Belföld
[5504]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Bulvár | Celeb
[149]
Érdekesebb bulvár hírek.
|
Bűnügy
[380]
Bűnügyi hírek, információk
|
Csináld magad
[1]
Barkácsolási ötletek
|
Extrém
[313]
Extrém, megdöbbentő hírek.
|
Egészség | Életmód
[750]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
|
Érdekes | Különleges | Rejtélyes
[980]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
|
Európai Unió
[182]
Hírek az Európai Unióból
|
Gasztro | Recept
[4049]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
|
Gazdaság
[428]
A gazdasági élet hírei
|
Horgász
[1227]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
|
Játék, -pihenés, -szórakozás
[155]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
|
Jó tudni!
[2407]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
|
Kommentár | Reakció | Vélemény
[1361]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
|
Politika
[594]
Politikai jellegű hírek információk
|
Receptek sonkapréshez
[27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
|
Számítástechika | IT
[4064]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
|
Történelem | Kultúra
[916]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
|
Tudomány | Technika
[2947]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
|
Választások
[376]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
|
Világ
[3303]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
|
Weboldalam hírei
[57]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
|
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
10:13:33 Közpénzből éheznek az elismerésre: így vándorolnak a milliárdok a kormány kedvenc szakértőihez | |
Forrás: telex.hu | Biró Marianna; Bálint Kata | 2021.11.25. Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ vezetője – Fotó: Szánthó Miklós / Facebook Kutatók, elemzők, szakértők, véleményformálók? Vagy inkább több milliárd forintnyi közpénzből kiépített, napi szinten fizetett, többszintű kormányzati propaganda-rendszer? Megvan a kapcsolat a központi költségvetés, valamint az Orbán-kormány retorikáját szerte az országban, sőt, a világon szajkózó konzervatív influenszerek között. Összesítettük, milyen jelentős befektetés volt az adófizetők számára a Fidesz kommunikációs hadviselését megvalósító Alapjogokért Központ létrehozása és szárnyalása, valamint az azon keresztül finanszírozott szereplőgárda kistafírozása, méghozzá alig titkoltan Rogán Antal és a Miniszterelnöki Kabinetiroda döntései nyomán. Legalább két és fél milliárd forinttal járultak hozzá 2013 óta a magyar adófizetők ahhoz, hogy az Alapjogokért Központ, és az ezt tulajdonló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft., valamint az e cég által megbízott, illetve az onnan ma már legálisan is közpénz-támogatásból tovább támogatott közszereplők és csoportok legitimálják és képviseljék a nyilvánosságban az Orbán-kormány üzeneteit, valamint dicsérjék a Fidesz politikai teljesítményét. A központ munkatársai, megbízottjai és közvetlen, illetve közvetett partnerei ugyanis gyakorlatilag óránként ismétlik a Fidesz narratíváit a kormányközeli sajtóban, az állami médiában, a közösségi médiafelületeken, állami támogatással szerveznek eseményeket, írnak tanulmányokat és könyveket – mindezt szintén a magyar adófizetők pénzén. Ráadásul kétes hátterű külföldi hálózatokhoz is kötődnek, amelyek világszerte a „konzervatívnak” nevezett politika hirdetését, erősítését tűzték ki célul, valójában azonban nagyon is konkrét politikai szereplők számára végeznek lobbitevékenységet. A Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjában azt vizsgáltuk, hogy a közpénzekből finanszírozott, ám civilnek nevezett kormányközeli szervezetek hogyan legitimálják a magyar és a külföldi nyilvánosságban