Tegyük fel, hogy 2020 egy átlagos év, ám akkor sem lenne szabad a szőnyeg alá söpörni a gyakran használt elektronikus eszközök felületén található kórokozók problémáját, most azonban a koronavírus miatt még inkább oda kell figyelnünk, ha nem is fenyeget akkora veszély a felületi szennyeződésekkel, mint amit korábban gondoltak.

Ezzel együtt eszközeink tisztán tartása fontos kérdés. Nyilvánvaló, hogy hiába mosol naponta tízszer alaposan kezet, hiába hordasz maszkot és alkalmazol kézfertőtlenítő gélt, ha mindeközben a telefonról, billentyűzetről vagy egérről az ujjad és az arcod között napi százszor utazhat biztonságban mindenféle mikroba.

A statisztikák mindenesetre elkeserítőek: ha valaki esetleg nem tudná, billentyűzetünk átlagosan négyszázszor annyi baktériumnak ad otthont, mint WC-ülőkénk! Ez a megdöbbentő adat egy arizoniai egyetemi kutatás eredménye, amely igazából csak az arányszám miatt kelthet meglepetést, mert amúgy elég fejjel lefelé fordítanunk egy klaviatúrát ahhoz, hogy észleljük: a fürdőszobában bizony sokkal többet takarítunk, mint az irodában vagy a munkaasztalon.

A probléma különösen akut egészségügyi intézményekben, és az is kiderült, hogy a halálos fertőzést okozó baktériumok 24 óráig is életben maradnak a gombokon, de a COVID-19-ről is bebizonyosodott, hogy akár két-három napig is kibírja műanyagon és üvegen.

Veszélyes felületek

Nem szándékosan állítjuk ám pellengérre informatikai eszközeinket: ha a lehető legtávolabb szeretnénk magunktól tartani a különböző kórokozókat, akkor egyszerűen azokat a felületeket kell gyakran fertőtlenítenünk, amelyekkel mi is gyakran érintkezünk. Aki taxisofőr, az értelemszerűen a kormányra és a sebességváltó gombjára ügyeljen, aki pedig sokat használ számítógépet, az nagy valószínűséggel a billentyűzettel és az egérrel érintkezik a legtöbbet. Ráadásul ezek használata előtt-után úgysem fogunk kezet mosni, közben pedig ki figyel arra, hogy hányszor nyúl arcához, szemüvegéhez, orrához?

Szerencsére mindezen nem nehéz változtatni - a billentyűzetek és az egerek nagy részét fertőtlenítheted a háztartásban általánosan is használt alkoholos fertőtlenítőkendővel vagy izopropil-alkoholba mártott vattával, ronggyal. A drágább, általában mechanikus billentyűzetek gombjainak kupakjai jó eséllyel eltávolíthatók, és akkor ezeket nyugodtan beáztathatod pár percre kézmeleg, szappanos vízbe, majd némi átdörzsölés után mehetnek is vissza eredeti helyükre (egy tipp, ha a kiosztást nem jegyezted volna meg: a Start menüben a "Könnyű kezelés" alatt találod a virtuális klaviatúrát, amely alapján már könnyű lesz helyreállítani a rendet).

Fontos, hogy speciális eseteket leszámítva sem az egér, sem a billentyűzet nem meríthető folyadékba, és tartsuk tőlük távol az agresszív oldószereket, illetve az olyan maró anyagokat, mint a hipó, a sósav és társaik.

Óvatosabb felhasználók gyakran megőrzik a billentyűzet csomagolásához tartozó, átlátszó védőtakarót is, amely hamis biztonságérzetet adhat: bár igaz, hogy így kevesebb szennyeződés kerül a gombokra, a takaróra viszont ugyanúgy eljuthatnak a kórokozók, így ezt is fertőtlenítsd, mielőtt hozzányúlnál. Használatának persze ettől még van értelme, hiszen távol tartja a port, ételmaradékot és a többi szennyeződést.

A billentyűzetekhez hasonlóan járj el notebookoddal is, azzal a különbséggel, hogy ne csak a beviteli eszközöket törölgesd át gyakran, hanem a számítógép burkolatát is, hiszen minden bekapcsolásnál a fedőlapot és valószínűleg az alsó burkolatot is végigtapogatod, ráadásul menet közben ismeretlen tisztaságú felületekre rakod le a készüléket. Nyugodtan lehet használni a fertőtlenítőkendőket, de csak óvatosan dörzsöld vele a komponenseket.

