől kaptak kölcsönbe, vagyis az állampapír, amiből ma majdnem 10 ezer milliárd forint van náluk. Ha Orbán kériAz állampapírok annyira népszerűek, hogy a magyaroknak lassan több pénzük van ebben, mint bankbetétben. Ez nem véletlen, a kormány az utóbbi hónapokban egy sor olyan intézkedést jelentett be, amelyekkel ezek felé terelte az emberek pénzét, és odáig is elmentek, hogy a KRÉTA-ban biztatták a szülőket az állampapírok vásárlására. Orbán Viktor nemrég azt mondta: a következő időszakban az államkincstárba akarják terelni a magyarok befektetéseit, és szerinte háborús időben az segíti az országot, aki a megtakarításait nem bankbetétben, hanem állampapírban tartja. Ebben viszont csak a lelkesedés új, a szándék nem. A kormány 2010 óta tudatosan strukturálja át az adósságát, igyekeznek nem külföldi bankoktól, hanem a lakosságtól hitelt felvenni. Az állampapírokból mostanra felhalmozott 10 ezer milliárdos nagyságrend pedig nem kevés. Tavaly a magyar államadósság 25 százaléka volt a magyar lakosságé, ami Európában a legmagasabb arány. A kormány szerint ez siker, mert az ország kiszolgáltatottsága így kisebb, és a kamatjövedelem is az embereknél marad. Jöhet-e államcsőd? Nem jöhet.Július 30-án jelent meg nálunk egy cikk a prémium állampapíroknál történő változásokról ezzel a címmel: Hétfőn megszűnnek a legjobb állampapír-sorozatok. De mi jön utánuk? A szellemes kommentelők nem győzték leszögezni, hogy szerintük mi jön: államcsőd. Bár a kommentekből ritkán érdemes messzemenő következtetéseket levonni, az állampapírokról szóló hírek alatt tömegesen szokott megjelenni az a vélemény, amely szerint az állam nem fogja visszafizetni ezeket, és így az állampapír-tulajdonosok pénze el fog veszni. De mit is jelent az államcsőd? Egy állam nem tud úgy csődbe menni, mint egy cég, amit a folyamat végén felszámolnak. Amikor az államcsőd szót használjuk, azt értjük rajta, hogy az állam nem tudja minden kötelezettségét kellő időben fizetni. Ezek lehetnek a tartozásai, de súlyosabb esetben a fizetések és a nyugdíjak is. Elő szokott ilyen fordulni? Nagyon ritkán, és leginkább olyan országokban, mint Kongó, Jamaica meg Argentína. Egy államnak nagyon rossz, ha nem tudja visszafizetni az adósságát, hiszen ha ez egyszer megtörténik, senki nem akar majd neki több pénzt adni, illetve a magas kockázat miatt csak nagyon drágán. Az államok ezért általában nagyon igyekeznek elkerülni a fizetésképtelenséget, és a legrosszabb esetben is a hiteleik átütemezését kérik, azaz később fizetnek. Az EU-ban még nem ment csődbe ország, pedig Görögország nagyon sokáig próbálkozott. 2014-ben náluk 26 százalékos munkanélküliség és 177 százalékos GDP-arányos államadósság volt, miközben a gazdaság 25 százalékkal csökkent. Ma Magyarországon munkanélküliség gyakorlatilag nincs, az államadósság 73 százalék, amikor pedig válságról beszélünk, az a kérdés, hogy egy százalékkal csökken-e a gazdaság teljesítménye. Amikor egy országnak sokkal több lesz a kiadása, mint a bevétele, azt is megteheti, hogy adókat emel és ezzel növeli a bevételeit, és azt is, hogy kevesebbet költ. Ezeket hívják megszorításoknak, és pont ezt csinálja a kormány a tavalyi választás óta: a katás adózás megszüntetésétől kezdve az állami építkezések leállításán keresztül a családtámogatások megvágásáig minden azt célozza, hogy valahogy egyenesbe hozzák a költségvetést. Ha pedig ez nem menne, az állam még mindig fel tudna venni új hiteleket, vagy legrosszabb esetben segítséget kérhetne az EU-tól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól. A nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő Görögország annak idején több százmilliárd euró értékben kapott kölcsönt ezektől a szervezetektől.
