A megállapodás aláírása utáni napon, kedden már meg is jelent a pályázati kiírás a Norvég Alap támogatásait kezelő szervezet kiválasztásáról. Azt továbbra sem tudni, hogy a magyar kormány megkapta-e a beleszólási jogot a pénzek elköltésébe, aminek évekig tartó követelése diplomáciai bonyodalmakhoz is vezetett.

Magyarország norvégiai nagykövete, Jeszenszky Géza is lemondott 2014-ben, miután nem tudta eltéríteni az Orbán-kormányt a szövetséges országok között – akkor még – szokatlanul kemény hangú üzengetéstől, valamint magyarországi civil szervezetek hatósági vegzálásától.

A magyar kormány előbb azzal vádolta a Norvég Alapból a civil szervezetek támogatására fordított rész (az összes támogatás kb. 10 százaléka) pénzeit pályáztató szervezetet – melyet magát is pályázattal választottak ki -, hogy az általa finanszírozott civil szervezetek az LMP javára folytatnak pártpolitikai tevékenységet.

Később az lett a vád, hogy a források elosztása nem objektív, és a jobboldali civil szervezeteket diszkriminálják, a források elosztása és felhasználása átláthatatlan. Utóbbinak ellentmond, hogy a kormány képviselője – igaz, csak megfigyelői - helyet kapott a pályáztató konzorcium ülésein.

Megszólal a volt nagykövet

A másik 90 százalék, a Norvég Alap nem civilekre szánt részének elosztásában a magyar kormány döntési joggal részt vett, és ezt szerette volna elérni a civil pénzeknél is. A diplomáciai üzengetés, házkutatás és a lebonyolító szervezetek egyéb hatósági vegzálása után a norvég kormány végül felfüggesztette nem csak a civil, hanem a teljes alap pénzeinek utalását, így Magyarország évekig pl. kórházfelújítási támogatásokhoz sem jutott ebből a pénzből.

Megkerestük a korábbi külügyminisztert, a Norvég Alap vegzálásának idején norvégiai magyar nagykövetet, Jeszenszky Gézát is. „Az Orbán-kormány, ahogy 2011-ben is, a saját embereit, cégeit akarja lebonyolítónak. Akkor az Ökotárs mellett – úgy emlékszem - jelentkezett a Századvég, amelynek soha nem volt ilyen pályázat-lebonyolító tapasztalata, és egy frissen létrehozott szervezet is.

Érthető volt, hogy az ezen a területen nagy tapasztalattal bíró Ökotársat választották a donor-országok, hiszen az előző ciklusban is ez a szervezet vitte ezt a programot – a donorok teljes megelégedésére.

Akkor ezt a magyar kormány elfogadta. Ne felejtsük el, hogy akkor az EU soros elnöke voltunk, tehát sokkal kooperatívabb arca volt a kormánynak. Aztán 2014 májusban – teljesen alaptalanul és a szerződéssel ellentétesen – megindult a civil társadalmat segítő program, illetve az azt lebonyolító Ökotárs elleni hadjárat."

Jeszenszky Géza végül le is mondott nagyköveti posztjáról.

Már kiírták a pályázatot

A magyar kormány hallgatott róla, de két napja a magyarországi norvég követség hírül adta, hogy megállapodtak a kormánnyal, és újból érkezhetnek a támogatások Magyarországra. A közlemény szövegéből nem derült ki, hogy melyik fél hátrált meg.

A norvég közleményben szerepel ez a mondat Ine Eriksen Søreide külügyminisztertől: „Számunkra különösen fontos, hogy legyenek a civil szervezetek részére hozzáférhető források, és ezek kezelése a magyar hatóságoktól függetlenül történjen”.

Egy nappal a megállapodásról szóló bejelentés után már meg is jelent az alapkezelő kiválasztását célzó pályázat is.

Két napja megkérdeztük a norvég követséget is arról, hogy a közleményben szereplő „függetlenség” szót hogyan kell értelmezni. Vagyis, hogy a magyar kormány – ami pár éve még azzal is érvelt, hogy a norvég támogatás valójában magyar közpénz, így a fölött a magyar kormány rendelkezhet – belement-e abba, hogy a Civil Alap 10 millió eurójáról fölött továbbra sem egyik hozzá közeli szervezet dönt.

A követség válasza továbbra sem igazít el egyértelműen erről. Azt írják, hogy „a három donor (Izland, Liechtenstein és Norvégia) és Magyarország együttesen fog megállapodni a független alapkezelőről a nyílt pályázatra beérkezett ajánlatok alapján”.

Másik kérdésünk az volt, hogy hogyan fogja figyelembe venni a Norvég Alap azt, ha az EU az új jogállamisági mechanizmus alapján esetleg később eljárást indít az ország ellen. Válaszuk hasonlóan diplomatikus volt: „Ha ez EU dönt a mechanizmus alkalmazásáról, a támogatók megfontolják a megfelelő lépéseket.”

Jeszenszky Géza így kommentálta lapunknak a fejleményeket: „Nagy örömmel olvastam, hogy megegyezés van, hiszen egyértelmű, hogy az ország érdeke az a sokoldalú támogatás, amit a Norvég Alap a tudományos életnek, a kultúrának, a társadalmi problémák enyhítéséhez nyújt.

Most sem vagyok azonban nyugodt: a dodonai nyilatkozat azt mutatja, hogy nem egyértelmű még, lehet-e pályázni annyi jó üggyel.

Nagyon remélem, hogy az Alap újra működni fog, ez közérdek, de meg kell találni a civil program kezelésére azt a szervezetet, amelyet mind a három donor ország, mind a magyar kormány elfogad.

Ne feledjük, Norvégiának immár hét éve jobbközép, konzervatív kormánya van, ráadásul ez az ország adja a NATO főtitkárát, aki Magyarországon írta a disszertációját, miközben a felesége a norvég követség diplomatája volt. Orbán Viktornak is érdeke a megoldás, ha úgy tetszik, a kompromisszum.”

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!