Március közepén egy hasonló pontosításról számoltunk be, amelynek köszönhetően egy olyan méretes bolygót ismerhettünk meg, amely számunkra nagyon érdekes légkörrel rendelkezik. Most a NASA tett közzé egy újabb bejelentést, amelyben a tőlünk mintegy 300 fényévre lévő Kepler-1649c jellemzőit írják le részletesen, ez pedig elsősorban azért fontos előrelépés, mert az exobolygó mind méretét, mind pedig elhelyezkedését illetően is nagyon ígéretesnek tűnik. A lakható zónában keringő kísérő a Föld méretének 1,06-szorosát mutatja, saját csillagától nagyjából 75 százalékát kapja annak napfény formájában, mint saját otthonunk a Naptól, és bár a távoli példány egy vörös törpe körül kering, az ilyen típusú csillagokra jellemző, az élet szempontjából komoly akadályt jelentő intenzív aktivitást eddig még nem figyelték meg.
A fenti eredményekhez gyorsan hozzáteszik, hogy a hibahatár meglehetősen nagy, tehát még mindig nem lehetünk teljesen biztosak a számokban. A légkört egyáltalán nem ismerjük, ezzel kapcsolatban tehát egyelőre csak reményeink lehetnek, ez nyilván legalább ilyen fontos részlet, már amennyiben az élet lehetséges jelenlétét, annak esélyeit igyekezzük megbecsülni. Más kérdés, hogy a csillag és a bolygó közötti kis távolság miatt egy teljes év alig 20 napig tart, viszont nagyon érdekes a rendszer egy másik tagja, annak szerepe, ez ugyanis egy hasonló, szintén szilárd felszínnel rendelkező égitest, amely még közelebb kering a csillaghoz, kissé hasonló szerepben, mint a Vénusz. Könnyen lehet, hogy a rendkívül stabil rendszer egy további bolygót is tartalmaz, ezzel kapcsolatban azonban még nem tudtak semmi konkrétumot felmutatni.
A Kepler False Positive Working Group tagjai a névnek megfelelően fals pozitív eredményeket vizsgálnak meg, amelyeket az erre szánt algoritmus tévesen azonosított bolygóként. Ezek egyike volt a fenti planéta, amely azonban az újbóli vizsgálatot követően alaposan előrelépett a rangsorban.
