Forrás: Nyugati Fény | Szombathelyi Ferenc | 2023.11.02.

Ez már teljesítmény!

Elkészítette 2023-as jelentését az Institute for Democracy and Electoral Assistance (IDEA) nevű kormányközi szervezet, amely 173 ország esetében vizsgálta a demokrácia állapotát. Magyarország mind a négy kategóriában – a képviselet, a demokratikus részvétel, a jogállamiság és az alapvető jogok biztosítása terén – is az utolsók közé tartozik Európában. A kutatás kiemelte, a demokrácia egyre több országban hanyatlik,

a helyzet még soha nem volt annyira rossz, mint most.

Megállapították, hogy a világ országainak felében hanyatlik a demokrácia, a jogállamiságot tekintve pedig 2022-ben

Magyarországon volt a legrosszabb a helyzet az egész Európai Unióban.

A jelentés során vizsgált országok csaknem felében (85) a demokratikus teljesítmény legalább egy kulcsfontosságú területen romlott az elmúlt öt évben. Immáron hatodik egymást követő évben történik meg, hogy a hanyatló országok száma meghaladja a javulást mutató államokét, amelyre a mérések 1975-ös kezdete óta nem volt példa – írták a stockholmi székhelyű kormányközi szervezet honlapján.

A jelentésben felhívták a figyelmet a demokratikus fékek és egyensúlyok romlására, amely tendencia nehezíti a törvények betartását, valamint a politikusok felelősségre vonását.

„A megélhetési válság, az éghajlatváltozás és Oroszország Ukrajna elleni háborúja hatalmas kihívások elé állítja a választott vezetőket”

– írták.

A kutatás 17 különböző mutató mentén vizsgálta a demokrácia állapotát egy adott országban. Ezek közé tartozik például a polgári szabadságjogok biztosítása, a választások tisztasága vagy a bírói függetlenség. A szerzők arra figyelmeztettek, hogy

a demokrácia gyengülése a világ minden táján megfigyelhető,

és ugyan Európa még mindig a világ legjobban teljesítő régiói közé tartozik, jelentős eltérések vannak az országok között.

A kutatás szerint a demokrácia terén Európában a legjobban teljesítő öt ország

• Dánia,

• Finnország,

• Írország,

• Norvégia

• és Svájc volt.

Ebben a tekintetben

Magyarország a 125. helyen áll a világranglistán.

Hazánk 2017 és 2022 között nyolc helyet rontott pozícióján. A jelentés szerint Magyarországot a környező országok közül Románia (115.), Lengyelország (92.), Bulgária (82.), Csehország (48.) és Szlovákia (47.) is

megelőzi.

A is kiderült, hogy a demokratikus részvételben olyan országoknál is rosszabban teljesítünk, mint az afrikai Szudán (121.) és a Kongói Demokratikus Köztársaság (111.), vagy a közel-keleti Jordánia (119.) és a dél-ázsiai Banglades (113.)

A sor itt nem ér véget, ugyanis Magyarország a képviselet kategóriájában is rendkívül lesújtó eredményt produkált a 85. hellyel: hazánk 2017 és 2022 között tizennyolc helyet esett vissza, ezzel pedig

leszakadt az összes többi uniós országtól.

Összehasonlításképp Lengyelország ebben a tekintetben az 58., Bulgária a 46., Románia pedig a 39. helyen áll, de

olyan országok is megelőzik Magyarországot, mint az afrikai Zambia (79.) vagy Koszovó (73.).

A jogállamiság tekintetében a listát Dánia, Norvégia, Németország, Svájc és Svédország vezetik. A jelentés szerint Magyarország viszont az utolsó az EU-s tagállamok között: a 64. helyre csúszott vissza a világrangsorban, miután 2017 és 2022 között tizennyolc, 2021 óta pedig hat helyet zuhant (!).

„Magyarországon, Lengyelországban, Törökországban, Szlovákiában, Izraelben és az Egyesült Államokban a demokratikus normák erózióját

olyan vezetők idézték elő, akik azt állították, hogy a nép nevében és felhatalmazásával beszélnek.

A tekintélyelvű vezetők általában azzal indokolják a demokratikus fékek és ellensúlyok aláásását, hogy valamilyen válsághelyzet megköveteli, hogy a biztonság és a rend minden más szempontot felülírjon”

– áll a jelentésben.

Kitértek rá, hogy Magyarország és Lengyelország évek óta hátráltatják az uniós tagság alapját jelentő demokratikus szabályok és jogi kötelezettségek érvényesítését. Az illiberális eszköztár mindkét országban meglehetősen hasonló: az LMBTQ-közösség célkeresztbe állítása és az akadémiai szabadságjogok elnyomása (különösen Magyarországon), a bevándorlásellenes retorika, az abortusz szigorítása (Lengyelországban), az uniós jogszabályok megsértése és a hatalom ellenőrzésének erodálása – sorolták.

A jelentésben kiemelten foglalkoztak a magyarországi felsőoktatás aggasztó állapotával is: az egyetemi autonómiát és a kutatás szabadságát Orbán Viktor Magyarországán és Recep Tayyip Erdoğan Törökországában is támadások érik – hívták fel a figyelmet.

(rtl.hu nyomán)