a kormány családpolitikáját, gender- és LMBTQ-ellenes retorikáját. Azt láttuk, hogy ezek a szervezetek tudatos stratégia mentén dolgoznak, jól felépített közvélemény-manipulációs szándékkal és a közbeszéd tematizálásának szempontjából: eredményesen. A nyilvánosságban forgolódó szereplők jó része Rogán Antal kormányzati hatalomátvétele, elsősorban propagandaminiszterré történt kinevezése óta, épp a rogáni médiapolitika háttérbázisának kiépítése után vált közéleti tényezővé és szárnyal, vagyis kasszíroz közpénz-milliárdokat akár direkt támogatások, akár megbízások formájában, de még inkább közvetett, rejtett csatornákon. Cikksorozatunkban a legmeghatározóbb kormányközeli véleményformálókat, valamint a többszintű kommunikációs szisztémába folyatott állami milliárdok útját térképezzük fel, hogy minden korábbinál (az Átlátszó korábban többször foglalkozott a témával) teljesebb kép rajzolódjon ki arról: hogyan is finanszírozza Orbán Viktor és Rogán Antal, avagy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a propagandát. Nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen – pénzek a Fidesz pártalapítványátólCikksorozatunk első részében most az egyik legmeghatározóbb szereplőt vizsgáljuk meg: a kormány üzeneteinek minél szélesebb körű hazai és külföldi terjesztésében főszerepet játszó, Szánthó Miklós által vezetett Alapjogokért Központot. A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-t 2013. június közepén jegyezte be a cégbíróság. Alapítói Szánthó Miklós és Nagy Gábor, ügyvezetője Szánthó maga, aki korábban a KDNP ifiszervezetének, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek volt a tagja és a kormányközeli Nézőpont Intézet munkatársa volt, ma pedig közvetlenül igazgatja a kormánysajtót, hiszen 2018 óta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kurátora, 2019-től kuratóriumi elnöke. Szánthó elsőként kapta meg azt az ösztöndíjat, amellyel – az Orbán-kormány egyik amerikai lobbiszervezete, a Hungary Initiatives Foundation (HIF) által kiírt pályázat nyomán – a Transatlantic Academy (TA), egy Washingtonban székelő think tank első Hungarian Public Policy Fellow-ja (magyar közpolitikai kutatója) lehetett, ami az Átlátszó korábbi cikke szerint 50 ezer dollár, azaz a 2013. végi árfolyamon számolva mintegy 11 millió forintos ösztöndíjjal járhatott. Később pedig bekerült a botrányt kavaróan nagy fizetésért foglalkoztatott közmédiás kormánybloggerek közé is. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, a szintén jogász Kovács István egyszersmind a Megafon Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője, amelynek nem titkolt célja a közvélemény „konzervatív szemléletű” befolyásolása. Érdekesség, hogy 2013-ban a központ célja még a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés volt, méghozzá:
Ezzel szemben ma az Alapjogokért Központ honlapján most ez áll:
A feladatváltozás vélhetően nem csupán szimbolikus, hiszen a kezdeti látszólagos szakértést és jogászi elkötelezettséget az alig burkolt kormánypropaganda váltotta fel (ld. lejjebb keretes írásunkat), sőt, évről évre rá is erősítettek erre, méghozzá egyre bővülő eszköztárral. Utóbbi kifogyhatatlannak tűnik, hiszen 2021 májusa óta az Opten adatai szerint a központot fenntartó Jogállam és Igazság Kft.-nek már nemcsak kutatás, szakértés, elemzés és számos kommunikációs, illetve jogi terület, de a „film-, video-, televízióműsor-gyártás” is a tevékenységi körébe tartozik. És ezt a tevékenységet közpénzből végzik. A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. már megalakulásakor, 2013-ban és 2014-ben is a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) – újabban Szövetség a Polgári Magyarországért, azaz SZPMA – által kiosztott támogatások legfőbb kedvezményezettje volt.
