Oroszország mellett, a NATO és az EU ellen szerveztek tüntetést április 30-án Budapesten. Erről először a 444 számolt be, a lap egy magyar nyelvű orosz propagandaoldal Telegram-csatornáján szúra ki az eseményt, amelynek azonban Facebook-oldala is van. Az esemény meghívójául szolgáló Facebook-oldalt összesen négyen hozták létre, ennyi adminisztrátora van. Hogy pontosan kicsodák ők, azt azért nehéz megállapítani, mert a négyből csak kettő azonosítható be, a két beazonosíthatóból pedig az egyik egy FB-oldal. A másik látható eseménylétrehozó egy magánszemély, P. Zoltán, akinek a facebookos adatlapjából szinte semmi nem derül ki. Ennél azonban érdekesebb, hogy egy ugyanilyen, egyébként nem szokványos vezetéknevű férfi évekkel korábban egy olyan kibertámadásos ügyben bukkant fel, amelynek hátterében minden bizonnyal oroszok álltak, a célpont pedig a Honvédelmi Minisztérium volt.
2014-ben egy qov.hu domain alatt lévő oldalról az orosz titkosszolgálatok adathalász-támadást indítottak a Honvédelmi Minisztérium ellen. A Népszava 2017 áprilisában írt arról, hogy a qov.hu domaint a bolgár Nyikoláj Mladenov neve alatt jegyezték még 2014-ben. Mladenov ugyanakkor valószínűleg csak egy álnév, amit a domain bejegyzésekor valaki megadott és azt az aláírásával igazolta. Kiderült ugyanis, hogy Mladenov postacíme a valóságban nem létezik, a megadott telefonszám kamu, maga a személynév pedig egy volt bolgár külügyminiszteré. P. Zoltán úgy került bele ebbe a történetbe, hogy később már ő volt a tulajdonosa az orosz hekkerek által használt domainnek: amikor ugyanis 2017-ben a Népszava újságírója a domain akkori tulajdonosát megkereste, P. Zoltánba botlott, akiről annyit lehetett tudni, hogy Győrben él és informatikus. Akkor az őt megkereső újságírónak P. azt állította: semmi köze a kibertámadáshoz. És valóban, ezzel nehéz is lenne vitatkozni, mivel a kibertámadás idején nem P., hanem a titokzatos Mladenové volt a domain.
Maga az adathalász művelet egyébként a következőképpen zajlott: a qov.hu cím alá a hekkerek átalakították mail.hm.qov.hu-s címre, ami megtévesztésig hasonlít a kormányzati szervek által használt mail.gov.hu-s domain címekre. A kamu oldal dizájnja és tartalma szintén megtévesztésig hasonlított a honvédelmi minisztérium levelezőrendszerének belépő oldalára. A hekkerek a minisztérium dolgozóinak népszerű honvédelmi témájú weboldalak elérhetőségére hasonlító oldalak linkjeit küldték el, és amikor a gyanútlan dolgozók rákattintottak, a háttérben felugrott nekik az ál mail-belépőoldal. Ha a HM-es dolgozó azt hitte, hogy a levelezőrendszere automatikusan kiléptette, és ezért újra bepötyögte a felhasználónevét és a jelszavát, akkor ezek az igencsak értékes adatok egyből a hekkerek birtokába kerültek.
A 2014-ben elkövetett kibertámadásnak nem lett különösebb visszhangja. Azóta viszont már tudni lehet, hogy az ilyen típusú támadások megszaporodtak. A Direkt36 nemrég írta meg, hogy orosz hekkerek évek óta kompromittálták a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszereit és belső levelezését. Az ellenzék az ügy kirobbanása után Szijjártó Péter külügyminiszter azonnali lemondását követelte, de politikai következménye nem lett az ügynek. Sőt, még a parlament nemzetbiztonsági bizottsága sem tudott összeülni, hogy megvitassa a kérdést, mert a fideszes politikusoknak más, fontosabb dolguk akadt.
