Mi az új javaslatcsomag dióhéjban?

A tőkepiaci unióról szóló 2020. évi cselekvési terv három fő célkitűzésének egyike az volt, hogy az EU még biztonságosabb hellyé váljon a polgárok számára a hosszú távú befektetéseikhez.

A csomag több intézkedést tartalmaz, amelyek célja:  

• A lakossági befektetők számára a befektetési termékekről és szolgáltatásokról nyújtott tájékoztatás módjának javítása.
• A költségek átláthatóságának fokozása és összehasonlíthatóbbá tétele.
• Annak biztosítása, hogy minden lakossági ügyfél legalább évente pontos képet kapjon portfóliójának befektetési teljesítményéről. 
• A befektetési termékek forgalmazásával kapcsolatos esetleges összeférhetetlenségek kezelése egyfelől a „kizárólag végrehajtási” (azaz tanácsadás nélküli) értékesítéseket érintő ösztönzők betiltása révén, másfelől annak biztosítása révén, hogy a pénzügyi tanácsadás a lakossági befektető érdekeit szolgálja.
• A lakossági befektetők félrevezető marketinggel szembeni védelmezése.
• A pénzügyi tanácsadók szakmai képesítésére vonatkozó szigorú előírások megőrzése.
• A fogyasztók jobb pénzügyi döntéseinek, a polgárok pénzügyi jártasságának javítása.
• Az adminisztratív terhek csökkentése, valamint arányosabbá kell tenni a szakmai befektetővé váláshoz szükséges kritériumokat.
• A felügyeleti együttműködés javítása. 

Egy sor változás jöhet tehát, de vajon mire alapozza ezek szükségességét az EU? Nézzük ezeket sorban.

Alacsony a lakosság részvétele a befektetési piacon

Az EU lakossági befektetési piacát nemzetközi összehasonlításban továbbra is a lakossági befektetők alacsony részvétele jellemzi. 2021-ben az EU-27 háztartásai eszközeik körülbelül 17%-át tartották pénzügyi értékpapírokban (tőzsdén jegyzett részvények, kötvények, befektetési alapok és pénzügyi derivatívák), mindez 5 610 milliárd eurót tett ki, ami a GDP 38,6%-ának felel meg. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a háztartások vagyonuk mintegy 43%-át tartották értékpapírokban.

Az EU-ban a lakossági befektetői bázis becslések szerint 50 millió háztartást tesz ki, azaz az EU-27 összes háztartásának mintegy negyedét.

Az EU háttérkutatása arra is rávilágít, hogy a háztartások pénzügyi vagyonuk jelentős részét bankbetétekben tartják, amelyek nominális hozama elenyésző, holott a részvénypiacokon befektetett eszközök az elmúlt években jelentős nyereséget értek el. Ez azt is jelenti, hogy

a lakosság nagy része elmulasztotta a lehetőséget, hogy részesüljön a tőkepiaci befektetések hozamaiból.

Egyes pénzügyi eszközöket tartó válaszadók aránya a megkérdezettek között (2022-ben, %). Forrás: Eurobarométer 509 felmérés

Ha mégis befektetnek, a lakossági befektetők nem mindig a legjobb üzletet kötik: a lakossági befektetőknek kínált termékek és szolgáltatások gyakran magas díjakkal és jutalékokkal járnak, ami negatívan befolyásolja a befektetések megtérülését – írja az EU-s tanulmány. Például

2021-ben a lakossági ügyfeleknek átlagosan 40%-kal több díjat kellett fizetniük, mint az intézményi befektetőknek az egyes eszközosztályokban.

A lakossági és intézményi befektetők számára felszámolt költségek közötti különbségek részvény- és kötvényalapok esetében az EU-ban. Forrás: ESMA 2022 Cost and Performance jelentés

Ráadásul a lakossági befektetők nagymértékben függenek a tanácsadási szolgáltatásoktól, az EU-ban a lakossági befektetési termékeket nagyrészt jutalékalapú modellben forgalmazzák, amelyben a forgalmazók díjakat és jutalékokat kapnak a termékek „előállítóitól”/szolgáltatóitól az általuk ajánlott és a lakossági befektetőknek értékesített termékekért. A meglévő szabályok nem enyhítik kellőképpen az összeférhetetlenségeket, amelyek drágább termékek forgalmazásához vezetnek.

Mi a probléma?

