Belföld
[5502]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[379]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[182]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4046]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1227]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2407]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1361]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[593]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4063]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2947]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[376]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3302]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
06:33:10 Királynői vár, vesztőhely és apró házak egész sora rejtette el évszázadokon át Óbuda amfiteátrumát | ||
Forrás: 24.hu | Vincze Miklós | 2018.03.30. A Colosseumnál is nagyobb aréna egészen a harmincas évek végéig rejtőzött el a kíváncsi szemek elől. A jó ideje már térképen is követhető Ismeretlen Budapest sorozatunkban eddig nem foglalkoztunk a főváros római kori emlékeivel, annak ellenére, hogy a Római Birodalom nyomaival ma is a város számos pontján – így az Erzsébet híd lábánál, vagy Óbuda utcáinak mentén – találkozhatunk. Az elmúlt kétszázötven évben feltárt maradványok jó részét mindenki ismeri, azt azonban kevesen tudják, hogy a Lajos és Nagyszombat utcák találkozásánál álló óriási amfiteátrum egészen a harmincas évekig pihent békésen a föld alatt. A feltárás során előkerült építési felirat tanúsága szerint a római Colosseuménál is nagyobb arénával (89,6 x 66,1 m) rendelkező tér valamikor 145-161 között, Antoninus Pius császár uralkodása alatt vette fel ma is látható alakját, korábban pedig jó eséllyel fa lelátókon foglalhattak helyet a szórakozásra vágyó aquincumi polgárok.
A 131,8 méteres hossztengellyel büszkélkedő építmény egy természetesen létrejött, évtizedeken át az aquincumi légió gyakorlótereként szolgáló mélyedésben született meg, falai közt pedig akár tizenháromezer ember is követhette a benne folyó eseményeket – így például a ma is látható öt cellából kiengedett vadállatok, vagy a gladiátorok harcát, sőt, a csatornarendszer akár a vízi ütközetek eljátszását is lehetővé tette A Római Birodalom alkonyán, illetve a keresztény uralkodók hatalomra kerülése után az épület kapuit befalazták, és immár védelmi célokat szolgált. A későbbi évszázadokban a környéken megfordult népek közül többen, így a longobárdok, a herulok, az avarok, és jó eséllyel az ősmagyarok is hasonló célokra használhatták, sőt, Anonymus szerint egyenesen a honfoglalás során Pannónia területének meghódításában jókora szerepet vállaló Kurszán fejedelem vára is itt állt. A következő évszázadokban történt változásokról igen kevés adat áll rendelkezésre. A feltárások során megtalált gótikus pillér-vállrész és apró töredékek talán egy király vagy királyné nyaralója állhatott itt, az azonban egészen biztos, hogy a XVII. század folyamán a terület lassan apró dombbá változott. Dillich, 1606 – a rézmetszet jobb szélén jó eséllyel az amfiteátrum kapuboltozatának maradványa látható / fotó: egykor.hu
Köveit elhordták és persze funkciója is jókorát változott: egy ideig vesztőhelyként szolgált (a feltárások során vasbilincsek és fej nélküli csontvázak is kerültek elő), a XVIII-XIX. század fordulóján, illetve az 1838-as pesti nagy árvíz után azonban lassan egy sornyi ház jelent meg az előbb Sintérhegyként (Galgenberg), majd Királydombként, vagy Királyhegyként említett földhalmon. Egy angol utazó, Richard Pococke már 1730-ban úgy gondolta, hogy egy római amfiteátrumot rejt magában, gyanúját azonban kétszáz éven át semmi sem erősítette meg. Nem is igazán lett volna rá ok, hiszen egy Aquincum méretű városban a rendelkezésre álló adatok birtokában elképzelhetetlennek tűnt az, hogy két amfiteátrummal is rendelkezzen. A környék képe 1895-ben, rajta a jól láthatóan felparcellázott Királyheggyel
A szegényes épületeket végül az Óbudát is érintő bérházépítési, valamint városrendezési láz sodorta el: 1925-ben lebontották az első házat, annak helyén pedig a Székesfőváros egy park kialakítását tűzte ki célul. A munkák megkezdése előtt azonban a régészeké volt a terep, ők pedig egyértelmű bizonyítékot találtak arról, hogy a házak pincéinek alapját egy amfiteátrum nézőterének sugárirányú falai adják. A Királydombot lefedő, rossz állapotú épületek a bontás előtt – a háttérben a Nagyszombat utcai városi házakkal
1937-re aztán lebontották a némi túlzással ellipszis alakú dombon álló tizenhat házat, a helyükön pedig Szilágyi János és Nagy Tibor felügyelete alatt 1941-re bújt elő az átlagos négy-négy és fél méternyi földréteg alá bújt aréna, melynek helyreállítását jórészt a helyszínen talált kövekből oldották meg. Ha a várakozások valóra válnak, úgy Budapest hallatlanul eredeti és érdekes idegenforgalmi látványossággal lesz gazdagabb, amelyhez hasonló Franciaországot és Olaszországot kivéve, sehol sem található.” (Fővárosi Hírlap, 1935. május 29.) A környék rendezésére több terv is született, ezek közül a végső egyenesen palotasort vizionált a széles út mellé: in: Magyar Országos Tudósító, 1941. május 14.
Mindezekből azonban csak az út valósult meg időben: palotasor helyett ma az elmúlt száz év minden építészeti irányzatának példái – így az olasz racionalizmus elveit adaptáló Árpád Gimnázium, Hidasi Jenő és Papp Imre 1940-re formát öltött közös munkája – veszik körül a romokat. Az iskolaépület
Az Árpád híd építése ugyan már 1939-ben elindult, a háború miatt 1943-ban azonban leállították a munkákat. A németek egyedül ezt a hidat nem robbantották fel, így a munkák 1948-ban folytatódtak, az átadásra azonban 1950. november hetedikéig kellett várni. A környék képe a második világháború utáni évekbenMa, hét évtizeddel később a körszínház sajnos nem látogatható, hiszen ideje volt az újabb állagmegóvási munkának, a 2015-ben köré épített gyalogos sétányról azonban kitűnően megcsodálhatók a két évezredes romok. Megéri elutazni értük Óbudáig, de akkor már a Hercules-villára és az ezerhatszáz év után újra megszólalt aquincumi víziorgonára is vessünk egy pillantást!
A cikk nem jöhetett volna létre Kremmer Dezső Pest-Budát ábrázoló német metszetek (Budapest Régiségei 10., 1923) című tanulmánya, a Tolna Megyei Népújság (1980. október 2.), a Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1941-1942, a Budai Napló (1936. december 24.), H. Vladár Ágnes: Az egykori Pannónia római kori építészeti örökségének helyreállítása és védelme című munkája (Művészettörténet – Műemlékvédelem 6., 1994), a Magyar Országos Tudósító (1941. május 14.), illetve a Fővárosi Hírlap (1935. május 29.) vonatkozó számai, az egykor.hu, Szilágyi János: Az aquincumi amfiteátrumok című tanulmánya, az Ókori töredékek blog kitűnő írása, valamint a Civertan légifotója nélkül. | ||
|