Hogy mi vár ránk a következő években, azt csak megtippelni lehet, de az biztos, hogy egy államcsődhöz sorscsapások egész sorozatának kellene sújtania az országot. Ha az állam elkezdené nem visszafizetni az állampapírokon keresztül neki nyújtott hitelt, akkor Varga Mihály lehúzhatná a rolót és az egész kormány mehetne az Adriára jachtozni. Örökre. Ha rontanak a feltételeken, az nekik igazából csak jóAmikor július végén kivezették az öt- és nyolcéves állampapír-sorozatokat, majd bevezettek helyettük egy rosszabb kamatozású tízéves sorozatot, sokan azt mondták, hogy ez az állam rossz helyzetének a jele. A valóság azonban pont ennek az ellentéte: épp azért tudják rontani az állampapírok vásárlási feltételeit, mert tudják, hogy az emberek így is meg fogják venni azokat. A prémium állampapírok ugyanis olyan népszerűek, hogy a régi sorozatok kivezetése előtt és alatt, a 30. és 31. héten csak ebből a típusú papírból több mint 260 milliárd forintért vett a lakosság. Az Államadósság-kezelő Központ nemrég megjelent beszámolója szerint idén 4667 milliárd forintért terveztek lakossági állampapírt eladni, amiből az első fél évben több mint 3000 milliárdért vettek az emberek. Magyarul az éves mennyiség kétharmadát eladták már az első fél évben.
A fokozatos rontás tehát itt annak a jele, hogy a pénzügyi helyzetük igazából javul. A kétkedők másik vesszőparipája az, hogy az állam most még nem fizetésképtelen, de majd amikor lejárnak az állampapírok, akkor az lesz. Ezzel az elmélettel csak az a baj, hogy nincs olyan időpont, „amikor lejárnak az állampapírok”. Az állampapírokat kibocsátó Államadósság-kezelő Központ szándékosan variálja a különböző sorozatok lejárati dátumát, hogy soha ne kelljen túl nagy összeget egyben kifizetniük. Így a lakosságnál most lévő 9300 milliárd forintnyi állampapír lejárata nemcsak a következő évekre, de az éveken belül is el van oszlatva. Fizetésképtelenség tehát nem lesz. A visszaváltással lehet ráfázniEgy dolog van, amivel tényleg rosszul járhatnak az állampapírt vásárlók, legalábbis azok, akik a futamidő vége előtt kivennék a kötvényüket: ez pedig az, ha megváltoztatják a visszaváltási feltételeket. A prémium állampapírokat most bármikor visszaveszik a kereskedők, mindössze egy egyszázalékos díjat számítanak fel ilyenkor. Ezt az egy százalékot azonban bármikor korlátlanul felemelhetik, egy ilyen esetén tehát óriásit bukna, aki hamarabb visszaváltaná a papírjait. Pedig a visszaváltás amúgy jó stratégia is lehet, hiszen a prémium állampapírok csak a most következő másfél-két évben kamatoznak jól, utána gyengébben. Más kérdés, hogy az állam ezt meg akarja-e lépni. Ha rontják a visszaváltási feltételeket, akkor valamennyi pénzt valószínűleg maguknál tudnak majd tartani, viszont rontják a befektetői bizalmat is. Akinek egyszer így beragad a pénze, az legközelebb kétszer meggondolja, kölcsönadja-e.
Akinek viszont pár év múlva lesz szüksége az alaptőkére, az kétszer is gondolja meg, hogy megveszi-e a most bevezetett tízéves prémium sorozatokat, mert előfordulhat, hogy néhány év múlva csak drágábban juthat majd a pénzéhez. Akik ebben a helyzetben vannak, azok lehet, hogy jobban járnak az egyéves futamidejű, fixen 9 százalék kamatot fizető sorozatokkal, vagy más befektetési formákkal. | |
|