Forrás: 444.hu | Urfi Péter | 2024.04.22.

Közel négyszáz dunamelléki lelkipásztor és főgondnok gyűlt össze a budapesti Ráday Ház dísztermében rendezett gyülekezeti lelkész-főgondnoki konferencián március 9-én szombaton - tudósított a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület lapja.

A püspök kritikus pillanatban szólt testvéreihez: ekkor már lemondani kényszerült a református egyház vezetéséről, a zsinati elnökségről, ugyanakkor a püspöki székét mindenképpen meg akarta tartani, ezért turnéra indult, hogy minden egyházmegye lelkészi karához eljusson.

A parókia.hu részletekbe menő ismertetője szerint Balog ebben a bizalmas közben elmondta: „nem számolt azzal, hogy [...] milyen közéleti következményei lehetnek”, mármint annak, hogy „kegyelmet kért egy általa ártatlannak vélt embernek”. És „ez súlyos hiba volt”, ami miatt önvizsgálatot és bűnbánatot kell tartania, és át kell gondolnia, hogyan lehet és kell közéleti kapcsolatrendszerét érvényesítenie.

De van, ami a Balog által felügyelt portál tudósításából kimaradt, és sokat elmond arról, hogyan gondolkozik a püspök a közéleti befolyása érvényesítéséről.

A 444-hez eljutott Balog március 9-ei beszédének leirata, amelyet értelemszerűen egy hangfelvétel alapján készített valaki. Református körökben már egy ideje terjed ez a fájl, amelynek hitelességét több jelenlévő, lelkész és főgondnok is megerősítette, és Balog sem cáfolta.

Kit kellene felhívni?

A leirat szerint Balog többek között egy olyan esetről is beszélt, ami számos, akár bűnügyi kérdést is felvet, idézem:

„Amikor lelkipásztor társammal megkaptam a jelzést azokról, akiket jól ismertem a politikából, a közéletből (?), hogy ezt az embert a rendőrök fogják elvinni, mert a pályázati elszámolás nem úgy sikerült, s volt egy álmatlan éjszakám, másnap reggel bementem a püspöki hivatalba, és mondtam a helyettesemnek, hogy baj van, most mit csináljak? Végig azon gondolkoztam, hogy most kit kellene felhívni, hogy kéne elrendezni úgy, hogy ne legyen törvénytelen; de azért van valami mozgástér, hogy visszafizessék, másképp csináljuk, adunk hozzá, csak hogy megmentsük azt az embert – mondom, hogy most mit csináljunk? S azt mondta, hogy először imádkozzunk! Na, ez a különbség! Hogy valaki közéletileg és politikailag közelít meg valamit, még ha a cél helyes is, vagy pedig lelkileg közelít meg. Ez kerül mérlegre.”

Hogy mi lett az ügy vége, arra nem tért ki Balog, és református körökben is csak homályos pletykák terjedtek egy lelkész állítólagos pénzügyi visszaéléseiről, de konkrétumokat ismerő emberrel nem tudtam beszélni. Ezért feltettem Balog Zoltánnak a kérdéseimet írásban:

• Ki ez az illető? Milyen funkciója volt vagy van az egyházban?
• Sikerült-e végül elsimítani az ügyét, vagy elvitték a rendőrök?
• Előfordult-e máskor is, hogy Püspök úr ilyen ügyben járt közben református testvérei érdekében?
• Kik adták önnek a jelzést a politikából? Kapott-e korábban is rendőrségi ügyekről információkat politikusoktól?

Április 12-én elküldött kérdéseimre nem hogy választ, semmilyen reakciót nem kaptam.

Kik kértek kegyelmet Kónya Endrének?

Két jelenlévő egyháztag teljesen ellentétes módon értékelte Balog produkcióját. Egy lelkész a profizmusát emelte ki, hogy ügyesen váltogatta a vicces megjegyzéseket és az érzelmes gesztusokat, a sebezhető, vívódó ember és a gondoskodó, mindenkit megértő vezető pozícióját. Egy névtelenül nyilatkozó főgondnok ugyanakkor zavarosnak nevezte a papír nélkül beszélő Balog gondolatmenetét, és néhány ponton konkrétan nem értette, mit akar mondani, mire utal.