Két fő problémát emel ki a tanulmány a lakossági befektetők megóvásának területén:

• A lakossági befektetők nem rendelkeznek a befektetési termékekről szóló összehasonlítható és könnyen érthető információkkal, miközben a marketingkommunikáció nem megfelelő módon befolyásolja őket.
• A befektetési termékek gyártási és forgalmazási folyamatának hiányosságai az ösztönzők kifizetésével és azzal kapcsolatban, hogy a terméktervezés milyen mértékben tükrözi a költséghatékonyságot és a lakossági befektető számára nyújtott értéket.

• Ezek a problémák együttesen a következő következményekkel járnak az EU szerint:

• Előfordulhat, hogy a befektetők nem részesülnek kellő védelemben vagy tisztességes bánásmódban;
• Egyes befektetők a rossz minőségű termékek miatt nem érnek el jó eredményeket a befektetésükkel, ami megnehezíti a nyugdíjigényeik vagy egyéb életcéljaik finanszírozásához szükséges tőke felhalmozását;
• Mivel a lakossági befektetők nem érnek el optimális eredményeket, és nem értik, hogy a pénzügyi termékeik miért nem hoztak kielégítő teljesítményt, a tőkepiacokba vetett bizalmuk aláásható, és eleve csökkenhet a befektetési hajlandóságuk;
• Az ebből eredő alacsonyabb lakossági befektetői elkötelezettség korlátozhatja az EU-n belüli hatékonyabb, fejlettebb és integráltabb tőkepiac elérésére irányuló erőfeszítéseket.

• Mik okozzák a fenti problémákat?

• A befektetők számára nyújtott információk nem mindig hasznosak vagy relevánsak a döntéshozatali folyamatuk szempontjából.
• A lakossági befektetőket hajlamosak indokolatlanul befolyásolni a digitális csatornákon keresztül történő csábító marketingkommunikáció és a félrevezető marketinggyakorlatok.
• Egyes lakossági befektetési termékek indokolatlanul magas költségeket tartalmaznak és/vagy nem nyújtanak értéket a lakossági befektetők számára.
• Az ösztönzők kifizetése által okozott összeférhetetlenségek negatívan befolyásolják a kínált befektetési termékek és a befektetési tanácsadás minőségét.

• Mit szeretne elérni az új szabályok bevezetésével az EU?

  Az alábbi három fő pontot emelik ki a hatástanulmányban:

• Javítani kell a befektetők tájékoztatását, és javítani kell a befektetők képességét arra, hogy megalapozott befektetési döntéseket hozzanak. A kezdeményezés célja a jogi keret javítása a közzétételek digitális környezethez való hozzáigazítása, a közzétételek relevánsabbá tétele a lakossági befektetők számára, valamint annak biztosítása, hogy a lakossági befektetők olyan marketingkommunikációt kapjanak - online csatornákon keresztül is -, amely releváns és nem félrevezető.
• A forgalmazók és a befektetők érdekeinek jobb összehangolása. A keretszabályozás javítása biztosítaná, hogy a lakossági befektetőknek adott tanácsadás ne legyen a terméket előállítók által a közvetítőknek nyújtott pénzügyi vagy nem pénzügyi ösztönzők által befolyásolt, jó minőségű és az igényeikhez, preferenciáikhoz és céljaikhoz igazított.
• Biztosítani kell, hogy a lakossági befektetők költséghatékony termékeket kapjanak, ezáltal jobb hozamokat érjenek el, és könnyebben hozzáférjenek a költséghatékonyabb lakossági befektetési termékekhez.

Marketing anyagok – van még itt tennivaló

A lakossági befektetők jelenleg számos forrásból, többek között a marketingkommunikáción keresztül bőséges tájékoztatást kapnak a befektetési termékekről és szolgáltatásokról. Mivel a lakossági befektetők gyakran hajlamosak arra, hogy döntéseiket marketinginformációkra alapozzák, így az ilyen információk kulcsszerepet játszhatnak a befektetési döntésekben, különösen, ha ez az első információ, amelyet a lakossági befektetők kapnak (az elsőként kapott információ jobban befolyásolja őket).

Digitális környezetben a lakossági befektetők gyakran ki vannak téve a közösségi média és az online csatornák által gyakorolt hatásoknak. Az IOSCO tanulmánya szerint a megkérdezett cégek 10%-a már alkalmazza az influenszer marketinget, és a többség fontolgatja az influenszerek alkalmazásának növelését vagy megkezdését marketingstratégiája részeként. A cégek növekvő érdeklődése az influenszerek használata iránt összefüggésben áll azzal, hogy a közösségi médiát egyre nagyobb mértékben használják a lakossági befektetők.

Az online marketingtechnikák használatának terjedése a cégek (fent) és a szabályozó hatások (lent) megfigyelései szerint, az egyes régiókban, marketing technikák szerinti bontásban. Forrás: IOSCO jelentés, 2022.
 