A cég éves mérlegeihez leadott kiegészítő mellékletekből már korábban kiderült, hogy támogatást működési költségre sehonnan máshonnan nem kaptak, magyarán tisztán közpénzből – állami pártalapítványi támogatásból – jött létre az Alapjogokért Központ, és működött, miközben például 2015-ben még csupán 683 ezer forint, de még tavaly is csupán 1,7 millió forint adózott eredményt ért el. Már csak ezért is pikáns, hogy a korabeli beszámolók szerint a PMA kuratóriuma az első, 31,6 milliós támogatást ugyanazon a napon – 2013. június 17-én – ítélte meg a számukra, amikor a Jogállam és Igazság Kft. cégbírósági bejegyzése egyáltalán befejeződött, és nemcsak a nonprofit vállalkozás első két évében, hanem 2015 és 2018 között is a második legnagyobb összeget, összesen mintegy 200 millió forintot az Alapjogokért Központot működtető cég kapta a Fidesz pártalapítványától. Noha a nyilvános közpénz-elszámolások miatt a közvetlen párttámogatás 2018-ra vélhetően fenntarthatatlanná vált, a nonprofit cég évekre visszamenőleg, egyre nagyobb támogatási bevételeket könyvel el az Igazságügyi Minisztériumnak beadandó céges beszámolóiban, azonban azt, hogy kitől kapják ezeket összegeket, jószerivel nem tudni, ugyanis mindent az „egyéb költségek” között tüntettek fel. Így például 2019-ben 660 millió forintos, nem részletezett eredetű támogatást kapott a cég, azt megelőző évben, 2018-ban pedig mintegy 210 millióval támogatták szintén meg nem nevezett személyek, cégek és más szervezetek a Jogállam és Igazságosság Kft.-t, ezzel együtt – mint arra korábban az Átlátszó felhívta a figyelmet – 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett. Jelenleg egyébként az Opten céginformációs adatai alapján 40 munkatársat foglalkoztat a nonprofit vállalkozás, amely hatalmas építkezésben is van, összességében több milliárdos kiadással. A közpénzes forrásokból volt is lehetőség a növekedésre, hiszen például a Batthyány Lajos Alapítvány 2020-as beszámolójából az is kiderült, hogy csak a tőlük beérkezett, működési támogatási összeg 2019-re már 720 millióra duzzadt, sőt: az Alapjogokért Központot működtető cég 2020-ban minden korábbinál magasabb összeget, 1 milliárd 163 millió forintot bevételeztek támogatásként, miközben az éves árbevételük 30 millió, adózott eredményük alig 1,7 millió forint volt. Idén év elején az is kiderült: a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. összesen legalább 925 millió forint támogatást kapott az elmúlt 3 évben a Batthyány Lajos Alapítványtól, sőt, az Átlátszó által a Telexnél korábban látott szerződések máris egyértelművé tették, hogy kifejezetten a Kft. által működtetett Alapjogokért Központ kapta azt az összességében több mint egymilliárd forintot, amely valójában a Miniszterelnöki Kabinetirodától származik. Nem a politikailag korrekt madárnyelvre – pénzek a Batthyány AlapítványtólAz Alapjogokért Központhoz, azaz a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-hez, valamint az e szervezeteket is támogatásokhoz juttató Batthyány Lajos Alapítványhoz még szeptember 9-én fordultunk először kérdésekkel. A Kft.-től azt szerettük volna megtudni, hogy a Batthyány Lajos Alapítványtól 2020-ban kapott 720 millió forintot milyen tevékenységekre kapták – milyen programok, események, kutatások, stb. – valósultak meg ebből a pénzből, továbbá hogy 2021-ben eddig mekkora támogatást kaptak az alapítványtól. Tudni szerettük volna azt is, hogy milyen más, közpénzforrások állnak jelenleg a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. rendelkezésére, kapnak-e közvetlenül állami, kormányzati, vagy éppen pártalapítványi támogatást, és ha igen, 2021-ben eddig mekkora összegű támogatást/megbízást kaptak eddig különböző állami fenntartású szervektől. Szeptember 24-én jelezték, hogy megkeresésünket nem tudják közadatigénylésnek tekinteni, ugyanis „az nincs összhangban a vonatkozó törvényi szabályozás által támasztott feltételekkel”. Válaszként csupán annyival szolgáltak, hogy (a Kft. kérésére teljes terjedelmében közzétesszük a választ):
