1. Az előzmények

Index: Bárdossal és Balóval indul a Story4 híradója

2013. július 23.

Február óta tartja magát a hír, amelyről az Index beszámolt, hogy a Sanoma tévécsatornája, a Story4 híradót akar indítani, amelynek „Bárdos András lesz a műsorvezetője”, és „a stábban számos olyan, a köztévétől elküldött ismert műsorvezető és riporter van, mint például Baló György”, „Siklós András, az m1 Híradó egykori műsorvezetője, M. Kiss Csaba, az m1-es Szempont kirúgott műsorvezetője, Benyó Rita, a közmédia parlamenti tudósítója, Az Este riportere, László Pál, Az Este riportere, Németh Árpád, a Duna tv külpolitikai szerkesztője, Bencze Andrea, a Duna tv Heti Hírmondójának vezető szerkesztője, és Vidos Mihály is, aki az MTV hírháttérműsoraiban dolgozott riporterként és 2010-ben Junior Prima-díjat kapott”, vagy Bakos Piroska külpolitikai újságíró, „a magyar uniós elnökség egykori szóvivője, aki májusban távozott a köztévétől”. A Hír24 című híradó (a Sanoma azonos nevű hírportáljáról elnevezve) „iparági pletykák szerint olyan Magyarországon ismeretlen műfajú, mindössze 6-8 témát alaposan, riportosan feldolgozó hírműsor lesz, ami arra törekszik, hogy jobban megértesse a nézőkkel a hírek hátterét, és azt, hogy az egyes politikai-gazdasági döntések hogyan befolyásolják az életünket”.

Borsány-Gyenes András, a Story tv vezérigazgató-helyettese cáfolta a feltételezést, hogy volna összefüggés „a tavaszi parlamenti választások és a Story4 közéleti-politikai területre való bemerészkedése között”. Azt mondta, „független, tárgyilagos, és pártatlan műsort akarunk készíteni, aminek semmi köze a választásokhoz. Csakis a saját piaci érdekeinket vesszük figyelembe”. „A cél, hogy a teljes lakosság körében az egész napot tekintve elért 1,5–3 százalékos közönségaránytól eljussunk odáig, hogy a Story4 a legnézettebb kábeltévék egyike legyen.” Mivel „a Sanoma a második legnagyobb árbevételű médiavállalat Magyarországon az RTL után, ezért fontos a kiadó számára, hogy az egyik legfontosabb brandjét, a Story4-et felfelé pozícionálják”.

A reklámadó-terv

Orbán a brüsszeli csúcson 2013. május 22-én jelentette be: „Ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené”, közölte Orbán a csúcsot követő sajtótájékoztatóján, és természetesen azt is hozzátette, hogy mindez Brüsszel miatt van.

Május 24-én a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már közzé is tette a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát a kormányportálon azzal, hogy az adóintézkedést az EU túlzottdeficit-eljárása alóli kikerülés, illetve az arányos közteherviselés indokolja. Az NGM szerint „a reklámadóról szóló törvénytervezet elkészítése annak jele, hogy a kormány tettre kész a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében, Rogán szerint a Fidesz-frakció egyetért azzal a kormányzati törekvéssel, hogy az uniós terhek csökkentése érdekében a milliárdos reklámbevételű vállalatoktól hozzájárulást kérjenek, mert „mi nem vagyunk hajlandók megszorításokra”, s „ismerve a reklámpiac méretét, a reklámadó maximum tízmilliárd forintos adóbevételt jelentene a költségvetésnek”.

A tervezet szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklámközzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Az adó mértéke sávosan emelkedik, az 1 milliárd forint alatti részre 0 százalék, 1–5 milliárd forint között részre 1 százalék, 5-10 milliárd forint közötti részre 10 százalék, az ezt meghaladó részre 20 százalék. Reklámnak minősül a gazdasági reklám, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti támogatás, valamint televíziós vásárlás. Nem minősül reklámnak a politikai reklám, illetve a társadalmi célú reklám.