Azt nem tudni, hogy ha P. Zoltánnak semmi köze nem volt a qov.hu-s adathalász műveletekhez, akkor miért éppen nála kötött ki végül az akcióhoz használt domain. Persze elképzelhető, hogy mindez véletlenül alakult így. Mindenesetre információnk szerint a győri férfi kiberbiztonsággal foglalkozik, és nem pusztán névazonosságról van szó: a jövő héten esedékes oroszpárti (EU-és NATO-ellenes) füntetés FB-s eseményoldala mögött álló és az évekkel ezelőtt a qov.hu-t tulajdonló P. Zoltán ugyanaz a személy. Megkeresésünkre a férfi egyelőre nem reagált. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a tüntetést ő szervezni, az viszont valószínűtlen, hogy ha nem is ő a szervező, akkor ne tudná, kik azok és ne lenne kapcsolat közte és köztük.
“Elég volt a hazug médiából! Elég az ukrán és EU, USA hazudozásból! Elég a szankciókból! Elég EURÓPA tönkretételéből! Elég a NATO terjeszkedéséből és a háború szításából” – ezt írta korábban az Orosz hírek nevű magyar nyelvű, orosz propagandát terjesztő oldal abban a felhívásban, amely az április 30-ra tervezett budapesti tüntetést promotálta.
Bár magát az eseményt a meghívó szerint P. Zoltán mellett egy, rendszeresen Putyin-párti kamuvideókat posztoló "Háborúmentes, Hazugságmentes, Tolvajmentes EU-t" nevű Fb-oldal szervezi, mint minden ilyen megmozdulást, a rendőrségen ezt is be kell jelenteni. Tehát bárki is az esemény főszervezője, annak a nevét kell hozzá adnia legalább a rendőrségnek. Ez azonban nem nyilvános adat.
A háború kirobbanása után az orosz titkosszolgálatok egyik kiemelt célja, hogy a nyugati közvéleményt befolyásolva úgy állítsa be a háborút, mintha nem Oroszország lenne az agresszor és a háborúért a NATO és az EU lenne a felelős. Ami ezekre az oroszpárti vagy éppen Putyinpárti tüntetésekre jellemző, hogy a szervezők igyekeznek a háttérben maradni, noha ezt a fajta diszkréciót elvileg semmi sem indokolná, hiszen egy demonstráció éppen a vélemény nyilvánítás nyílt kifejezéséről szól egy demokráciában.
Ráadásul nem ez az első eset, hogy különös figurák jelennek meg egy-egy oroszpárti utcai megmozdulás szervezésének a hátterében. 2015-ben Putyin budapesti látogatásának napjára időzített oroszbarát megmozdulás szervezőinek kapcsolati hálójában annak idején, igaz, nem a saját nevén, de Szabó Albert egykori hungarista vezér is benne volt.
Amikor a szervezőket ezzel annak idején az Index szembesítette, ők tagadták, hogy kapcsolatban állnának vele, elhatárolódtak tőle, a hozzá vezető szálakat törölték, majd magát az eseményt is lemondták. Az, hogy Szabóra ebben a körben bukkant fel, azért is érdekes, mert egykori harcostársáról, Győrkös Istvánról később kiderült, hogy az általa vezetett hungarista szervezettel orosz katonai hírszerzők vették fel a kapcsolatot. Mi több, a Győrkös-féle szervezet honlapját később teljes egészében átvették az oroszok. A kilencvenes években pedig Szabó Albert volt az első olyan szélsőjobboldali vezető, aki a hungarista vezető szerepébe bújva nyíltan Oroszország felé kacsintgatott és kiterjedt orosz kapcsolatai voltak. Szabó akkori kiadványában, a Magyartudatban már akkor jelentek meg orosz propaganda anyagok, amikor az oroszbarátság még egyáltalán nem volt a szélsőjobboldal kedvelt toposza.
