Forrás: Napi.hu | Szabó Zsuzsanna | 2021.07.15.
Fotó: Getty Images

Szerdán bejelentette a nagy, átfogó klímavédelmi csomagját az Európai Bizottság, amely felvázolja, milyen intézkedések révén érhetné el az EU 2030-ra az EU kibpcsátásának 55 százalékos csökkentését. Ebben komoly feladatok hárulnak a tagállamok kormányaira és szerepel benne a világ első karbonvámja is.

Az Európai Bizottság egy átfogó javaslatcsomagot jelentett be, amelynek célja az lenne, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékos csökkentésére. Ezt tükrözve az uniós csomagot angolul Fit for 55-nak nevezték el.

Ez a következő évtizedre vonatkozó kibocsátáscsökkentés alapvetően szükséges ahhoz, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges földrésze lehessen, és az európai zöld megállapodás valósággá váljon - áll az Európai Bizottság erről szóló közleményében.

A fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság elérte korlátait. Egészséges bolygót, valamint olyan jó munkahelyeket és növekedést akarunk hagyni a következő generációra, amelyek nem károsítják a természetet - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint az európai zöld megállapodás az a stratégia, ami egy karbonszegényebb gazdaság felé vezet. "Európa volt az első olyan földrész, amely kinyilvánította, hogy 2050-re klímasemleges lesz, most mi vagyunk az elsők, akik konkrét terveket tesznek le az asztalra. Európa az innováció, a beruházások és a társadalmi kompenzáció révén váltja tettekre szavait az éghajlat-politikával kapcsolatban" - mondta.

A Bizottság közleményében rámutat, hogy míg közép- és hosszú távon az uniós éghajlat-politikák előnyei egyértelműen meghaladják ennek az átállásnak a költségeit, fennáll annak a kockázata, hogy az éghajlati szakpolitikák rövid távon további nyomást gyakorolnak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevőkre. A szerdán bejelentett csomagban szereplő szakpolitikák kialakításánál ezért a közlemény szerint arra törekedtek, hogy a klímaváltozás kezelésének és az ahhoz alkalmazkodás költségei méltányosan legyenek megosztva.

Az Európai Bizottság egy új Társadalmi Klíma Alap létrehozását is javasolja, amely célzott finanszírozást nyújt a tagállamoknak, az állampolgárok energiahatékonysági, új fűtő-hűtőrendszerekkel valamint tisztább mobilitáshoz kapcsolódó beruházásaihoz. A Társadalmi Klíma Alapot az uniós költségvetésből finanszíroznák, az építésben és a közúti szállításban használt üzemanyagok kibocsátáskereskedelméből származó várható bevételek 25 százalékának felhasználásával. Az alap a többéves pénzügyi keret célzott módosítása alapján a 2025–2032-es időszakban 72,2 milliárd euró összegű támogatást biztosít a tagállamok számára. A megfelelő tagállami finanszírozás igénybevételére irányuló javaslattal az alap 144,4 milliárd euró összeget mozgósítana a társadalmi szempontból igazságos átállásra.

Átfogó és összefüggő javaslatok

A szerdán bejelentett átfogó és összefüggő javaslatok lehetővé fogják tenni az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyarányú csökkentését a következő évtizedben.

A javaslatok a következőket kombinálják:

• a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása;
• a megújuló energia használatának fokozása;
• nagyobb fokú energiahatékonyság;
• az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése;
• az adópolitikáknak az Európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása;
• a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések;
• valamint a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.

Meghatározott célokra kell fordítani a kibocsátásból származó pluszbevételeket

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) „árat” rendel a szén-dioxidhoz, és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8 százalékkal sikerült csökkenteni a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat. A Bizottság mostani javaslata a teljes kibocsátási határérték további csökkentését és az éves csökkentési arány növelését javasolja. 

Továbbá javasolják a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetését és a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszerrel (CORSIA) való összehangolást és a hajózásból származó kibocsátások felvételét az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe.

A közúti szállítási és az épületek kibocsátáscsökkentésének fokozása érdekében, egy külön kibocsátáskereskedelmi rendszert hoznának létre a közúti szállítás és az épületek céljaira történő üzemanyag-, illetve tüzelőanyag-elosztáshoz. A Bizottság továbbá az Innovációs és Modernizációs Alapok méretének növelését is javasolja.

Az uniós költségvetésben az éghajlat-politikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátás-kereskedelmi bevételeik egészét éghajlat-politikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeiknek egy erre kijelölt részét pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és a közlekedési eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.

Tagállamokra szabják a kibocsátáscsökkentési célokat

A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz meg valamennyi tagállam számára az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak, a költséghatékonyság figyelembe vételével történt kiigazításokkal.

A Bizottsági javaslat szerint a tagállamok közös felelőssége továbbá a szén-dioxid légkörből való eltávolítása is, így a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg.

A nemzeti célértékek megkövetelik a tagállamoktól, hogy e cél elérése érdekében helyezzenek hangsúlyt szén-dioxid elnyelőik megőrzésére és növelésére. Az EU-nak 2035-re el kellene érnie a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő - a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól eredő - kibocsátásokat.

Az uniós erdészeti stratégia célja az EU-ban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. A javaslat támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget, illetve 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervet dolgoz ki.

Felgyorsítanák a zöldebb energiarendszerre való átállást

Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75 százalékát teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú. A megújulóenergia-irányelv megemeli a célt, miszerint 2030-ra az energiaszükséglet 40 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítani.

Valamennyi tagállamnak hozzá kell járulnia ehhez a célhoz, a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra pedig konkrét célértékeket határoz meg a javaslat.

Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi célok együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.

Abiciózusabb kötelező éves cél kevesebb energiafogyasztásért

A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében az energiahatékonysági irányelv ambiciózusabb kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére uniós szinten. A Bizottság közleménye szerint az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét. A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3 százalékát felújítsa a korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.

Több intézkedés kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez a kibocsátás-kereskedelem kiegészítése céljából. A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 százalékkal, 2035-re pedig 100 százalékkal csökkenjen a 2021-es szintekhez képest. Ennek eredményeként a 2035-től nyilvántartásba vett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz.

Annak garantálása érdekében, hogy a járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban tudják feltölteni járműveiket, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.

A légi közlekedésben és a tengeri közlekedésben az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken. A ReFuelEU légiközlekedési kezdeményezés arra kötelezi az üzemanyag-ellátási vállalkozásokat, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba.

Ehhez hasonlóan, a FuelEU tengerészeti kezdeményezés ösztönzi a fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését azáltal, hogy felső határt állapít meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmára vonatkozóan.

Adórendszerhez is hozzányúlnának

Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást. Az energiaadó-irányelv felülvizsgálata azt javasolja, hogy az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző elavult mentességeket. Az új szabályok célja az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése.

Végezetül az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai éghajlat-szakpolitikai fellépés ne vezessen „kibocsátásáthelyezéshez”, azaz ahhoz, hogy Európán kívülre helyezzék a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Ez lenne lényegében a világ első karbonvámja. A Bizottságnak ezzel az is a célja, hogy ösztönözze az EU-n kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.