Az MSZP szerint a reklámadó bevezetésével a kormány célja az, hogy térdre kényszerítse azokat a médiumokat, amelyek nem állnak 100 százalékig a Fidesz ellenőrzése alatt. Az Együtt-PM szövetség szerint halálos döfést jelenthet a válság miatt egyébként is rossz helyzetben lévő magyar reklám- és médiapiacnak a reklámadó bevezetése. A Demokratikus Koalíció szerint a reklámadó bevezetésének valódi célja a maradék független nyilvánosság felszámolása Magyarországon, azaz a „hazai működésű kereskedelmi televíziók és rádiók tönkretétele”, mivel az adóból a büdzsé szempontjából elhanyagolható nagyságrendű összeg, 7-8 milliárd forint folyhat csak be. A Jobbik üdvözölte a javaslatot, mert szerinte „a magyar nemzet kulturális szabadságharcának része a kereskedelmi médiumok, főként a két nagy tévétársaság megregulázása”, s felhívta a figyelmet, hogy ő már 2010-ben javasolta a közterhet.

Kommunikációs szakmai szervezetek véleménye szerint beláthatatlanok a tervezett reklámadó hatásai mind a médiaszektorra, mind a közönségre, és egyeztetést javasoltak a kormánynak.

„A médiaszektor, a véleményformálás, a véleménynyilvánítás alapvető fontosságú iparága évek óta súlyos helyzetben van, amit az is jelez, hogy a szektor az elmúlt öt évben reklámbevételeinek több mint harmadát elveszítette”, írta közleményében a 13 szakmai szövetség. A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) szerint a reklámadó nem más, mint televíziós különadó, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el a médiaszektorban, és beláthatatlan károkat okozna. Az RTL Klub és a TV2 is közleményt adott ki: az RTL Klub annak a lehetőségét is felvetette, hogy elhagyják Magyarországot, ha a mostani formájában bevezetik az új adónemet.

Végül 2013. június 27-én a Magyar Reklámszövetség azt közölte, hogy a tavaszi ülésszakban nem kerül a parlament elé a reklámadóról szóló javaslat, s az egyeztetések ősszel folytatódnak, ha a kormány úgy dönt, hogy újra napirendjére tűzi a tervezett adó elfogadását. Emlékeztetnek rá, hogy a kormány és a reklámszövetség az elmúlt hetekben folyamatosan egyeztetett a médiavállalkozásokat sújtó tervezett adóról, és a tárgyalásokban széleskörű iparági összefogás eredményeképp részt vett az összes érintett szakmai szervezet. S valóban, június 27-én a parlamentben a jobbikos Novák Előd kérdésére, hogy mire vár a kormány a reklámadó bevezetésével, Varga Mihály gazdasági miniszter úgy felelt: a költségvetés jelenlegi helyzete nem teszi szükségessé az adó bevezetését. De nem zárta ki, hogy ősszel mégis sor kerül erre. A kormány az egyeztetések lezárulta után azt mérlegeli majd, egyéb, például kulturális érdekek szükségessé teszik-e a reklámadó bevezetését.

2. A Magyar Nemzet összeesküvésről értesül

Alig egy hónappal később, július 25-én a Magyar Nemzet Médiamogulok titkos terve a kormány ellen című cikkében azzal vádolja meg a Sanoma Media Budapestet, hogy „vélhetően riportnak álcázott kormányellenes műsorokat sugároz majd”, mármint a fent említett Hír24 című híradó formájában.

„Az MNO úgy tudja – írja önmagáról a hamis információi miatt többszörösen pervesztes jobboldali napilap –, hogy mindezt a – tervezett – reklámadó miatt erőlteti a remek baloldali kapcsolatokkal bíró Szabó György Sanoma-vezér.”

Az összeesküvésnek a Magyar Nemzet információi szerint egy hónappal korábban, június 25-én, a budai Mezzo étterem adott helyet, a résztvevői pedig a következők voltak: „Az Axel Springert Bayer József, a Mindshare-t Somlói Zsolt, a Mediaedge CIA-t Gulyás János, a TV 2-t Simon Zsolt, az Aegis Csoportot Schiffer Ferenc, az OMG-t Mező László, az RTL-t Dirk Gerkens, a Sanomát Szabó György, a PanMedia–IPG csoportot Bognár Tamás, az Initative Mediát Németh Béla, a Ringiert Mihók Attila képviselte.” A lap szerint „az egymással egyébként rivalizáló társaságokat a reklámadó, pontosabban annak híre hozta össze”.

Az összeesküvők „öt témát” tárgyaltak meg, „ebből három a reklámadóról szóló tárgyalások technikai részét érintette, kettő viszont direkt politikai természetű volt”.

