A The Guardian című brit lap Kelet-európai autokraták újra próbára teszik a demokráciát címmel közölte augusztus 13-án Ian Traynor felcsúti keltezésű cikkét. A magyar Orbántól a cseh Zemanon át a török Erdoganig a demokratikus erős emberek új fajtája bukkan fel.

Felcsút, 40 perces autóútra Budapesttől, a felszínen jellegzetes magyar falunak látszik, házai katonás rendben sorakoznak a hosszú Főutca mindkét oldalán. Nem jellemző viszont a magyar vidékre az itt folyó őrült építési aktivitás. Magán biztonsági őrök vigyáznak a fojtogató forróságban sisakos emberek tömegeire, bulldózerekre és magasba nyúló darukra, akik és amelyek a helyes házikókat és veteményes kerteket eltörpítő, díszes labdarúgó-stadion építésén munkálkodnak.

Az 1800 lelkes falu fura helyszínnek tűnik egy ilyen beruházás számára. Felcsút azonban Orbán Viktor, a nagyhatalmú  magyar miniszterelnök szülőfaluja is, aki a labdarúgás fanatikusa, és megváltoztatta a törvényt, hogy lehetővé tegye az ilyen fejlesztéseket.

Orbán új alkotmányt és több száz új törvényt adott Magyarországnak, néha úgy számítják, hogy akár naponta egyet is, és köztük az adótörvény olyan változtatásait, amelyek az adóból leírhatóvá teszik a sportba való befektetéseket és a sport szponzorálását.

A nagylelkűség azt sugallja, hogy a magyar üzletemberek nagyon igyekeznek elnyerni erősember-miniszterelnökük tetszését, aki olyan választói felhatalmazással rendelkezik, amilyenről más európai vezetők csak álmodhatnak, de akit széles körben úgy ítélnek meg, hogy visszaél ezzel a mandátummal, hogy olyan rendszert alakítson ki, amely állandósítja a hatalmát.

A magyar vezető azonban nem áll egyedül Kelet- és Dél-Európában, ahol egyre inkább dominálnak a demokratikusan megválasztott erős emberek, akik az állam hatalmát és a megfélemlítés egész tárházát állítják hadrendbe, hogy leverjék az egyet nem értést, démonizálják az ellenzéket, kezessé tegyék a médiát és saját ízlésük szerint szabják át a rendszert.

Romániában tavaly a miniszterelnök, Victor Ponta azzal próbálkozott, amit széles körben Traian Basescu elnök eltávolítására és felelősségre vonására irányuló, kudarcba fulladt alkotmányos puccsnak tekintettek. Nem járt sikerrel.

A parlament múlt héten fellázadt, bizalmi szavazással Zeman ellen voksolt, így kedden lemondott a kormány, megnyitva az utat az előrehozott választások előtt, amelyek kimozdíthatják a helyzetet a holtpontról.

„Orbán tényleg világklasszis abban, hogy úgy csinálja a dolgokat, hogy formálisan legálisak legyenek, vagy legalább annak tűnjenek, miközben gyakran teljesen nyilvánvaló, hogy visszaél a törvényekkel” – mondja Molnár, aki a kollégiumi szobát osztotta meg Orbánnal a nyolcvanas években, joghallgató korukban, és Orbánnal együtt a Fidesz egyik alapító tagja volt 1988-ban, egy évvel azelőtt, hogy a térségben összeomlott a kommunizmus. Molnár a kilencvenes években hagyta el a Fideszt.

Molnár így írja le Orbán politizálását: „Lehetséges valami nagyon korlátozott vita, de én mondom meg a végeredményt, és ezt az országom javára teszem”.

„Van egy magyarellenes kampány. Külföldi vállalatok Brüsszelbe mennek panaszkodni az új adókra. Néhányan azt mondják Európában, hogy korlátozzuk a demokráciát. Ez nem igaz, de az új alkotmányt, valamint a reformok és a jogalkotás sebességét politikailag inkorrektnek látják Európában. A bírálóink butaságokat beszélnek, és ez EU-ellenes érzelmeket vált ki” – mondja Győri Enikő, az európai ügyek államtitkára.

„Senki nem akarja újrarajzolni a határokat Európában, de életben akarunk maradni. A hosszú távú vízió az, hogy a magyar népnek élnie kell, és ehhez több gyerek szükséges. A népesség csökken. Ez szörnyű. Ijesztő.  Ha egy nemzet túlélésre törekszik a Kárpát-medencében, ha azt akarja, hogy a nép fennmaradjon, akkor talán több magyarra van szükségünk. Bátorítani kell az embereket, hogy ez jó dolog” – mondja.

Orbán azt tehet, amit akar a kétharmados többséggel, és azzal, hogy a magyar parlamentet a kormányfő akaratának jóváhagyójává minősítették le. De a bohóckodása konfliktust okozott Brüsszellel. A legutóbbi viták között van az Európai Parlament egyik élesen bíráló, részletekbe menő jelentése, amely különleges uniós megfigyelési rendszer bevezetését követeli Orbán tetteinek vizsgálatára.

Az Orbán-kormány diskurzusát a bírálók szerint tekintélyelvű nacionalizmus hatja át. Az egyik – Orbán földcsuszamlásszerű választási győzelme után kiadott – Fidesz-nyilatkozat a felhatalmazást „új társadalmi szerződésként” interpretálta.

Molnár szerint ez a nyelvezet „orwelli, teljes egészében hazugság”, a harmincas évek nyelvezetének felújítása. Orbán kormánya elrendelte, hogy a nyilatkozatot  minden középületben függesszék ki jól látható helyre.

Magyarországon nem volt jelentősebb ellenkezés, Törökországgal ellentétben, ahol a múlt hónapban könnygázzal és vízágyúkkal verték szét a tiltakozásokat, amelyeket az váltott ki, hogy a miniszterelnök el akart tüntetni egy isztambuli parkot, ugyancsak azért, hogy felépítse egy harmincas évekbeli kaszárnya és mecset kópiáját.

Orbán hozott egy vitatott médiatörvényt, amely központosította és homogenizálta az állami televíziók, rádiók és a nemzeti hírügynökség számára a hírgyártást, és maga nevezte ki a szabályozó hatáskört ellátó médiatanácsnak mind az öt tagját.

„A cenzúra belsővé vált. Az emberek védik a megélhetésüket, úgy viselkednek, ahogyan azt elvárják tőlük. Ez történik” – teszi hozzá kollégája, Maróy.

Orbán például bevezette a dohánykereskedelem koncesszióhoz kötését, megsemmisítve ezzel mintegy 40 ezer kis családi vállalkozást, hogy aztán kiadjon mintegy 5000 új koncessziót egy olyan művelet keretében, amelyről bírálók és független újságírók azt mondják, hogy a cimborák megjutalmazására és a kormány iránti lojalitás vásárlására használt fel.

Bajnai Gordon ellenzéki vezető és volt miniszterelnök a magyarországi politikai projektet a múlt héten „Orbanisztán” építéseként írta le, és a felcsúti stadion építését idézte fel jellegzetes példaként.

„Nagyon agyafúrt és nagyon tekintélyelvű személyiség. Ellenőrzés-mániás. Nagyon pontosan tudja, hogyan működik az állam. Minden kulcspozícióba a saját embereit helyezi, és nem tiszteli a független intézményeket, amelyek ellenőrizhetnék vagy korlátozhatnák a hatalmát” – mondja Bodoky.

Bíznak abban, hogy győzni fog Magyarország és Orbán, aki teljességgel uralja a hazai politikát.