Arra tehát a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. semmiféle választ nem kívánt adni, hogy mekkora állami támogatásból, milyen feltételek és ellenőrzés mellett végzik tevékenységüket. Az ezt követő, hivatalos formában benyújtott közadatigénylésünkre semmilyen módon nem érkezett semmiféle válasz, noha a szervezet egyértelműen közpénzeket kezel. Kutatásunk tehát a nyilvánosan elérhető adatok alapján jutott el eddig: az Alapjogokért Központ effektíve a Fidesz állami pártámogatásából jött létre, hiszen 2013 és 2018 decembere között közvetlenül a Fidesz pártalapítványától, majd a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványától már önmagában is
De az adóforintok becsatornázásának ez csak a kezdete volt, hiszen az Átlátszó által már előttünk megtekintett, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a BLA közötti 2018-as, összesen 383,65 millió forintról szóló támogatási szerződés elszámolása szerint
Egy évvel később, 2019-ben további 183 millió forintot kapott a a cég „szuverenitás, kiemelten a digitális szuverenitás politikai és jogi vonatkozásainak kutatására”, 500 millió forintot „elemzői és kutatási tevékenység, jogi projektek, rendezvények, működés, tehetséggondozás” címén, és 116 millió forint támogatást kaptak „10 éves a nemzeti kormányzás — a II., a III. és a IV. Orbán-kormány működésének kutatása, értékelése, elemzése” címén. Ebben az évben további 2,4 millió forintot kaptak „a liberális demokráciák koncepciójának, politikatörténeti előzményeinek, átalakulásának, azt ezt övező vitáknak illetve a társadalomra gyakorolt hatásainak kutatása, továbbá a »posztmodern urbanizáció« politikai-társadalmi körülményeinek vizsgálata” címén. Azaz az Alapjogokért Központ BLA-féle támogatása
Az Opten adatai szerint, illetve az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. éves pénzügyi beszámolói és más támogatásokról szóló hírek, beszámolók, hivatalos elszámolások alapján 2013 és 2020 között Szánthóék tehát az alábbi támogatásokat könyvelhették el:
Az Alapjogokért Központ emellett további támogatásokra is szert tehetett, az idei támogatások összege ráadásul mindennél nagyobb is lehet, hiszen a fő közpénz-szponzor, a BLA támogatásai idén már minden korábbinál nagyobbra rúgnak. Ezek az adatok persze legelőbb 2022 nyarán lesznek nyilvánosak, a 2021-es eddigi támogatásokra vonatkozó adatkéréseinkre pedig egyik érintett fél sem reagált.
A „magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet támogatására” létrehozott Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) 1991-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére alakult meg. Mindig is támogatták valamilyen mértékben a mindenkori kormányok, 2011-ben azonban például még csak 3,2 millió forintot kapott a központi költségvetésből, és 17,5 milliót a Fidesz pártalapítványától. Kuratóriumának 2018 végéig tagja volt például a Fidesz EP-képviselője, Szájer József, kuratóriumi elnöke pedig Martonyi János korábbi külügyminiszter volt. 2018-ban ők kiléptek, és a kuratórium tagja lett például a Habony Árpád bizalmi emberének tartott Kobza Miklós, Orbán Viktor korábbi munkatársa, az MTVA volt sajtófőnöke, Illés Géza Márton, a Fidesz-közeli háttérember, Tombor András ügyvédje, a kuratórium vezetését pedig Dezső Tamás történész, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet vezetője vette át. A BLA felívelése és kormányzati priorizálása évekkel ezelőtt elkezdődött, ám a közpénzcsap megnyitása meglehetősen tudatosnak látszik, hiszen
A következő években pedig jelentősen tovább növekedett a támogatás:
A Rogán Antal vezette tárca legutóbb idén februárban frissített szerződéslistájából pedig az derült ki, hogy
