Forrás: Új Világtudat | 2018.03.26.

Kína élenjáró védelmi technológiát tesztel, hogy kifejlesszen egy erőteljes, de viszonylag alacsony költségű időjárás-módosítási rendszert, hogy lényegesen több esőt idézzenek elő Ázsia legnagyobb édesvízi tartalékának területén a Tibeti-fennsíkon.

A rendszert, amely magában foglal egy hatalmas tüzelőanyag kamra hálózatot, magasan a tibeti hegyekben telepítik, amellyel megnövelhetik a csapadék mennyiségét a térségben akár 10 milliárd köbméterrel évente, amely Kína teljes vízfogyasztásának mintegy 7 százaléka, a projektben résztvevő kutatók szerint.

Több tízezer kamrát építenek ki a Tibeti-fennsíkon kiválasztott helyszíneken, így mintegy 1,6 millió négyzetkilométernyi, vagyis Magyarország területének 17-szeresét elérő terület fölött keletkezne csapadék. Ez lesz a világ legnagyobb ilyen projektje.

A kamrák szilárd tüzelőanyagot égetnek ezüst-jodid előállítása érdekében, ami egy jéghez hasonló kristályos szerkezetű felhőmagvasító anyag.

A kamrák a meredek hegygerinceken állnak a dél-ázsiai nedves monszunnal szemben. Ahogy a szél eléri a hegyet, felfelé irányuló légáramlat jön létre, és a részecskéket a felhőkbe sodorja, hogy esőt és havazást váltson ki.

"Eddig több mint 500 égetőt telepítettek Tibet alpesi lejtőin Hszincsiangban és más kísérleti területeken. Az összegyűjtött adatok nagyon ígéretes eredményeket mutatnak," - mondta a rendszeren dolgozó egyik kutató.

A rendszert az állami tulajdonú China Aerospace Science and Technology Corporation vállalat fejlesztette ki - egy nagy űr- és védelmi vállalkozó, amely vezető szerepet játszik más ambiciózus nemzeti projektben, beleértve a holdkutatást és a kínai űrállomás építését.

Az űrkutatók a kamrákat a legkorszerűbb katonai rakéta-motortechnológiát alkalmazva tervezték és alakították ki, lehetővé téve számukra, hogy biztonságosan és hatékonyan égessék el a nagy sűrűségű szilárd tüzelőanyagot az oxigénben szűkös környezetben, több mint 5000 méter tengerszint feletti magasságban, a projektben résztvevő egyik kutató szerint.

Bár az ötlet nem új, más országokban, mint például az Egyesült Államokban hasonló teszteket végeztek kisebb helyszíneken. Viszont Kína az első a világon, ahol elsőként hajtanak végre széles körű kísérletet a technológia alkalmazásával.

A kamrák napi működését nagy pontosságú valós idejű adatok vezérlik, amelyek az Indiai-óceán feletti monszun tevékenységeket felügyelő 30 kis időjárási műholdból álló hálózatból származnak.

Kapcsolódó cikkek: http://ujvilagtudat.blogspot.hu/search/

A földi hálózat egyéb felhőmagvasító módszereket is alkalmaz, amelyek során repülőket, drónokat és rakétákat használnak az időjárás-módosító rendszer hatásának maximalizálására.

A Tibeti-fennsíkon található óriási gleccserek és hatalmas föld alatti tározók, melyeket gyakran Ázsia víztornyainak neveznek, a kontinens legnagyobb folyóit, köztük a Sárga, a Jangce, a Mekong, a Salween és a Brahmaputra folyamait táplálják.

A Kínán, Indián, Nepálon, Laoszon, Mianmaron és számos más országon keresztül haladó folyók csaknem a világ lakosságának fele számára jelentenek vízforrást.

De mivel a vízhiány az egész kontinenst érinti, a Tibeti-fennsík potenciális problémát jelent az ázsiai nemzetek számára, amelyek az édesvízi források biztosítása érdekében küzdenek. Annak ellenére, hogy vízben gazdag levegőáramlatok haladnak keresztül nagy mennyiségben minden nap a fennsíkon, ez az egyik legszárazabb hely a Földön. A legtöbb területre évente kevesebb mint 10 cm eső hullik. Az olyan területet, ahol évente kevesebb mint 25 cm eső esik, az Amerikai Geológiai Intézet sivatagként határozza meg.

Az eső akkor keletkezik, amikor a nedves levegő lehűl, és találkozik a légkörben lebegő részecskékkel, ami nehéz vízcseppeket hoz létre.

Az égető kamrák által előállított ezüst-jodid biztosítja az eső kialakulásához szükséges részecskéket.

A radar adatok azt mutatták, hogy egy gyengéd szellő is képes a felhőmagvasító részecskéket több mint 1000 méterrel a hegycsúcs fölé hordani, a kutatók szerint. Egyetlen kamra képes egy vastag felhősávot képezni, amely több mint 5 kilométeren át húzódik.

"Néha szinte azonnal elkezd esni a hó, miután bekapcsoltuk a kamrát. Olyan, mintha egy mágikus show színpadán állnánk," - mondta az egyik kutató.

A technológiát eredetileg a kínai hadsereg időjárás-módosító programjának részeként fejlesztették ki.

Kína és más országok, köztük Oroszország és az Egyesült Államok már évtizedek óta kutatják, hogyan lehet természeti katasztrófákat, például árvizeket, aszályokat és tornádókat létrehozni, hogy súlyos konfliktusok esetén gyengítsék ellenségeiket.

Kapcsolódó cikkek: http://ujvilagtudat.blogspot.hu/search/

A polgári célú védelmi technológiák alkalmazására tett erőfeszítések több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődtek, mondta a kutató.

Az esőcsináló szakemberek előtt álló egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy megtalálják annak a módját, hogy a kamrák a világ legtávolabbi és legellenségesebb környezetében is működjenek.

"A korai vizsgálatok során a láng gyakran félúton kialudt az oxigénhiányos területen," - mondta a kutató. De a berendezés számos fejlesztését követően a kamrák hónapokig vagy akár évekig is képesek lennének működni karbantartás nélkül.

Továbbá képesek üzemanyagot is elégetni olyan hatékonyan és tisztán, mint a rakétamotorok, melynek során csak gőz és szén-dioxid szabadul fel, ami környezetvédelmileg védett területeken is alkalmas a működésre.

A távközlési és egyéb elektronikus eszközöket napenergiával működtetik, és a kamrákat egy több ezer kilométerre lévő okotelefonnal lehet szabályozni a műholdas előrejelző rendszeren keresztül.

A kamrák egyértelműen előnyösebbek az egyéb felhőmagvasító módszerekkel szemben, mint például a repülőgépek, ágyúk és drónok használata, hogy az ezüst-jodidot a légkörbe juttassák.

A földi hálózat viszonylag alacsony áron kiépíthető, ahol minden egyes égető egység telepítése és beüzemelése kb. 50000 jüanba (8000 dollár) kerül. A tömegtermelés miatt valószínűleg tovább csökkennek a költségek.

Összehasonlításképpen, egy felhőmagvasító repülőgép több millió jüanba kerül és kisebb területet fed le. Az égető kamrák egyik hátránya azonban az, hogy szél hiányában vagy amikor a szél rossz irányba fordul, nem működnek.

Videó linkje >>>

scmp