Az Európai Uniónak Oroszország Ukrajnával szembeni inváziója miatt eddig öt elfogadott szankciós csomagja van, a hatodik kapcsán folyik a vita az olajembargó miatti magyar vétófenyegetésről. Valamennyi csomag állandó eleme azon személyek büntetőlistára helyezése, akik valamilyen módon támogatják a Kreml hadviselő politikáját. A büntetőlista azt jelenti, hogy az érintettel szemben beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek el. Tehát az adott személy nem léphet az EU területére, és minden, az EU-ban fellelhető és beazonosítható ingó és ingatlan vagyonát elkobozzák. Ettől azt várják a tagállamok, hogy elsősorban olyan oligarcháknak fájjon az intézkedés, és jelentsen óriási vagyonvesztést, akik hatással lehetnek Putyin elnökre és legbelsőbb köreire. A sajtóban nagyon sok képet lehet látni lefoglalt luxusjachtokról, méregdrága autókról, hatalmas villákról, de még a Chelsea labdarúgócsapata is ilyen vagyonelem, lévén a tulajdonosa, Roman Abramovics orosz oligarcha.
A szankciós intézkedések nyomon követésére az Európai Bizottság létrehozta Befagyasztás és lefoglalás nevű munkacsoportját, amelynek beszámolója szerint eddig a tagállamok 9,89 milliárd értékű vagyontárgyat foglaltak le, és 196 milliárd euró értékben zároltak tranzakciókat.
A brüsszeli testület most új szabályozásokat is javasol annak érdekében, hogy az orosz oligarchák tulajdonát képező vagyonok lefoglalása egységesen és hatékonyabban történjen. Sőt a kezdeményezés kiterjed a szervezett bűnözői csoportoktól lefoglalt vagyonokra is – bár néha a két kategória fedi egymást.
Uniós bűncselekmény
Az első javaslat lényege, hogy az EU korlátozó intézkedéseinek megsértését vegyék fel az uniós bűncselekmények listájára. Ennek a lehetősége akkor adott, ha ez a bűncselekményforma a tagállamok többségében bűncselekménynek minősül. Ez jelenleg így van, és az is a javaslat mellett szól, hogy a szankciós intézkedések megsértése a nemzetközi békét és biztonságot fenyegetheti, ráadásul „egyértelmű, határokon átnyúló kontextusa van, amely egységes uniós és globális szintű választ igényel”.
A javaslat körülírja, hogy milyen tevékenységeket kellene büntetni. „Olyan cselekményekben vagy tevékenységekben való részvétel, amelyek célja a korlátozó intézkedések közvetlen vagy közvetett megkerülése, beleértve a vagyon eltitkolását is; a kijelölt személyhez/szervezethez tartozó, birtokában lévő vagy ellenőrzése alatt álló pénzeszközök befagyasztásának elmulasztása; vagy kereskedelemben való részvétel, például kereskedelmi tilalom hatálya alá tartozó áruk importja vagy exportja” – áll a javaslat felsorolásában.
Ehhez a tagállamok mindegyikének beleegyezése szükséges. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a javaslat kapcsán ezt mondta: „Az uniós szankciókat tiszteletben kell tartani, és meg kell büntetni azokat, akik megpróbálják megkerülni őket. Az uniós szankciók megsértése súlyos bűncselekmény, és súlyos következményekkel kell járnia. Ennek megállapításához uniós szintű szabályokra van szükségünk. Unióként kiállunk értékeink mellett, meg kell fizetnünk az árát azoknak, akik Putyin hadigépezetét működtetik.”
Maffiafőnökök nyomában
A másik kezdeményezés célja a vagyonvisszaszerzésre és az elkobzásra vonatkozó uniós szabályok megerősítése. Ez első hallásra az előző ponthoz kapcsolódik – így is van –, azonban a brüsszeli tervek ennél bővebb értelmet adnának neki. Ugyanis idesorolnák azokat a vagyontárgyakat, amelyek a szervezett bűnözői hálózat birtokában voltak, és amelyeket a nyomozások során sikerrel azonosítottak és lefoglaltak. A bizottság javaslata alapján minden tagállamban létrehoznak úgynevezett vagyonvisszaszerzési hivatalokat, amelyek tehát nemcsak a szankciók nyomán látókörbe került vagyonok, hanem a szervezett bűnözői csoportoktól lefoglalt javakkal kapcsolatban is eljárhatnak. A hivatalok tevékenysége kiterjed a gyors nyomon követésre, azonosításra és vagyonbefagyasztásra. Ezzel párhuzamosan szintén EU-szerte eszközkezelő irodákat is létrehoznak annak érdekében, hogy a befagyasztott ingatlanok ne veszítsenek értékükből. Lehetővé válik olyan befagyasztott eszközök értékesítése, amelyek könnyen leértékelődnek vagy amelyek fenntartása költséges.
„A bűnszervezetek vezetői a megfélemlítést a hallgatás és a hűség megvásárlására használják. De kapzsiságuk általában gazdag életmódot is jelent. Ez mindig nyomot hagy. Az Európai Bizottság most új eszközöket javasol a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez, követve az eszközök útvonalát” – mondta Ylva Johansson belügyi biztos.
Patchworkszabályok
A javaslat magyarázatakor elhangzott, hogy azért is van szükség a fogalomkészlet egységesítésére, mert egyes tagállamok sokkal tágabb meghatározást alkalmaznak, míg másoknál részletesebb a törvény idevonatkozó szövege.
A határok átjárhatósága, illetve a vagyonokra kivetett szankciók növekvő száma összekapcsolódott, ahogy erről Margaritisz Szkínász, a bizottság másik alelnöke is beszélt. „A szervezett bűnözés nemzetközibbé vált. A szervezett bűnözői csoportok hetven százaléka ma már több országban működik. A bűncselekményből hasznot húzó vagyontárgyak lefoglalására vonatkozó hatályos szabályok széttagoltak és nem egységesen érvényesülnek” – jelentette ki Szkínász. Ugyanis van, ahol a korlátozó intézkedések megsértése adminisztratív és büntetőjogi szabálysértésnek minősül, máshol pedig tisztán bűncselekményként kezelik, de néhány nemzeti jogrendben ez jelenleg csak közigazgatási szankciókat von maga után.
Ez a patchwork lehetővé teszi a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek számára, hogy mindezeket megkerüljék, és végül megússzák a szankciókat, az uniós intézkedések pedig értelmetlenné válnak.