Az összesíthető közadatok és az általunk is megtekintett szerződések szerint pedig 2018 és 2020 között összesen már 7,9 milliárd forintot adott át támogatásként a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) a Rogán vezette kabinetiroda, a kormánytól megkapott Lónyay-Hatvany villa pedig „csak ráadás”. 2020 végén ugyanis az Országgyűlés fideszes többsége úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakította át a BLA-t is, ekkor az alapítvány egy tőkejuttatásban is részesült, hogy rendelkezzen a vagyonkezelő alapítványokra előírt tőkeminimummal: megkapott egy budapesti, I. kerületi, a helyrajzi száma alapján Csónak utcai épületet, azaz egy 10 milliárd forintos értékű székházat a Karmelita mellett a budai Várban, nem akármilyen kilátással. Nem véletlenül merült már fel többször, hogy a szervezet jelentőségét, és elmúlt években látható „virágzását” éppen Rogánnak köszönheti, hiszen ez volt a mai propagandaminiszter második munkahelye, ahol titkárként dolgozott, és ahonnan aztán a miniszterelnöki kabinet politikai titkárságának vezetőjévé avanzsált még az első Orbán-kormány idején. Rogán 2015. október 17-étől lett a miniszterelnök kabinetfőnöke, a BLA szervezetében pedig éppen ezt követően kezdődtek változások. Természetesen szerettük volna megtudni a Batthyány Lajos Alapítványtól, pontosan hogyan, miért és milyen feltételekkel ítélik oda a közpénzeket támogatás formájában, továbbá hogy milyen programok, események, kutatások, vagy egyéb tevékenységek valósultak meg az adófizetők jóvoltából. Első sajtómegkeresésünkre az alapítvány annyit közölt:
Az ezt követő, hivatalos közadatigénylésünkre október 8-án válaszolt a BLA, akkor azt írták, hogy a kért iratok jelentős terjedelme miatt, személyes betekintési lehetőséget biztosítanak, egy előzetesen egyeztetett időpontban. Az időpont-egyeztetés azonban nem ment zökkenőmentesen, először azt közölték, „leghamarabb október 28-án tudnak fogadni” minket, ám végül ez sem felelt meg a közérdekű vagyont és adatokat kezelőknek, a betekintésre így végül csak november 11-én került sor erre, amikor az is kiderült, hogy
De a Telexnek szolgáltatott adatok jó részét az Átlátszónak is megmutatták a mi betekintésünk időpontja előtt, így azt is tudni lehetett ekkor, hogy az elmúlt három évben legalább 57 szervezet, legalább 80 különböző jogcímen összesen 6,2 milliárd forint támogatáshoz jutott a BLA-n keresztül. Azt pedig a támogatási szerződések és egyéb, Rogán Antal korábbi közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád által szignózott dokumentumokból vált egyértelművé, hogy az alapítvány legalább 2017 óta „a támogatást másnak továbbadhatja”, amit tehát az alapítvány meg is tett. Éppen ezért szerettük volna a Miniszterelnöki Kabinetirodától is megkérdezni, hogyan, miért, milyen céllal támogatják a BLA-t ilyen jelentős közpénz mennyiséggel, továbbá hogy egyetértenek-e a közpénzből történő továbbfinanszírozás e módjával, céljaival, és a végső kedvezményezettek körével. Rogán Antal tárcája azonban csupán szerződései amúgy is közzétett listáját küldte el lapunknak, valamint azt írták, a nyújtott támogatások vizsgálata során a tárca a számvitelről szóló, az államháztartásról szóló törvény, valamint utóbbi jogszabály végrehajtási rendelete alapján jár el. A pontosabb adatokat érintő közérdekű adatigénylésünkre a tárca betekintést kínálva, de csak megkésve válaszolt, amire azonban egyelőre nem biztosított időpontot nekünk, holott szerettük volna megtudni, hogy a konkrét politikai, valamint kampánytevékenység finanszírozása milyen „magyarázattal” fér össze a magyar jogrenddel. A Telex BLA-nál folytatott adatbetekintésen derült ugyanis ki, hogyan vesztheti el – legalábbis az érintettek érvelése alapján – közpénz jellegét az e alapítványnak adott állami támogatás, hiszen a Jogállam és Igazság Kft. például úgy látja, nem kell tételesen elszámolnia a cég által nyújtott támogatásokkal, így nem kell beszámolnia a közvélemény felé arról sem, hogy abból, támogattak-e bármilyen szervezetet, céget, szereplőt. Mindezek nem derülnek ugyanis ki a beszámolókból, de még Szánthó BLA-nak leadott úgynevezett „pénzügyi összegzései”, „elszámolásai” sem tartalmazzák. Utóbbiak egyébként olyan tételeket sorolnak, mint például a munkabérek, megbízási díjak, valamint „szolgáltatási kiadások” adott időszakra szóló összköltségei, felmerülnek kisebb összegű, külön nevesített „személyi kifizetések”, összességében azonban mind az öt, általunk megismert támogatási szerződés esetében jelentős összegek elköltéséről tanúskodnak, érdemi magyarázat nélkül. Ráadásul a tavaly március 5-én aláírt, 2020. január 1. és december 31-es kontraktus már úgy szólt, a 720 millió forintnyi vissza nem térítendő közpénzadományt
