Forrás: !!444!!! | Állam | 2018.12.18.

• A Civil Biztonsági Szolgálat emberei is igyekeztek megakadályozni az ellenzéki képviselőket, hogy a köztelevízió hírszerkesztőivel találkozzanak.
• A CBSZ valaha Pintér Sándor belügyminiszteré volt, de ma is jó ismerőse, a III/II-es ügynökmúltja miatt megbukott Tasnádi László irányítja.
• Az MTVA épületét 2017-ben 1,37 milliárd forintért védték, az idei mérlegről nincs információ.
• A CBSZ és a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló biztonsági cégek zsíros megbízásokat kapnak az államtól, de valami nem stimmel a céges beszámolók körül, gyanúsan kevés embert alkalmaznak.
• Olyan emberek védték a túlóratörvény miatt tiltakozóktól a köztévét, akikre nem vonatkozik a munka törvénykönyve, kevés pénzért, szabályozatlan körülmények között alkalmazzák őket.

Az Mfor szúrta ki, hogy az MTVA épületében a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. emberei is jelen voltak, amikor hétfőn az ellenzéki képviselők próbálták az öt pont beolvasását elérni. Nem keverendők össze a fegyveres biztonsági őrökkel (FBŐ), akik tipikusan fegyvert, kék kabátot viseltek és valamilyen (sárga-piros pl.) jelvényt.

A Civil Zrt. nem nyert egyetlen közbeszerzést sem az MTVA-nál, illetve semmilyen, akár kisebb összegű megbízási szerződést sem lehet fellelni, amit a céggel kötöttek volna.

A Civil Biztonsági Szolgálat logója. Mára egyébként megváltozott.

A CBSZ nem az MTVA, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) jóvoltából őrizhette at intézményt. A KEF ugyanis kötött egy 26 milliárd forintos szerződést 2017. novemberében négy, több szálon a Fideszhez köthető vagyonvédelmi céggel, név szerint a Civil Zrt.-vel, a Hunex Team Kft-vel, a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft-vel és a Valton-Sec Kft-vel. A tendert „őrzési feladatok ellátása és recepciós szolgáltatás nyújtása a KEF mindenkori üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban” tárgyban írták ki.

Ez kvázi biankó szerződés, hiszen bárhova és óriási keretösszegig behívhatják a biztonsági őröket. Ezt a 26 milliárdot akár még 30 százalékkal is megemelhetik, és bármely állami cég vagy szervezet, amelyik kapcsolatban áll a KEF-fel, igénybe veheti azt.

Kétezer ember helyett 445

A szerződést a közbeszerzési adatbázisba a KEF a törvényi előírások ellenére nem töltötte fel, így nem tudjuk, hogy mely cég, milyen arányban részesül az évi 8,7 milliárdos megbízásból. A KEF rendszerében csak azt látni, hogy az MTVA csatlakozott a KEF-hez.

A keretszerződés KEF-es kiírásából annyi olvasható ki, hogy „a szerződés teljesítésében részt vevő természetes személyek részére a foglalkoztatást a jogszabályoknak megfelelő jogviszony keretében kell biztosítani, havi 174 órára vetített alappal.”

Ha ezt valóban megtennék, és az évi 8,7 milliárd forint értékben csak minimálbéren alkalmaznák az embereket, akkor összesen 4593 főt kellene alkalmazni a 2018-as adatok alapján.

Ha figyelembe vesszük, hogy a kormánynak van egy saját rendelete, ami minimális díjat állapít meg a vagyonvédelmi tevékenységre - ami 2018-ban 2253 forint volt óránként -, akkor 2004 embert kellene foglalkoztatni ekkora összegből 2017-ben.

Megnéztük ezért a négy nyertes cég pénzügyi és foglalkoztatási adatait, és azt láttuk, hogy 2017-ben összesen 445 fő volt a cégek fizikai állománya, tehát akik konkrétan vagyonőri munkát végeznek, tehát már csak ezt az egyetlen szerződést sem tudták volna saját emberekkel ellátni.

