Hiába a kormány 10 éve tartó harca az Európai Unióval, a magyarok (a fideszesek is) még mindig EU-pártiak - ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit most a Narancs.hu-n ismertetjük.
Bár a Brexit kapcsán Orbán Viktor többször is utalt arra, hogy az „unión kívül is van élet”, a Fidesz-KDNP több mint 10 éves kormányzása alatt az EU hazai értelmezése megváltozott, és egyre több lett a nyílt konfliktus az EU intézményei, vezetői és az Orbán-kormányok között, valamint a kormány gyakran hangot ad annak is, hogy az „Európai Egyesült Államok” helyett a nemzetek Európájára van szükség, a kutatás szerint nem olyan nagy a különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között, ami az EU-t illeti.
A válaszokat aszerint vizsgálták meg, hogy a megkérdezés időpontjában a megkérdezett a Fidesz-KDNP (37 százalék), vagy az együttműködő ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd) egy közös listájára (40 százalék), vagy egyéb listára (1 százalék) szavazna-e a következő választáson, esetleg nem tudja vagy nem adott választ (22 százalék).
Az elemzés szerint ugyanakkor a Fidesz-KDNP szavazóinak többsége (51 százalék) úgy ítéli meg, hogy jó irányba mennek a dolgok az Európai Unióban, míg az ellenzékieknek csupán 45 százaléka.
Az elemzés szerint ennek oka lehet az is, hogy a választók egy része az Európai Uniót a kormányzással, és így a kormánnyal azonosítja, az ellenzékiek pedig sérelmezhetik, hogy az EU kevéssé lép fel a jogsértő tagállamokkal szemben.
Az ellenzéki kommunikációjában visszatérő elem, hogy a Fidesz ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból, de az adatok azt mutatják, hogy
a kormánypárti választók döntő többsége (75 százalék) is az EU-s tagság mellett szavazna egy népszavazáson.
Az ellenzéki szavazók esetében ez az arány 80 százalék, de a bizonytalanok körében is 69 százalék.
Bár az euró bevezetésének kérdését a kormány jó ideje jegeli, és többször ki is mondták, hogy egyelőre nem akarják Magyarország csatlakozását az euróövezethez,
valójában mind a kormánypárti, mind az ellenzéki választók többsége az euró bevezetése mellett van.
Ezzel szemben az elemzés hozzáteszi, hogy még az ellenzéki pártok közül is csak egyedül a Momentumnál jelenik meg hangsúlyosan az euró bevezetése, mint politikai követelés.
A felmérésből kiderült az is, hogy meglepő módon
még a kormánypárti szavazók 40 százaléka is teljesen vagy inkább egyetért azzal, hogy az uniós fejlesztési pénzeket ellopják.
A vizsgált témák közül ennél azonban jóval élesebb a különbség a kormánypárti és ellenzéki szavazók között, a közös listán induló ellenzéki pártok választóinak ugyanis már 89 százaléka gondolja úgy, hogy ezeknek a fejlesztési pénzeknek a jelentős részét ellopják.
Az elemzés hozzáteszi, hogy a lopást feltételező fideszesek feltételezhetően nem közvetlenül a Fideszhez kötik a korrupciót, hanem a hazai forrásfelhasználási gyakorlatokhoz.
Hasonlóan különös eredmény született az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatban: az ellenzékiek 85 százaléka, a Fidesz szavazóinak 61 százaléka teljesen vagy inkább egyetért a jogállamisági mechanizmussal, amely miatt 2020 végén a magyar és a lengyel kormány kilátásba helyezte az EU helyreállítási csomagjának vétóját.
Noha a felmérés időpontjában (2021 január) a kormánypárti politikusok és véleményvezérek árnyalni próbálták a jogállamiság értelmezését, az adatok azt mutatják, hogy szavazóik többségének alapvetően pozitív jelentéstartalom társul a jogállamiság fogalmához.
Míg a mayar választók többsége pozitívan viszonyul az Európai Unióhoz, addig a Fidesz nagyon sikeresen tudta kialakítani azt az általános meggyőződést, hogy az EU arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be:
még az ellenzéki választók többsége (55 százalék) is teljesen/inkább egyetért azzal, hogy erre akarják kényszeríteni Magyarországot.
A felmérésből emellett az is kiderült, hogy a Fidesz szavazói megengedőbbek Oroszországgal kapcsolatban: amikor egyes állításokat kellett osztályozni, az EU helyett Oroszországhoz közeledés a kormánypártiak körében kapott alapvetően magasabb, 2,7-es átlagosztályzatot.
Bár összességében a kormánypárti szavazók is inkább a Nyugat felé elkötelezettek. A Fidesz-szavazók körében észrevehető egy harmadik utas mentalitás is, amely értelmében nem tartozunk sem a Nyugathoz, sem a Kelethez, önálló magyar jövőre van szükség.
Érdekes ugyanakkor, hogy mind a kormánypártiak, mind az ellenzékiek körében erős közepest kapott az a vélemény, miszerint az Európai Unióhoz való tartozás Magyarországnak elsősorban gazdasági érdeke, és nem kell az értékek kapcsán ahhoz igazodni.
A Republikon korábban külön elemezte a magukat liberálisnak vallók,
a fiatalok,