– fordíthatja a Szánthó Miklós-féle Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. Tehát a közpénztámogatást nemcsak a BLA fordíthatja továbbtámogatásra, hanem tavaly óta a tovább-támogatások tovább támogatása előtt is megnyílt az út. A Megafon és a névtelen üzletemberek„Konzervatív üzletemberek segítették a Megafon indulását” – állította a Mandinernek adott interjújában Kovács István, a Megafon Központ alapjogokért központos tulajdonos-vezetője, aki leszögezte, hogy
Csakhogy a Telex által közérdekű adatigénylésben kikért, és a már említett betekintés során megtekintett szerződések alapján a Megafonba nagyon is juthatott közpénz, amely persze az érintettek álláspontja szerint nyilván „elvesztette közpénz jellegét”, más magyarázat ugyanis aligha van arra, hogy többszöri megkeresésünkre sem reagált a cég, ahogyan a Jogállam és Igazság Kft. sem, az ezt firtató kérdésekre. Miközben ugyanis Kovács jelenleg is a tehát közpénzből épített és működő Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, az általa alapított és tulajdonában lévő Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. pedig már 16 munkavállalót foglalkoztat úgy, egyelőre semmiféle magyarázat sincs bevételeire. A cég tavaly májusi megalakítását követően 2020-ban 0 forintos értékesítési árbevételt könyveltek el. Már a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. első cégbírósági beszámolója egyértelművé tette, mindössze két hónap alatt 56 millió forintnyi forrás került a cégbe, beazonosíthatatlan forrásból, sőt: tavaly nyári indulása után
A Megafon persze hivatalosan magánadományokat gyűjt, eközben sokmilliós hirdetési kampányokat bonyolít Facebook-oldala 2020. június 24.-i létrehozása óta, aminek költéseiről a Telex is rendszeresen ír, így hétről hétre egyértelmű, hogy „Magyarország első jobboldali közösségi stúdiója” nem a balliberális véleményterror ellen, hanem a kormányhoz több szálon köthető, vagy éppen a kormánypropaganda terjesztésével megbízott „véleményvezérek” megjelenéseit finanszírozza. A Megafon tulajdonos-vezetőjét is megkerestük természetesen, hogy megtudjuk, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. adott-e valaha adományt a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. részére, és ha igen, mennyit. Számos egyéb kérdést is küldtünk a cégnek, hiszen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. a hozzá tavaly támogatásként beérkezett több mint negyedmilliárd forintból csaknem 140 millió forintot számolt el. Szerettük volna Kovács Istvántól megtudni, változott-e álláspontja, azaz áll-e – bármilyen jellegű – közpénzforrás a Megafon rendelkezésére, kaptak, vagy kapnak közvetlenül állami, kormányzati, vagy éppen pártalapítványi, közalapítványi, esetleg közvetetett módon közhasznú alapítványi támogatást, és ha igen, 2021-ben eddig mekkora összegű támogatást/megbízást kaptak. Arra is rákérdeztünk, amennyiben nem támogatás, hanem megbízás formájában állnak kapcsolatban közpénzeket kezelő, költő szervezetekkel, így a Jogállam és Igazsággal például, akkor hány élő szerződésük van és milyen összegű/tárgyú megbízások ezek. A Megafon, és annak egyébként több partnere, akik legalább kétszer megkapták kérdéseinket, semmilyen módon nem reagáltak 2021. szeptember 9. óta. A cikk a Transparency International Magyarország 2021-es oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretein belül készült. | |
|