Belföld
[5504]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[379]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[182]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4049]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1227]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2407]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1361]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[594]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4064]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2947]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[376]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3303]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
06:53:08 A magyar bíróságok függetlenségének kormányzati felszámolása évek óta tart, a folyamatnak vannak jól látható, illetve szándékosan elrejtett | ||
Forrás: 24.hu | dr. Sándor Zsuzsa | 2020.07.27. A magyar bíróságok függetlenségének kormányzati felszámolása évek óta tart, a folyamatnak vannak jól látható, illetve szándékosan elrejtett elemei. A baj sokkal nagyobb annál, mint ahogy azt a közvélemény érzékeli. Sándor Zsuzsa elemzése. Most, hogy négynapi tanácskozás után megállapodás született az uniós tagállamok vezetőinek csúcsértekezletén, érdemes ismét tisztázni az oly sokszor emlegetett jogállamiság fogalmát. Nem kell megijedni, nem olyan bonyolult ez. A jogállamiság legegyszerűbben azt jelenti, hogy a közhatalom felett (is) a jog uralma áll. Ennek biztosításához az kell, hogy egy államban önálló és független hatalmi ágak – törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróság) és végrehajtó (kormány) – egymástól elválasztva, egymás fékeként és ellensúlyaként működjenek. Ez garantálja (garantálná), hogy a törvények és a bíróság előtt minden ember egyenlő, és hogy a hatalommal felruházott emberek sem állnak (állhatnának) a jog felett. Hogy ez mennyire régi igazság, azt az ókori görög filozófus, Platón egyetlen mondata is jelzi:
A bíróságok ellen indított kormányzati hadjárat történetében nem akarnék – persze nem is tudnék – Platónig visszamenni, elég lesz az utóbbi évek néhány eseményének felidézése. A közvéleménynek a bíróságok ellen hangolása, illetve a bíróságok szervezeti átalakítása szinte párhuzamosan történt. Bizonyára sokan emlékeznek arra a jó néhány évvel ezelőtti jelenetre, amikor Rogán Antal – akkor még a Fidesz frakcióvezetőjeként – kiállt a Prestige Towers lakópark egyik háza elé, és felháborodva haladéktalan törvénymódosítást követelt azért, mert a szörnyű halálos balesetet okozó Eva Rezesovát a bíróság házi őrizetbe helyezte. Alig telt el néhány óra, és Rezesova ismét előzetes letartóztatásba került. Vagy amikor a Kúria egyik, parlamenti mandátumot is érintő döntését Orbán Viktor így kommentálta:
De még ennyire sem kell visszamennünk az időben, elég az idei januárra emlékeznünk, amikor a kormányfő felsorolta azokat a bírósági ítéleteket, amelyek szerinte „sértik az emberek igazságérzetét”. Ilyenként említette a gyöngyöspatai roma diákoknak a szegregálásuk, az elítélteknek pedig a zsúfolt börtönkörülmények miatt megítélt kártérítéseket. Mindezeknél még fontosabbak azok a szervezeti átalakítások, a különböző salátatörvényekbe bújtatott törvénymódosítások, amelyekkel a hatalom lépésről lépésre éri el a bíróságok teljes bekebelezését.
Fotó: Marjai János /24.hu A közigazgatási bírósági rendszer átalakításának, ezen belül a Közigazgatási Felsőbíróság bevezetésének 2018-ban elindított kísérlete még kudarcot vallott. A cél persze már akkor is az volt, hogy a hatalomnak fontos ügyeket olyan bírák tárgyalják, akik a kormánytól, nevezetesen többnyire az igazságügyi minisztertől függenek. 2019 májusában Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, hogy – „bár a jogszabály megfelel a jogállamiság követelményeinek” – a törvény olyan „európai és nemzetközi vita kereszttüzébe” került, ami megkérdőjelezi a bírói függetlenséget, ezért a kabinet az új intézmény bevezetését határidő nélkül elhalasztja. Értsd: annyira átlátszó volt a bíróság bedarálásának szándéka, hogy az ellen a nemzetközi közvélemény látványosan tiltakozott. Mindeközben a bíróságon belül is folyik egy küzdelem azért, hogy a bírák ne érezzék magukat olyan nagyon függetlennek. Emlékezetes, hogy Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék akkor még megbízott, most már kinevezett elnöke fegyelmi eljárást indított Vasvári Csaba ellen azért, mert a bíró egy konkrét ügyében az Európai Unió Bíróságához fordult. Vasvári kérdései között szerepelt az is, vajon nem sérti-e a bírói függetlenséget az az eljárás, amelynek keretében az igazgatási vezető – az azóta már alkotmánybíróvá lett Handó Tünde – pályázatok megkerülésével nevez ki bírákat vezető tisztségekbe. A fegyelmi eljárás megindítása miatt botrány tört ki, a Magyar Bírói Egyesület felháborodottan tiltakozott, honlapján nyilvánosságra hozta a fegyelmi tényét, valamint a véleményét a bírói függetlenség megsértéséről. Ehhez képest a legutóbbi összbírói értekezleten Tatár-Kis Péter gyakorlatilag letagadta, hogy ő fegyelmit indított volna bármely konkrét ügy kapcsán. Ez a magatartás, akárhogyan is nézzük, a bírói integritás megsértése, egyúttal fegyelmi vétség is – lenne. Persze csak akkor, ha Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke – a helyett, hogy kiforgatná a törvényszék elnökének nehezen félreérthető szavait – helyt adna az ennek megállapítására irányuló indítványnak. A példa azért fontos, mert rávilágít arra a lehangoló folyamatra, amely már a bíróságon belül is zajlik. Ám a Fidesznek még ez is kevés. A korábbi törvény kudarca óta a hatalom módszerei sokat finomodtak. Egymástól látszólag függetlenül kidolgoztak két olyan jogszabály-módosítást is, amelyek alkalmasak arra, hogy a bíróságok maradék függetlenségét is felszámolják.Az egyik ezek közül a kontinentális jogban – idetartozik a mi jogrendszerünk is – eddig szokatlan úgynevezett precedensjog megerősítése. Persze valamilyen mértékben eddig is létezett, hiszen a Kúria jogegységi döntései eddig is kötelezőek voltak a bíróságokra, míg a Kúria szakmai kollégiumainak állásfoglalásait – bár azok nem bírtak kötelező erővel – az alsóbb bíróságok többnyire követték. Ez nagyjából rendben is van, hiszen helyes célkitűzés, hogy azonos ügyekben ugyanolyan döntés szülessen az ország bármely bíróságán Nyíregyházától Sopronig. Az új szabályozás szerint azonban ennél sokkal nagyobb szakmai hatalmat kap a Kúria: minden egyes egyedi ügyben hozott határozata, amely megjelenik a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, kötelező valamennyi bíróság számára. Vagyis több ezer kúriai határozat precedens erejű lesz, amitől egy bíró csak alapos indokolással térhet el.