Az összeesküvés lényege:
– A reklámpiacon tevékenykedő ügynökségek vállalják, hogy „lehetőleg nem helyeznek el hirdetéseket a jobboldali médiumokban, illetve a közmédiában”. A Magyar Nemzet véleménye szerint ez azt jelenti, hogy „nem verseny vagy teljesítmény alapján hoznák meg döntésüket, hanem pártszimpátia alapján”.* S „ennek a lépésnek nem más volt a legerőteljesebb képviselője a megbeszélésen, mint Dirk Gerkens, az RTL Klub elnök-vezérigazgatója”. [Vagyis azé a csatornáé, amely Magyarországról való kivonulással fenyegetett a reklámadó bevezetése esetén.]

* A szerk. megj.: Lásd ehhez például Sajtóviszonyok Magyarországon: állami reklámköltés című összefoglalónkat. Eszerint 2012-ben a folyóiratpiacon a reklámköltésből (1,2 milliárd forint) a Heti Válasz kiadó 22,7 százalékkal részesedett (277 085 000 Ft), míg a Sanoma által kiadott Nők Lapja 9,8 százalékkal (119 830 000 Ft). A Heti Válasz értékesített példányszáma 2012 első negyedévében 15 910 darab, a Nők Lapjáé 212 422 darab volt. (Lásd még a cikk végi lábjegyzetet.)

– „A résztvevők arról döntöttek, hogy mostantól minden politikai kérdésben saját eszközeikkel a kormány ellenében foglalnak állást, nagy felületet adnak az ellenzéknek, és előnyben részesítik a kabinetet érintő negatív híreket”, írja a Magyar Nemzet Online. A kormányszócső napilap értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy „itt már nemcsak a reklámpiac, hanem a közélet, ha úgy tetszik a választások befolyásolása a cél”. A lap megjegyzi még, ismét, hogy senkinek a figyelmét ne kerülje el: „ennek a kormányellenes állásfoglalásnak a megbeszélésen a sanomás Szabó György volt a leghangosabb szószólója. A Moszkvában szerzett diplomával bíró Szabó – sajtóberkekben mindenki által tudott – remek szocialista kapcsolatokkal büszkélkedhet”. S a politikai összeesküvés bizonyítékát látja a Sanoma tervezett híradójában is, hiszen „egy bulvárcsatorna miért költ a köztudottan legdrágább műfajú produkciókra, úgy hogy nem egyszerűen a nyereség, de még a megtérülés is bizonytalan”.

Végül a jó (vagy csak jobb) fiúkról szerzett értesülését is megosztja a kormányközeli portál: „A június 25-ei megbeszélést követően Szabó György egy öt lépésből álló akciótervet is eljuttatott a meghívottaknak. Az egyeztetésen Gulyás János (Mediaedge CIA), Schiffer Ferenc (Aegis-csoport), Mező László (OMG), Bognár Tamás (PanMedia–IPG csoport) és Németh Béla (Initiative Media) passzív álláspontot képviselt.”

A Magyar Nemzet információjáról még aznap beszámol a HírTv.

Bajnai és a Sanoma

Július 26-án Szanyi Tibor nyilatkozik a HírTv-nek. („Ebben az országban van helye annak, hogy kibontakozzon valamiféle szabad sajtó, ha valaki ilyesmin töri a fejét, azt mi maximálisan üdvözöljük. Ezzel együtt úgy látom, hogy a Fidesz, az MNO és a Hír TV sajátos üldözési mániában szenved, lényegében veszve érzik a hazugságmonopóliumukat, ami, úgy látszik, ilyen egészen agyament összeesküvés-elméletbe torkollott.) Ezt használja fel a Magyar Nemzet arra, hogy a HírTv-s nyilatkozatot ismertetve közölje: „A Wallis-csoport egykori vezetőjének, Bajnai Gordonnak a médiaszerepléseit éveken keresztül a Sanoma bonyolította.” Július 28-án, heti hírösszefoglalójában a Magyar Nemzet portálja ismét közreadja az „összeesküvésről” szerzett információit.