Az mindenesetre fogas kérdés, hogy miért beszélt Balog nagyközönség előtt egy olyan ügyről, mint a fenti pénzügyi elszámolásos probléma. Ahogy az is különös,

miért tartotta szükségesnek lelkésztársai és más emberek felelősségét hangsúlyozni az elmúlt évtized egyik legnagyobb botrányában.

A kegyelmi ügyben játszott szerepéről a leirat szerint azt mondta: „ha valaki úgy gondolja, hogy valaki egy konkrét ügyben, amiért valaki súlyosan megbűnhődött, méltatlan büntetést kapott, egyébként is nem úgy bűnös ember, ahogyan kimondta a bíróság – még ha ezzel ítéletet nem is kérdőjelezünk meg –, akkor az a dolga, hogy kegyelmet kérjen, ha erre van lehetősége. Hányszor tettem ezt meg az elmúlt 20-25 évben! Hogy kegyelmet kértem, segítséget kértem, megértést kértem, támogatást kértem, elnézést kértem, és mindig újra igyekeztem.”

Aztán rátér arra, ki mindenki felelős még rajta kívül a botrányért, amibe a körtársasági elnök és Varga Judit is belebukott. Pedig ők „csak” aláírták a pedofil igazgató bűnsegédjének kegyelmi kérvényét, nem lobbiztak érte, mint Balog. A leiratban lévő kérdőjelek alighanem azt jelzik, hogy ott nem érthető a felvétel:

„Emlékszem, amikor először kaptam egy ilyen üzenetet valakitől – régi szolgatársam és lelki testvérem –, hogy te vagy a mi Józsefünk ott a fáraó udvarában, hát intézkedj, csináld, mondjad, kérjed! És amikor lelkipásztorként kértem, akkor – talán kevésbé figyeltetek erre – együtt (?) lelkipásztor társakkal (együtt) kértem, akiknek a nevét soha nem fogom kiadni, mert nem akarom (…?), meg iskolaigazgatóval, meg tanárokkal, meg szülőkkel, meg diákokkal, akik kiálltak egy 40 éves pedagógus pálya mellett...”

Balog Zoltánt megkérdeztem: akkor ezek szerint először egy református lelkész kereste meg őt, hogy segítsen kegyelmet kérni Kónya Endrének? És ehhez

a kéréshez más református lelkészek, továbbá iskolaigazgató, szülők és diákok is csatlakoztak? Nem válaszolt erre sem.

Ha elsőre érthetetlennek tűnne, hogy a bicskei iskolában és református közösségben miért szerették volna egy ilyen ügyben elítélt ember felmentését, akkor érdemes felidézni, hogy azóta sem cáfolt információink szerint Kónyát a szabadulása után presbiterré, vagyis egyik vezetőjévé választotta a bicskei református gyülekezet. Miután Balog hivatalától nem jött válasz, a református egyház zsinati elnökségének tagjaitól is megkérdeztem, igaz-e ez a hír, illetve mit gondolnak Balog beszédének fent közölt részleteiről. Senki nem válaszolt.

Balog Zoltán próbatétele

Arról megoszlanak a vélemények, mennyire volt hatásos a püspök fellépése a Ráday Házban, és még nagyobb kérdés, mennyien támogatják azt, hogy püspök maradjon.

Márciusi beszédének leirata szerint az egyházkerületét biztosította, hogy „ha olyan döntést hozunk együtt, lelki természetű döntést, nem politikai döntést, ami azt eredményezi, hogy akkor áldozatot kell hozni –- most én nem tudom pontosan, hogy milyen áldozatot kell majd hozni –, akkor én ezt az áldozatot meg fogom hozni. Ezt itt mondom nektek a szemetekbe.”