Forrás: !!!444!!! | Sarkadi Zsolt | 2018.02.05.

A világ szinte minden országában, az Amerikai Egyesült Államoktól Szingapúron és Kínán át Lengyelországig mindenki arról beszél, hogy alapjaiban kell megreformálni az oktatást, hogy az emberiség alkalmazkodni tudjon a 21. századhoz. Január végén például az egyik leggazdagabb kínai vállalkozó, az Alibaba vezetője, Jack Ma robbantotta fel az internetet, amikor Davosban előadta, hogy szerinte hogyan kell átalakítani a tananyagot:

A techmilliárdos arról beszélt, hogy nincs értelme olyan dolgokat tanítani a gyerekeinknek, amikben biztosan nem tudunk jobbak lenni a gépeknél. Ahhoz, hogy az emberi munkaerő és az emberi tudás ne értéktelenedjen el, olyan dolgokat kell oktatni, amikben a gépek nem is versenyezhetnek velünk: szilárd értékeket, kritikai gondolkodást, csapatmunkát és szociális készségeket. Jack Ma szerint ezt a folyamatot azonnal el kell kezdeni, máskülönben 30 év múlva esélyünk sem lesz a gépekkel szemben.

Ehhez képest mi itt, Magyarországon mintha letolt gatyával állnánk a vihar közepén: az oktatásunk az utóbbi 8 évben nemhogy előre, de a legtöbb szakértő és nemzetközi összehasonlítás szerint inkább visszafelé haladt.

Talán a drámai helyzet az oka, hogy a baloldali ellenzéki pártok olyasmire ragadtatták magukat, amire eddig alig voltak képesek: egyetértettek. Hétfőn a magyar baloldali ellenzék minden pártja aláírta a Tanítanék Mozgalom és az Oktatói Hálózat közvetítésével megalkotott Oktatási Minimumot.

Ebben a 25 oldalas dokumentumban összeszedték azokat a javaslatokat, amik teljesítését kormányra kerülése esetén mindegyik párt vállalni tudja, azaz ha

• a Demokratikus Koalíció és/vagy
• az Együtt – a Korszakváltók Pártja és/vagy
• a Lehet Más a Politika és/vagy
• a Magyar Liberális Párt és/vagy
• a Magyar Szocialista Párt és/vagy
• a Modern Magyarország Mozgalom és/vagy
• a Momentum Mozgalom és/vagy
• a Párbeszéd Magyarországért és/vagy
• az Új Kezdet Párt

kormányra kerül, akkor az ebben foglaltaknak megfelelően próbálná átszervezni a magyar oktatást. Az Oktatási Minimum tehát nemcsak abból a szempontból fontos, hogy ez az első, széles körű egyeztetések eredményeképp létrehozott dokumentum, ami általános iskolától az egyetemig átfogó oktatási célokat fogalmaz meg, de abból is, hogy a Jobbikot leszámítva minden ellenzéki párt egyet tudott érteni benne, ami azért az utóbbi években eléggé ritkán fordult elő.

Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

A Mozsár Kávézóban rendezett ünnepélyes aláíráson Pilz Olivér, a Tanítanék mozgalom alapítója kezdte az Oktatási Minimum bemutatását, arról beszélt, hogy tulajdonképpen a kormány is beismerte, hogy a jelenlegi oktatáspolitika megbukott, de egyeztetni mégsem hajlandó a kormány az alternatívákról, inkább a lejáratást és az ellehetetlenítést választja a vele egyet nem értőkkel szemben. Pilz szerint a Fidesz oktatáspolitikája akarnok és önhitt, egy maroknyi ember hoz meg minden fontos döntést szakmai és civil kontroll nélkül, és ezeknek a döntéseknek megfelelően ide-oda rángatják a magyar oktatási rendszert.

Pilz azt mondta, az Oktatási Minimum alapelve, hogy a gyerekek érezzék jól magukat az iskolában. Ennek érdekében, az alkotó légkör kialakításához szabadságra van szükség, és intézményi autonómiára a mostani centralizáció helyett. A dokumentum szerint vissza kell állítani az önkormányzatok jogát arra, hogy iskolát tarthassanak fenn, és ehhez meg kell adni a számukra a szükséges forrásokat is.

Ezzel párhuzamosan az oktatás finanszírozásán javítani kell, néhány éven belül el kell érni a GDP-arányosan 6 százalékos ráfordítási szintet, a többletforrásokból pedig jelentősen emelni kell a tanárok fizetésén is a tanári pálya megbecsültebbé és vonzóbbá tétele érdekében.

Az Oktatási Minimum aláírói szerint csökkenteni kell a diákok és a tanárok túlterheltségét is, előbbiekét a tananyag átalakításával és képességalapúbbá tételével, utóbbit pedig akár azzal, hogy az iskolák bővítsék az adminisztratív munkakörben dolgozók számát annak érdekében, hogy ne a tanároknak kelljen munkaidőn kívül a rengeteg papírmunkával vesződniük.

Ezen kívül modern módszertannal kell oktatni, és az iskolarendszert átjárhatóvá, szegregáció-, valamint diszkriminációmentessé kell tenni. Ehhez képest ma Magyarországon a legrosszabbul és a legjobban teljesítők között csak nyílik az olló az oktatási rendszerben eltöltött időben is, és a legtöbb kimutatás alapján

jelenleg a magyar az EU legszegregáltabb iskolarendszere.

Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Az Oktatási Minimum tartalmazza azt is, hogy az oktatásról csak széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés után lehessen döntéseket hozni, ne úgy, ahogyan a Fidesz csinálta az elmúlt 8 évben.

Az Oktatói Hálózatot képviselő Pásztor Erzsébet az Oktatási Minimum felsőoktatásra vonatkozó javaslatait mutatta be. Ezek egyebek mellett az oktatók béreinek emelését, az egyetemi autonómia visszaállítását és növelését, a kancelláriarendszer megszüntetését, a tanárképzés alapvető reformját, a hallgatói önkormányzati rendszer újraalkotását, és az államtól független minőségbiztosítási rendszer megalkotását tartalmazzák. Pásztor szerint nagyon jó példa a felsőoktatás mai rossz helyzetére az a tény, hogy rengeteg esetben az egyetemek az oktatók által elnyert kutatói ösztöndíjakból kénytelenek finanszírozni az alapműködésüket is.

„Mi kell ahhoz, hogy mindez megvalósuljon? Először is az, hogy nyerjenek a választáson, úgyhogy hajrá”

– zárta szavait Pásztor Erzsébet, kiemelve, hogy a szakmai szervezetekkel nem állt szóba senki más, csak az Oktatási Minimumot aláíró ellenzéki pártok, így nem látszik komoly lehetőség arra sem, hogy az egyeztetéseket elutasító Fidesz oldaláról induljon oktatási reform.

Pilz Olivér is hozzáfűzte ehhez, hogy az Oktatási Minimum azért példaértékű dokumentum, mert az aláírói bebizonyították, hogy képesek az együttműködésre egymással és a szakmai szervezetekkel is, hogy kompromisszumkészek, nyitottak, és hogy tisztelik a vitapartnereik álláspontjait.