Résztvevő: a hírnek halvány kapcsolata sincs a valósággal

A médiapiac szereplőinek találkozója valóban lezajlott, ám a Népszavának július 27-én nyilatkozó egyik résztvevő szerint „a cikk állításai, a találkozó tényét leszámítva, nélkülözik a valósággal való halvány kapcsolatot is”. Tény, mondta a Népszava informátora, „hogy a Magyar Reklám Szövetség – kormányzati meghívásnak eleget téve – konzultációs találkozóra készült a törvényalkotóval, ezért a leginkább érintett médiavállalatok és ügynökségek együtt áttekintették a helyzetet. Azzal a céllal, hogy kialakítsák a szakma egységes álláspontját a reklámtörvény ügyében. ’ennyi történt a találkozón, minden más a nyári uborkaszezon kacsája, vagy kampány a Story4 készülő híradója ellen’, mondta még a név nélkül nyilatkozó résztvevő.
Majd csend.

Beszáll a Fidesz

Csend, egészen augusztus 5-éig, amikor is a szokásos koreográfia lép életbe (hogy mi tartott ennyi ideig, nem tudni): a Magyar Nemzet „információit” továbbgörgeti a Fidesz (lásd még a Reding-ügyet: Ócska manipulátorok aranykora). Igaz-e, hogy a Sanoma vezetője torzítani akarja a médiapiacot?, tette fel a kérdést Kocsis Máté, és egy egész sajtótájékoztatót szentelt a problémának.

Választ vár a Fidesz a Sanoma Media Budapest Zrt. vezérigazgatójától, Szabó Györgytől arra, igaz-e, hogy pénzügyileg és politikailag is torzítani akarja a magyarországi médiapiacot, mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója, VIII. kerületi polgármester, korábbi (?) hajléktalanügyi referens a Magyar Nemzet fentebb ismertetett cikkére hivatkozva. A továbbiakban a cikk állításait ismételte meg: a hirdetési piac szereplői akadályozzák meg, hogy bizonyos médiafelületek hirdetési bevételhez jussanak, Szabó György nemcsak pénzügyileg szándékozná átrendezni a magyarországi médiapiacot, hanem a választások nyílt befolyásolására is kísérletet tenne az olvasók és a nézők megtévesztésével, de „információk szerint” a többi médiavezér, „talán egy kivétellel”, nem volt partner Szabó elképzeléseihez.

Kocsis szerint „az ügy érdekessége”, hogy „az elmúlt tíz napban semmilyen érdemi cáfolatot nem adott a sanomás vezérigazgató”. Kocsis tehát azt kérdezi Szabó Györgytől, „igaz-e, hogy a magyarországi médiapiac torzítására készül egy ötpontos akciótervvel. Ha igen, mit tartalmaz ez az öt pont, igaz-e, hogy politikailag is befolyásolni akarja a választásokat, és igaz-e, hogy kiváló kapcsolatot ápol Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel”.

DK-közlemény

A Demokratikus Koalíció augusztus 6-án reagált. Molnár Csaba szerint a Fidesz a magyarországi média cenzúrázásra tett kísérletet azzal a kijelentésével, hogy a Sanoma Media Budapest Zrt. pénzügyileg és politikailag torzítani akarja a magyarországi médiapiacot, márpedig „a kormánynak sem joga, sem lehetősége nincs beleszólni abba, hogy egy független magántársaság milyen üzleti terveket, televíziós műsorokat kíván megvalósítani”.

Megszólal a Sanoma

Ugyancsak augusztus 6-án a Sanoma Media Budapest Zrt. közli az MTI-vel, visszautasítja, hogy piactorzító és kormányellenes lépéseket kezdeményezett volna. A közlemény szerint a vezérigazgató hangsúlyozza, hogy „tevékenységüket kizárólag üzleti célok és az üzleti hatékonyság vezérli, valamint az, hogy a magyar emberek életét az általuk előállított szórakoztató, szolgáltató és hírtartalmakkal könnyebbé és tartalmasabbá tegyék”. Szabó György úgy véli: a vállalat portfóliójába tartozó termékek, szórakoztató jellegük miatt, alkalmatlanok arra, hogy politikailag elfogult tartalmak jelenhessenek meg bennük. Egyébként meg a cég elvei közé tartozik a média függetlensége a mindenkori kormánytól és a politikai szereplőktől való távolságtartás.

