Belföld
[5502]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[379]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[182]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4046]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1227]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2407]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1361]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[593]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4063]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2947]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[376]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3302]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
05:26:24 Két kutató elemezte a magyar kormány válaszát a LIBE-jelentésre: „Csúsztatások, tudatos mellébeszélés, hazugságok” | |
Forrás: !!!444!!! | Rényi Pál Dániel | 2018.05.22.
Terjedelmesnek mondható, 59 oldalas iratanyagban reagált a magyar kormány arra a dokumentumra, amit az Európai Parlament állampolgári jogi- és igazságügyi bizottsága, a LIBE-bizottság terjesztett elő április végén. A jelentés a zöldpárti holland képviselő Judith Sargentini neve alatt lett ismert, és fő állítása, hogy a magyar kormány rendszerszerűen építi le a magyar jogállamot. Ha elfajulnak a dolgok, ez a jelentés adhat alapot a sokat emlegetett 7-es cikkely élesítéséhez, ami szélsőséges esetben akár Magyarország uniós szavazati jogának megvonásához is vezethet. Szijjártó Péter a LIBE-bizottság előtt védi a magyar kormány álláspontját 2018. április 26-ánFotó: Wiktor Dabkowski/Picture-Alliance/AFP Hazafias kötelezettségüknek érezték a csúsztatások feltárásátEz csak nagyon sokára és nagyon szélsőséges esetben következhetne be, de Szijjártó Péter külügyminiszter ettől függetlenül vehemensen kezdte támadni a jelentést, miközben a kormány jogászai a háttérben tételesen igyekeztek cáfolni a jelentés állításait. A vitáról a 444-en Magyari Péter írt összefoglalót, a kormány válaszként küldött tájékoztató anyagát a LIBE-bizottságnak pedig Ujhelyi István szocialista EP-képviselő hozta először nyilvánosságra oldalán. A kormánysajtó természetesen nekiesett Sargentininek, és koncepciós vádakat emlegetett, de a kormányzati válaszanyagot a Fidesz-közeli lapok sem nagyon futtatták, és mint kiderült, nem véletlenül. Két magyar társadalomtudós, Nagy Zsófia és Labanino Rafael nem csak elolvasta, de alaposan ki is elemezte a jelentésre küldött kormányzati reakciót, és elakadt a szavuk.
– mondja Labanino, amikor arról kérdezem, mi vitte rá őket arra, hogy tételesen feldolgozzák a szöveget, és 89 oldalas elemzést publikáljanak egy blogon. Fotó: Judith Sargentini FB Nagy Zsófia az ELTE Társadalomtudományi Karán szociálpszichológiával foglalkozik és hálózatokat kutat, Labanino Rafael jelenleg a frankfurti Goethe Egyetem Politikatudományi Intézetének politológus kutatójaként dolgozik. Tanulmányuk előszavában azt írják: senki nem érdekelt abban, hogy saját hazáját vádolják és szankcionálják, de valós magyar érdeknek gondolják a megfelelést az európai közösség értékeinek, ezért
Tudatos megtévesztésA Sargentini-jelentés nem általánosságban kifogásol dolgokat, hanem nagyon is konkrét ügyekben, az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az EBESZ, az Európa Tanács az ENSZ szakosított szerveinek részletes jelentéseire, illetve az Európai Emberi Jogok Bírósága döntéseire hivatkozva fogalmazza meg kifogásait. Ezzel szemben, mondják a kutatók, a kormány válaszában tudatosan az olvasó összezavarására és megtévesztésére törekszik. A kormány a kritikákra kifogásolt jogszabályok részletes megismétlésével, az Alaptörvényben megfogalmazott általános célokkal válaszol - a kifogásolt ügyeket, törvényeket, döntéseket megkerüli, és csúsztat. Ez a „stratégia” sok esetben eredményes lehet, hiszen, folytatja Labanino,
Egy nem magyar európai parlamenti képviselő, aki nyilván nem lehet annyira képben a magyar ügyekkel, a válasz alapján könnyen juthat arra az álláspontra, hogy „biztos sok igazság van a jelentésben, a kormány válasza szakmainak, részletesnek tűnik, nem lehet olyan nagy a baj”. Rafael Labanino Pablo, a frankfurti Goethe Egyetem Politikatudományi Intézetében kutatója Labanino a csúsztatás klasszikus példájaként az alkotmánybíróság jogállásának megváltoztatását firtató 7-es pontot hozza fel, ahol a kormány még csak nem is reagál a bírák korábbi többpárti konszenzust előíró jelölési folyamatának eltörlésére. Amikor Sargentini felveti, hogy az AB újabban költségvetési kérdéseket nem vizsgálhat, a kormány a semmiből arról ír, hogy a bíróság előzetes és utólagos normakontrollra jogosult, „csak úgy mint a német alkotmánybíróság” - mintha a két tételnek bármi köze lenne egymáshoz. Vissszatérő trükk a szövegben, hogy a konkrétan kifogásolt tételeket figyelmen kívül hagyva a kormány teljesen más problémák megoldására hivatkozik.Az ügyészségi hivatal állását tekintve (17. pont) Sargentini a Velencei Bizottságra és