Forrás: Új Világtudat | 2017.07.22.

2017. augusztus 21-én az Amerikábann élő emberek egy teljes napfogyatkozás látványát élvezhetik. Ezen csodálatos és nagyon várt esemény során, amelyet a Nagy Amerikai Napfogyatkozásnak neveztek el, a Hold árnyéka végig fog vonulni az egész kontinentális Egyesült Államokon Oregontól Dél-Karolináig.

Sokan azonban nem tudják, hogy a ritka csillagászati esemény alatt a tudósok valami teljesen más dolgot fognak megfigyelni, amely újraírhatja a fizika törvényeit - nevezetesen a Foucault-inga anomáliát.

A Foucault-inga egy olyan eszköz, amelyet ma számos tudományos múzeumban, egyetemen és planetáriumban láthatunk lógni. Az Egyesült Nemzetek székhelyén New Yorkban van az egyik, míg a legnagyobb Foucault-inga a világon a Principia, mely az Oregoni Kongresszusi Központban van. (1)

Léon Foucault francia fizikus találta fel 1851-ben, hogy bizonyítsa a Föld forgását. Természetesen az a koncepció, hogy a Föld forog, nem új vagy radikális, de az inga volt az első egyszerű bizonyíték a forgásra.

A napfogyatkozás hatása egy gravitációs anomáliát okoz?

1954-ben a Nobel-díjas Maurice Allais közgazdász, (2) akit érdekelt a fizika, különösen a gravitáció és az elektromágnesesség alternatív megközelítései, a Foucault-ingát tanulmányozta. Szerette volna látni, hogyan tudja megváltoztatni az inga állandó pályáját, ha a súlyt különböző anyagokból (üveg, vas) készítik el, illetve mi történik az ingával eltérő hőmérséklet illetve légnyomás mellett.

Megmérte azt az arányt, amellyel a Foucault-inga idővel eltolódott. Az ismert fizika szerint mindezeknek egyáltalán nem lenne hatása, de Allais megfigyelte, hogy 1959. június 30-án és 1959. október 2-án a teljes napfogyatkozás során valami érdekes dolog történt. Anomáliákat észlelt az inga mozgásában azon idő alatt, amikor a Föld, a Hold és a Nap együtt állt.

Ez a jelenség végül Allais hatás vagy Allais anomália néven vált ismertté.

Maurice Allais a megfigyelt hatások "dinamikus jellegét" hangsúlyozta: "A megfigyelt hatások csak az inga mozgásakor láthatók. Nem kapcsolódnak a tömeg intenzitásához (gravimetria), hanem a tömeg (vagy a tehetetlenség) változásához az inga által érintett térben. Valójában, bár az inga oszcillációs síkjának mozgása a gravitációs elméletben megmagyarázhatatlan, a függőleges eltéréseket tökéletesen megmagyarázza ez az elmélet.. A függőleges eltérések statikus jelenségnek felelnek meg, míg a kísérleteim egy dinamikus jelenségnek."

A Foucault-inga anomália mögött rejlő ok nem ismert. A tudományos magyarázatok közé tartozik a sötét anyag vagy a gravitációs anomáliák jelenléte. Sok ortodox tudós elutasította a Allais-hatást, mivel az valószínűleg a gyenge kísérleti összeállítás miatt következett be.

Néhányan azt állítják, hogy ez nem igazi hatás, egyesek viszont amellett érvelnek, hogy ez egy valódi jelenség, de olyan külső tényezők miatt alakul ki, mint a hőmérséklet, a nyomás és a páratartalom légköri változása, amely a teljes napfogyatkozás során előfordulhat. Mások szerint ez tényleges hatás, és az "új fizika" miatt van.

Ez utóbbi nézet az alternatív gravitációs modellek támogatói körében vált népszerűvé. Allais maga azt állította, hogy a hatás az új fizika eredménye volt, bár soha nem javasolt a jelenségre egy egyértelmű mechanizmust. Ennek eredményeképpen a kísérletet a "szegény" tudomány kategóriájába sorolták olyannyira, hogy a hagyományos tudósok többé nem is foglalkoztak vele.

A további kísérletek rávilágítanak a tudományos rejtélyre

Csillagászok és fizikusok végeztek néhány modern kísérletet, de az eredmények eddig nem voltak meggyőzőek.

A 2006. szeptember 22-i gyűrűs napfogyatkozás során egy román tudományos csapat észlelte a kúpos inga furcsa viselkedését. (3)

A 2008. augusztus 1-i napfogyatkozás során egy ukrán és két román csapat több száz kilométeres távolságban dolgozott együtt különböző berendezésekkel. Mindhárom csapat megmagyarázhatatlan és kölcsönösen összefüggő zavarokat észlelt. (4)

Ugyanezek a csapatok kettős kísérletet folytattak ismételten a 2009. január 26-i gyűrűs napfogyatkozás során, (5) ezúttal az árnyékzónán kívül, melyek során ugyanolyan szignifikáns összefüggést találtak a fény torziós mérleg és a Foucault-inga viselkedése között. Ugyancsak hasonló rendellenességeket észleltek egy Foucault-inga és egy nagyon könnyű torziós mérleg használata során, mindkettőt egy föld alatti használaton kívüli sóbányában minimális interferenciával a 2011. június 1-i részleges napfogyatkozás során. (6)

Ezek nagyon érdekes tudományos eredmények, amelyek Allais felfedezése mellett szólnak, de több bizonyítékra van szükség ahhoz, hogy a tudósok elfogadják Maurice Allais kijelentését, miszerint a napfogyatkozás hatása összefüggésben van a gravitációs anomáliákkal. (7)

A közelgő napfogyatkozás során a tudósok kiváló lehetőséget kapnak arra, hogy megtudják, vajon a Foucault-inga anomáliája valóban újraírja-e a fizika törvényeit, vagy Allais megfigyelése egyszerű hiba volt.

(1) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Foucault-inga
(2) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Maurice_Allais
(3) - http://www.hessdalen.org/sse/program/Articol.pdf
(4) - https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_eclipse_of_August_1,_2008
(5) - https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_eclipse_of_January_26,_2009
(6) - https://en.wikipedia.org/wiki/Solar_eclipse_of_June_1,_2011
(7) - https://en.wikipedia.org/wiki/Allais_effect