A Fidesz nem elégedett

A Fidesz két napig rágta a Sanoma-választ, majd augusztus 9-én Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő (bajai polgármester) állt ki, hogy közölje, nem elégedettek a válasszal, mert ők nem a Sanomát, hanem Szabó György vezérigazgatót kérdezték, „aki továbbra is adós maradt az egyenes válaszokkal”. Mert mégis, miként fordulhat elő, hogy „olyan személy ül a vezérigazgatói székben, aki a hírek szerint nyíltan kormányellenes, torzított híradásra buzdítja a magyar médiapiac többi szereplőjét?”. „Ameddig Szabó György nem cáfolja egyértelműen, hogy kormányellenes összefogásra buzdította a magyar médiapiac egyes szereplőit, a Sanoma által kiadott nyomtatott és elektronikus magazinoktól az emberek a legcsekélyebb mértékben sem várhatják az objektív tájékoztatást, hiszen ezek a termékek, olyan ember kezében vannak, aki a bukott baloldal egyik legelkötelezettebb szolgája.”

A szálak összeérnek

A történet egyelőre itt véget ért. A Sanoma Story4 csatornájának híradója augusztus 20-án nem indult el – bár az időpontot csak az Index idézett cikke nevezte meg –, és a cég vezérigazgatója sem vette fel a kesztyűt, így a Fidesz egyelőre muníció nélkül áll. Vannak azonban magyarázatok az eseményekre, amelyekben összeérnek a szálak: a tervezett reklámadó, a jobboldali lap és a Fidesz támadása a Sanoma ellen, illetve a médiapiac várható átrendeződése. A magyarázatok közül most M. László Ferenc hosszú és alapos írását idézzük, amely augusztus 9-én jelent meg a hvg.hu-n, s amely szerint a Sanoma-ügy megint csak pénzről és befolyásról szól.

Az állami pénzekkel kitömött Simicska-birodalom nyerhet a válságon

„Radikális átalakulás előtt áll a hazai médiapiac. Szabadulni igyekszik a veszteséges TV2-től a német tulajdonosa, a finn anyavállalat anyagi gondjai miatt megválna a magazinpiacon vezető Sanomától. Fúzió előtt áll a Hot! és a Kiskegyed kiadója, a Viasat a miniszterelnöki akarattal szembemenve hatalmasat kockáztat. A Fidesz-közeli médiabirodalom az RTL Klub és a Sanoma elleni támadással a kormánypárttal együttműködve erős üzenetet küldött a piacnak. Utánajártunk, milyen meccsek mennek a háttérben”, írja bevezetőjében a cikk.

„Az átalakulás hátterét ismerő piaci és lapkiadói források szerint az átalakulást nyomon követi a rádióktól a napi- és hetilapon, az ingyenes lapon, tévén keresztül a plakátcégekig milliárdos médiabirodalmat kiépítő Simicska Lajos–Nyerges Zsolt–Fonyó Károly trió is. A Fideszhez kötődő cégek arra törekednek, hogy ők legyenek az átalakulás nyertesei.”

„Bár a trió terjeszkedési módszerei a piacon jól ismertek, forrásaink szerint valósággal leforrázta a médiaipari szereplőket, hogy a Simicska érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet július 25-én cikket közölt arról – a szerző nevének feltüntetése nélkül –, hogy a ’médiamogulok titkos tervet szőttek a kormány ellen’.”

„A médiapiaci szaklap, a Kreatív arról írt, a piacon ismét híre ment, hogy a külföldi tulajdonos megválna a Sanomától, így a cég elleni támadásoknak ’árleverő’ célja lehet.”

A Kreatív Online 2013. június 3-ai cikke szerint 2012-ben 27,6 milliárdos forgalom mellett 4,8 milliárd forint nyereséget termelt a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt, Fonyó Károly és Liszkay Gábor Fidesz-közeli üzletemberek tulajdoni érdekeltségébe tartozó médiaportfolió. „Így a portfolió forgalma 2011-hez képest 1,9 milliárd forinttal, míg a nyeresége 1 milliárd forinttal nőtt. Osztalékként idén több mint 3 milliárd forintot fizettek ki a tulajdonosoknak.”

„Tizenkét vállalkozás tartozik a médiaportfolióba: egy televízió (Hír Tv), két rádió (Class FM, Lánchíd Rádió), három nyomtatott lap (Magyar Nemzet, Heti Válasz, Metropol) és hat közterületi cég (Publimont, Euro Publicity, Euro-AWK, Mahir Cityposter, A Plakát és Neonlight).” „A teljes médiaportfolióban egyetlen veszteséges vállalat sem volt.”