a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) jelentésére hivatkozva fogalmaz meg kritikát. A kormány ezen a ponton azzal ütné el a megjegyzést, hogy jelenleg is zajlik egyeztetés a GRECO-val, amelynek egyes ajánlásait már beépítették a magyar jogszabályba is, miközben a legfőbb ügyész posztját 9 éves mandátummal egy megerősített pártkatona vezeti, akinek hivatala többször dokumentáltan nem lépett fel a csalással meggyanúsított kormányközeli figurák (köztük a miniszterelnök veje ellen). Nagy Zsófia, az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatójaFotó: NIRD A kormány büszkén hirdeti, hogy 2014-től szigorította a képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvényt, és a képviselői kinevezés azóta nem összeférhető önkormányzati pozícióval, továbbá a képviselők nem végezhetnek más jövedelemkereső tevékenységet (18. pont). Mindegy is, hogy előbbi húzást főként hatalomtechnikai és politikai okok magyarázzák, kétségtelenül jól hangzik, és segít eltakarni a lényeget: a képviselőknek továbbra is lehetnek és bőven vannak is (kormányzati hátszéllel támogatott) üzleti érdekeltségeik, és az új törvény egyáltalán nem szabályozza a családtagok (köztük az egyre talpraesettebb fideszes képviselő-édesanyák) összeférhetetlenségi viszonyait sem. Az egyik legálságosabb kormányzati kamu a médiahatóság függetlenségének védelme, amit korábban az EBESZ, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság is kifogásolt.
hiszen míg az ORTT például a kormánynak kellett feleljen, az NMHH-t csak a törvény köti. A csel ezen a ponton az, hogy mindez a 2010-es kétharmados médiatörvény eredménye, így a médiatanács 9 éves mandátummal kinevezett tagjai (24. pont) egy kétharmados Fidesz-parlamenttől kapták megbízásukat, és - ahogy az elemzők írják - a frekvenciák kiosztásának gyakorlata (előbb a Simicska-, majd a Vajna-érdekkör javára), és a versenyhivatali funkciók gyakorlása alapján is nyilvánvalóan politikai megbízást teljesítenek. Kifejezetten vicces rész, amikor a sajtószabadság védelmében
kifelejtve, hogy ezen jelentés szerint Magyarországon csak részlegesen érvényesül a sajtó szabadsága, és hogy a FH többször szót emelt a kormány beavatkozásai, többek közt a Népszabadság beszántása és a fideszes médiabuldózer ügyében is. Legutóbb épp azt mondták, hogy nincs még egy olyan kiherélt demokrácia, mint a magyar. Szokása szerint a médiaügyekben csúsztat leggátlástalanabbul a kormány, például amikor a média plurális jellegét azzal húzza alá, hogy az online sajtóban 80 százalékban kritikus oldalak vannak a piacon, elfeledkezve 8 más médiatípusról, ahol fordított a helyzet, köztük a 100 százalékban kormányzati befolyás alatt álló megyei lappiacról, nem beszélve a közszolgálat gyakorlatáról. Néppárti képviselők is megköszönték a munkájukat
A kampányfinanszírozást érintő kritikákra sincs érdemi válasza a kormánynak (22. pont). Sargentini az EBESZ friss, áprilisi jelentésére hivatkozva állítja, hogy nincs kellő törvényi garanciája a kampányköltések átlátható nyomonkövetésének. A kabinet a 2013-as finanszírozási törvényre hivatkozva erre azt feleli, hogy márpedig minden pártnak és jelöltnek nyilvánosságra kell hoznia a költéseit 60 nappal a választás után, arról viszont nem ejt szót, hogy továbbra sem követeli meg a jelölőszervezetektől a részletes számlák vezetését, és hogy ellenőriztessék azokat az állami számvevőszékkel – azzal a független számvevőszékkel, amely csak választások után ellenőrzi a kampány törvényességét, de idén azért nem átallott beszállni a kampányba sem. Konkrét kamukLabaninóék szerint az egyik legnagyobb kamu az egész dokumentumban az, hogy az Országos Bírói Tanács elnöke, Handó Tünde esetében elhallgatja, amint az Országos Bírói Hivatal konkrétan jogellenesnek találta az elnök kinevezési gyakorlatát (12. pont). Sokat elárul az ügy érzékenységéről, hogy a tanács az elemzés megjelenését követően azonnal felkérte a hivatal elnökét, „hogy haladéktalanul tegyen eleget az OBT irányába fennálló törvényi kötelezettségeinek”. Nagy Zsófia, az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatójaFotó: NIRD A kormány büszkén hirdeti, hogy 2014-től szigorította a képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvényt, és a képviselői kinevezés azóta nem összeférhető önkormányzati pozícióval, továbbá a képviselők nem végezhetnek más jövedelemkereső tevékenységet (18. pont). Mindegy is, hogy előbbi húzást főként hatalomtechnikai és politikai okok magyarázzák, kétségtelenül jól hangzik, és segít eltakarni a lényeget: a képviselőknek továbbra is lehetnek és bőven vannak is (kormányzati hátszéllel támogatott) üzleti érdekeltségeik, és az új törvény egyáltalán nem szabályozza a családtagok (köztük az egyre talpraesettebb fideszes képviselő-édesanyák) összeférhetetlenségi viszonyait sem. Az egyik legálságosabb kormányzati kamu a médiahatóság függetlenségének védelme, amit korábban az EBESZ, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság is kifogásolt.