Telefonok, hordozható perifériák

A notebook, az egér, a billentyűzet tiszta? Rendben, akkor már csak az egyik legjobban szennyezett használati tárgyunk - az okostelefon - és a többi periféria maradt. Ez utóbbi kategóriába tartozik például a pendrive, a külső merevlemez vagy éppen a digitalizáló tábla. Mindegyik közös tulajdonsága, hogy sokat fogdossuk őket, majd nadrágzsebbe, táskába kerülnek, ahol a külső behatások elől az adatok mellett például a vírusok is jóval védettebbek.

Szerencsére nincs nehéz dolgunk, mert ezeknél a készülékeknél nagyjából ugyanaz a módszer célravezető: a fertőtlenítőkendős áttörlés. Ehhez a telefonokról távolítsd el a védőtokot (és azt külön is fertőtlenítsd, kívül és belül), majd töröld át alaposan a készüléket. Várj pár percet, hogy a fertőtlenítőszer elpárologjon, majd mehet is vissza a tokjába. A pendrive-okkal és más adathordozókkal ugyanezt kell tenned.

Előre gondolkodnak

Bár most a koronavírus miatt előtérbe került, a számítástechnikai eszközök fertőtlenítése nem új keletű igény - gondolj csak bele, hány billentyűzetet, egeret használnak például kórházi környezetben, ahol egy elterjedő fertőzésnek fatális következményei lehetnek.

Ennek elkerülésére pedig több gyártó is kínál speciálisan egészségügyi intézmények számára tervezett perifériákat, komponenseket, amelyek valamilyen antibakteriális, fertőtlenítő hatást fejtenek ki, vagy egyszerűen csak nagyon könnyen tisztán tarthatók.

Előbbi csoportba tartozik például a Lexma ALS7300 NanoGuard, amely egy billentyűzetet és egeret tartalmazó készlet, potom 4000 forintért. Már az árából is érezhető, hogy ez nem egy mechanikus klaviatúra, hanem egy abszolút szimpla, de magyar kiosztású eszköz, amelynek bevonata az ezüstionoknak és TiO2-tartalmának köszönhetően csökkenti a baktériumok és vírusok számát.

Az egér ugyanezzel az extrával büszkélkedhet, mert egyébként egy hasonlóan szimpla kivitelű holmiról van szó. Az ALS7300 amúgy nem újdonság, már a PC World 2007-es év végi lapszámában is felbukkant. Ha nem ragaszkodsz a magyar kiosztáshoz, akkor az "antibacterial keyboard" vagy "washable keyboard" kifejezésekre keresve szép választékot találsz hasonló termékekből.

Az érintőképernyővel szerelt eszközök fertőtlenítésén az ilyen képernyőket védő üveget gyártó Corning is dolgozott, és fáradozásainak gyümölcse a 2014-ben bejelentett Antimicrobial Gorilla Glass lett. Megjegyeznénk, hogy leírásában pont a vírusok elleni védelem nem szerepel, de persze a baktériumok eltüntetése is segít a betegségek elleni harcban.

Az Antimicrobial üveg alapját a Gorilla Glass 3 adja, erre kerül egy olyan réteg, amely ezüstionok segítségével veszi fel a harcot a kórokozókkal. Ezzel az üveggel találkozhatunk az Acer 2020-as Swift 5 noteszgépének érintőképernyőjén, illetve a 2015-ös ZTE Axon mobiltelefonon is.

Így tisztítsd

1. Teljes hozzáférés

A telefont védő tok nemcsak a készüléket, de a rajta megtelepedő mikroorganizmusokat is hatékonyan védi, így a mobil megtisztítása előtt szedd le, és külön töröld át fertőtlenítős kendővel, majd hagyd megszáradni.

2. Telefontisztítás

Alaposan töröld át a mobilt - ne csak az érintőképernyőt, de az oldalait, a gombokat, egyszóval az egész felületét. Várd meg, míg az alkohol elpárolog. "Normál" alkohol helyett izopropil-alkohol (izopropanol) is használható.

3. Használd nyugodtan

Miközben minden szárad, moss alaposan kezet és arcot szappannal, hogy ne vidd vissza a kórokozókat a megtisztított készülékre. Ha végeztél, a telefon mehet a tokjába, te pedig használatba veheted a mobilt.

Így ne tisztítsd

1. Víz-, de nem mosásálló

Hiába hirdetnek vízállónak egy készüléket, attól még nem fog kibírni egy kört a mosógépben, úgyhogy nem érdemes ezzel próbálkozni. A mosogatógép hasonlóan tiltott terület, a forró, mosószeres víz csak tönkreteszi a mobilt.

2. Maradjunk az alkoholnál

A háztartásban általánosan használt tisztítószerek jó része nem használható elektronikai eszközök fertőtlenítésére: kikezdhetik a műanyagokat, megkarcolhatják a kijelzőt és kamerát, illetve tönkretehetik az alumíniumot is.

3. Ezt már tényleg ne