Ösztönzők betiltásának hatása – A holland példa

Hollandiában 2013. január 1-jén bevezették a tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozó ösztönzés tilalmát bizonyos lakossági termékek (pl. strukturált befektetési termékek - biztosítási alapú befektetési termékek (IBIP-ek), jelzáloghitelek) vonatkozásában.

Összességében az ösztönzők tilalma versenyképesebbé tette a holland lakossági ügyfelek díjait, és ösztönözte az innovációt a forgalmazási modellekben. Az indexkövető befektetések népszerűsége a 2016-os 8%-ról 2021-re 20%-ra nőtt az ETF-et birtokló lakossági befektetők körében, míg a kezdő (és valószínűleg fiatalabb) befektetők esetében ez az arány 36% volt. Ezzel egyidejűleg csökkent az aktívan kezelt alapok értékesítése, és jelentősen visszaesett a biztosítási alapú befektetési termékek (IBIP) forgalma.

A holland befektetési alapok iránti kereslet változása, forrás: Consumermonitor AFM 2021
 

Az alábbi ábra pedig a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésében bekövetkező csökkenést mutatja Hollandiában (ezer darab):

A kisebb összegeket befektető holland háztartások száma folyamatosan nőtt az utóbbi években:

Hollandián túl számos más, EU-n kívüli ország joghatósága is tiltja az ösztönzők kifizetését, akár teljes mértékben, akár bizonyos termékek és szolgáltatások esetében (pl. India, Kanada, Dél-Korea, Tajvan, Dél-Afrika, Ausztrália és az Egyesült Királyság).

A magyar hatósági és piaci szervek még kivárnak

Megkérdeztük az MNB-t, hogy itthon milyen változásokkal néznek szembe a lakossági befektetők az EU új szabályai értelmében, amire azt a választ kaptuk, hogy a javaslatcsomag áttekintése, feldolgozása, prudenciális szempontból történő kiértékelése és a piacra gyakorolt várható hatásainak a felmérése folyamatban van az MNB részéről.

A Portfolio-nak adott válaszukban kitértek arra, hogy az uniós jogalkotási folyamat értelmében az Európai Bizottság által megfogalmazott és közzétett RIS javaslatcsomagot az Európai Tanács és az Európai Parlament is megvizsgálja és kialakítja álláspontját a javaslatokkal kapcsolatosan, majd megkezdődnek az uniós társjogalkotók közötti egyeztetések.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közzétett bizottsági javaslatok a jogalkotási folyamat lezárultáig - azaz amíg az EU döntéshozó szervei hivatalosan is elfogadják a tárgyalások során kialakított végleges javaslatcsomagot - tapasztalataink szerint még jelentősen változhatnak.

Mindazonáltal a tervezet alakulását az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri, a tervezettel kapcsolatos álláspontja kialakítása során a hazai szempontú piaci érdekeket és a hazai pénzügyi közvetítőrendszer prudenciális felügyeletével kapcsolatos szempontok érvényesülését helyezi előtérbe. Jelezzük egyúttal, hogy az EU döntéshozatali fórumokon a Gazdaságfejlesztési Minisztérium képviselői vesznek részt – írták megkeresésünkre.

Megkérdeztük az MNB-t arról, hogy ezek a változások mikor léphetnek érvénybe, az alkalmazási dátum kapcsán azt a választ kaptuk, hogy „a javaslatcsomagban foglalt rendelkezések szerint az omnibusz irányelvjavaslat rendelkezéseit a tagállamoknak az irányelvjavaslat hatályba lépésétől számított 12 hónapon belül szükséges implementálniuk. A rendelkezéseket az irányelv hatályba lépését követő 18. hónaptól kell alkalmazni. A PRIIP rendelet módosítására irányuló javaslat szerint a módosítás az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, a rendelkezések a hatályba lépést követő 18. hónaptól válnak alkalmazandóvá közvetlenül valamennyi tagállamban, így hazánkban is.” Hozzátették azonban, hogy

a javaslatok hatályba lépésének, illetve alkalmazásának pontos időpontja a végleges javaslatcsomagról való uniós döntéshozatal időpontjától függ.

A befektetési alapokra, illetve nyugdíjcélú megtakarításokra vonatkozó lehetséges hatásokról is szerettünk volna többet megtudni, de megkeresésünkre a BAMOSZ és a Pénztárszövetség illetékesei is azt válaszolták, hogy még nagyon kezdetleges fázisban van a javaslatcsomag, egyértelmű hatásokat most még nehéz lenne számszerűsíteni.

Címlapkép: Getty Images