hiszen míg az ORTT például a kormánynak kellett feleljen, az NMHH-t csak a törvény köti. A csel ezen a ponton az, hogy mindez a 2010-es kétharmados médiatörvény eredménye, így a médiatanács 9 éves mandátummal kinevezett tagjai (24. pont) egy kétharmados Fidesz-parlamenttől kapták megbízásukat, és - ahogy az elemzők írják - a frekvenciák kiosztásának gyakorlata (előbb a Simicska-, majd a Vajna-érdekkör javára), és a versenyhivatali funkciók gyakorlása alapján is nyilvánvalóan politikai megbízást teljesítenek. Kifejezetten vicces rész, amikor a sajtószabadság védelmében
kifelejtve, hogy ezen jelentés szerint Magyarországon csak részlegesen érvényesül a sajtó szabadsága, és hogy a FH többször szót emelt a kormány beavatkozásai, többek közt a Népszabadság beszántása és a fideszes médiabuldózer ügyében is. Legutóbb épp azt mondták, hogy nincs még egy olyan kiherélt demokrácia, mint a magyar. Szokása szerint a médiaügyekben csúsztat leggátlástalanabbul a kormány, például amikor a média plurális jellegét azzal húzza alá, hogy az online sajtóban 80 százalékban kritikus oldalak vannak a piacon, elfeledkezve 8 más médiatípusról, ahol fordított a helyzet, köztük a 100 százalékban kormányzati befolyás alatt álló megyei lappiacról, nem beszélve a közszolgálat gyakorlatáról. Néppárti képviselők is megköszönték a munkájukatÜlésezik az Európai Parlament LIBE-bizottságaFotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency A példákat végtelenségig lehet sorolni, és a két magyar társadalomkutató pontosan ezt is teszi: minden egyes csúsztatást, maszatolást kiszerkesztenek és tételesen helyreraknak. Értelemszerűen a saját szakterületük bosszantja őket legjobban. Labanino a szociálpolitikai és esélyegyenlőségi részeken akadt ki a leginkább, például azon, hogy a kormány úgy állítja be a CSOK-ot, mint „amivel a romák a cigánytelepekről a program biztosította 10 millió forintos támogatás segítségével kertes házakba költözhetnek”, noha annak feltételei úgy vannak meghatározva – legalább féléves munkaviszony a jelentkezés előtt, amibe a közmunka nem számít bele, legalább féléves társadalombiztosítási viszony, nem lehet a jelentkezőknek számottevő tartozásuk, amit a központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartanak – hogy annak a romák többsége aligha felel meg (43. pont). Nagy Zsófia többek közt a nyilvánvalóan politikai célból született Lex CEU-t emlegette fel. Ezen a ponton a kormány 5 éves rendszerszintű felülvizsgálatra hivatkozik, de nem derül ki, hogy ha ez főszabály, miért volt szükség a felsőoktatási törvény módosítására. Ami biztos: a lex-CEU-t két hét lefolyása alatt szövegezték meg, hozták nyilvánosságra, vitatták meg, fogadták el, és lépett életbe, nyilvánvalóan sérült a tisztességes eljáráshoz való jog (28. pont). A kormány mélyen hallgat a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról is, amivel lassan négy éve késik (40. pont), és levelében egész konkrétan hazudik arról, hogy senkit sem ítéltek el menedékkérők elleni erőszak vádjával, hiszen maga a Legfelsőbb Ügyészség állítja, hogy 2015 szeptembere és 2017 márciusa között 44 esetben történt feljelentés, két rendőrt ítéltek el addig gyorsított eljárásban (51. pont). Labanino elárulta, hogy a jelentést elküldték a LIBE-bizottság több tagjának is, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak,
A gyakorlat egyébként, amikor a kormány más uniós országok részletszabályaira hivatkozik, maszatol, csúsztat nevezhető tipikusnak is. Nyolc éve vívja ilyen jogászkodással, kommunikációs trükökkel nemzetközi politikai ütközeteit a Fidesz. A klasszikus esettanulmány az első nagy nemzetközi konfliktus, a médiatörvény vitája volt, amiben akkor Navracsics Tibor kancelláriaminisztériuma azzal védte a később ezer ponton módosított jogszabályt, hogy annak egyes részletei megtalálhatóak az olasz, a svéd, a szlovén, a svácji, a portugál és az osztrák médiaszabályozásban is, elhallgatva, hogy ettől még annak szellemisége leginkább Fehéroroszországot idézte. Akkor végül a legdurvább részeket sikerült kiszalámiztatni a törvényből, így ma a médiahatóság nem foglalhat le önkényesen számítógépeket és iratokat szerkesztőségekben, és nem osztogathat önkényesen többmilliós bírságokat. | |
|