Az Európai Unióba delegált nagykövetek hétfő éjszaka Brüsszelben elvi egyezségre jutottak fontos kérdésekben: jóváhagyták nemcsak az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot és a 15 százalékos globális minimumadót, de az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet és a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot is. A döntéseket írásos megállapodásban fogják véglegesíteni a tagállamok. Erre a következő napokban kerül sor, akkor válnak hivatalossá a döntések, és a részletek is akkor derülhetnek csak ki.
A megállapodás főbb pontjai:
- Jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet.
Az Európa Tanács elfogadta a magyar helyreállítási tervet, és ezt javasolta a tagállamoknak az Európai Bizottság is. Ám múlt kedden levették az ügyet a napirendről, miután Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelt. A terv jóváhagyása azért kiemelten fontos fejlemény, mert ha a Tanács ezt nem tette volna meg szilveszterig, akkor a magyar kormány mintegy 1650 milliárd forintnyi támogatástól esett volna el.
A terv jóváhagyása azt jelenti, hogy a magyar kormány elvi szinten hozzáférhet az újjáépítési alapban lévő pénzekhez, ami 2400 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, és még ennél is több kedvezményes hitelt tartalmaz.
A magyar kormánynak még számos feltételt kell teljesítenie az Európai Bizottság felé, hogy megkapja ezeket a pénzeket, összesen 27-et. Ebből 17-et többé-kevésbé a magyar kormány már végrehajtott, továbbiakat is megígért már márciusi határidővel, ilyen például a bíróságok függetlenségének megerősítését.
- Csökkentették 500 milliárd forinttal a magyar kormány büntetését.
Mint ismert, nemcsak a helyreállítási alap, hanem az EU költségvetéséből járó támogatási pénzek is veszélyben voltak. A Bizottság azt javasolta, hogy a Tanács fagyasszon be mintegy 3000 milliárd forint kohéziós támogatást, jogállamisági problémák miatt. Ezt az úgynevezett feltételességi mechanizmus keretében vetették volna ki Magyarországra, először alkalmazva ezt a szankciót az EU történetében. A tagállamok ehhez képest csökkentették a büntetési tételt, mondván a magyar kormány az elmúlt hetekben számos fontos reformot fogadott el (ilyen például szerintük az Integritási Hatóság felállítása), és ezeket méltányolták.
A befagyasztott keretet 2600 milliárd forintra mérsékelték. Ez a három legnagyobb operatív program 55 százaléka. A magyar kormány abban bízik, hogy mire elfogy a szabadon elkölthető 45 százalék (2024 vége felé) addigra elég reformot hajt végre a magyar kormány ahhoz, hogy a befagyasztott rész felszabaduljon, és így nem szenved majd veszteséget a kormány.
- Magyarország nem vétózza a globális minimumadót, de kap egy kis kivételt alóla.
A fentebb felsorolt engedményekért a magyar kormánynak is kellett tennie valamit. A helyreállítási tervért és a büntetés befagyasztás mérsékléséért a magyar kormány elfogadta a globális minimumadót.
A globális minimumadó lényege, hogy a legnagyobb nemzetközi multik legalább 15 százalék társasági adót fizessenek, mindenütt. Ezt a magyar kormány idén áprilisban egyszer már elfogadta, akkor a lengyel kormány vétózott. Aztán a lengyel helyreállítási tervet a nyár elején elfogadta a Tanács – mint most a magyart – és a lengyelek rögvest elálltak a vétótól. De akkor meg a magyar kormány vétózott.
- Magyarország nem vétózza az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelt.
Az alkunak ez a legkevésbé világos pontja. Állítólag a magyar kormány nagyot engedett korábbi álláspontjából.