Fotó: Marjai János /24.hu De hogy a központosítás még erősebb legyen, egy új jogintézményt is kitaláltak a törvényhozóink, az úgynevezett „jogegységi panaszt”. Ez, miként a nevéből is következik, akkor nyújtható be, ha akár a Kúria, akár egy alsóbb bíróság eltér a kötelező precedenstől. Ehhez persze létre kellett hozni az úgynevezett „jogegységi tanácsot”, melyet a Kúria elnöke (vagy helyettese) vezet, és további nyolc tagját is a Kúria elnöke jelöli ki a kollégiumok tagjai közül. Magyarán, ez a kilenc bíró fogja meghatározni, hogy az egész országban miként alakuljon az ítélkezési gyakorlat. Ha úgy dönt ez a tanács, hogy egy bíró indokolatlanul tért el a precedenstől, akkor hatályon kívül helyezi a már befejezett ügyet, és új eljárásra utasítja az eljáró bíróságot. Bizonyára az ügyek elintézésének gyorsítása jegyében! Hiszen egy adott ügy addigra már akár három vagy még több fórumot is megjárt, ám most – a jogegység érdekében – kezdődik minden elölről, a jogkereső felek nagyobb örömére. Ellenben, ha egy ügyben úgy ítélik meg, hogy az eljáró bíró indokoltan tért el a korábbi precedenstől, akkor ettől kezdve ez a kúriai döntés egyúttal jogegységi határozatnak számít, azaz közzéteszik a Magyar Közlönyben és attól kezdve épp olyan kötelező erejű lesz, mint egy jogszabály. Ha viszont a jogegységi panaszt a jogegységi tanács be sem fogadja vagy érdemben elutasítja, a panasz előterjesztője az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Szerintem ettől kezdve az eddigi tapasztalatok alapján az AB döntése borítékolható. És most jön a dupla csavar!Az ugye már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy nagyon nem mindegy, ki a Kúria elnöke, és kikből lesznek kúriai bírák. Egy salátatörvényben jól elrejtve sikerült módosítani azokat a jogszabályokat, amelyek immár lehetővé teszik, hogy egy alkotmánybíróból – kérésére – pályáztatás nélkül ítélkező bíró, nota bene, adott esetben akár kúriai tanácselnök lehessen. Nem számít, hogy sohasem volt fogalmazó, bírósági titkár, próbaidős, majd gyakorló bíró, hogy semmiféle pszichológiai feltételnek nem kell megfelelnie, hogy egyáltalán nincs ítélkezési gyakorlata, talán még tárgyalótermet sem látott belülről: csak kérnie kell, és Áder János államfő máris kinevezi bíróvá. A jelenleg 15 tagú Alkotmánybíróság valamennyi tagja kizárólag a Fidesz-KDNP jelöltjeként került a testületbe, a Fidesz uralta parlament választotta meg őket. Közülük mindössze négyen voltak korábban bírák, Szívós Mária, Handó Tünde, Czine Ágnes és Hörcherné Marosi Ildikó. Szívós Mária elérte a nyugdíjkorhatárt, ő már nem lehet ismét bíró, Handó viszont bármikor, neki az új szabályok értelmében még kérnie sem kell. Fotó: Balogh Zoltán /MTI Áder János – a törvénymódosításnak köszönhetően – a július 3-án megjelent Magyar Közlöny szerint Czine Ágnesen és Marosi Ildikón kívül további hat alkotmánybírót nevezett ki bírónak (előbbiek addig szüneteltetik, utóbbiak pedig addig nem kezdik meg a bírói tevékenységüket, amíg tagjai a taláros testületnek):
Úgy vélem, Orbán Viktor elégedett lesz az év végén, amikor lejár Darák Péter mandátuma. Ha hinni lehet a szóbeszédnek, Varga Zs. Andrásnak jó esélye van arra, hogy belőle legyen a Kúria új elnöke, aki minden bizonnyal
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu | ||
|