Az már az MTVA 2017-es pénzügyi beszámolójából derül ki, hogy a CBSZ-nek tavaly 1,3 milliárdot fizetett ki az épület őrzéséért a köztévé. Ez az összeg, ha foglalkoztatottként 3,5 millió forintos bruttó bérrel számolunk évente, azt jelenti, hogy 73 fő lenne jelen folyamatosan, ha 0-24 órás műszakban foglalkoztatják őket. Mint a vasárnapi és hétfői eseményekből lehetett látni, ez a létszám kevésnek bizonyulhatott, ugyanis néhány órával azután, hogy az ellenzéki képviselők bejutottak az épületbe, már a fegyveres biztonsági őrök vették át a feladatok oroszlánrészét, a többi között ők állták el a stúdió ajtaját, ők dobták ki az épületből Hadházy Ákost. A CBSZ munkavállalói a lépcsőket, kisebb jelentőségű ajtókat őrizték.

Pintér és Tasnádi

Nem egyedi esetről van szó: korábbi cikkünkben alaposan bemutattuk, hogy a vagyonőrzési piac hemzseg a szabálytalanságoktól, mindennapos a fekete vagy szürke foglalkoztatás, az államnak milliárdos károkat okoznak a járulékkal és adókkal felszívódó céghálók. Pintér Sándor belügyminiszter nyolc éve nem érzi feladatának, hogy bármit is tegyen ezen a területen, holott a Civil Zrt. korábbi tulajdonosaként ismernie kell a helyzetet.

A Civil és az érdekeltségébe tartozó cégek sok milliárd forint értékben nyerik a közbeszerzéseket, ám ezek összesítése szinte lehetetlen feladat, mert szinte mindig konzorciumban, opciós feltételekkel, több évre nyerik, sokszor csak keretszerződést kötnek, így nem lehet tudni, ténylegesen mennyi megbízást kaptak. Így azt megmondani, hogy mely évben mekkora bevételre tettek szert az államtól, nagyjából lehetetlen.

Pintér Sándor belügyminiszter bár eladta érdekeltségét, az informális kapcsolat nem szűnt meg a céggel. Az eladás után, 2011-ben még 1,6 milliárd forintot utalt a cég Pintérnek. Személyi téren is megmaradtak a kapcsolatok: a Civil Zrt. vezető tisztségviselői pozíciójából ült át Tasnád László rendészeti államtitkári pozícióba, tehát a céget is együtt vezették, majd a belügyben is együtt dolgoztak.

Áder János köztársasági elnök az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából rendőr altábornaggyá nevezi ki Tasnádi László rendőr vezérőrnagyot, volt III/II-es operatív tisztet a Sándor-palotában 2016. október 19-én. Miután lemondott államtitkári posztjáról.Fotó: Bruzák Noémi/MTI

2017-ben aztán visszavette az ügyvezető pozíciót is. Tasnádiról érdemes tudni, hogy volt III/II-es ügynök - akit Áder János 1956 emlékére tüntetett ki. Ezen még Lázár János is fennakadt, és Tasnádinak végül le kellett mondania.

A vagyonőröket nem védi a törvény

A Pintér Sándor generációjához tartozó rendőri vezetők rendszereken és kormányokon átívelően segítik egymás kormányzati, rendőrségi és üzleti előremenetelét. Talán az is jól szemlélteti ezt, hogy az állami vagyonőri közbeszerzéseket jellemzően konzorciumokban nyerik el igen gyakran ugyanazok a cégek.

Ezekre pedig mind jellemző egy közös vonás: alig vannak bejelentett munkavállalóik a pénzügyi beszámolókban található eredményhez képest. Elég itt a Civilre gondolni: egy alaposabb belvárosi séta alatt jó eséllyel össze lehet számolni 140 embert, akik civiles egyenruhát viselnek, és papíron a cég vagyonőrei. A cég 12 milliárdos árbevétele és a tavalyi ügyvezetőstől, titkárnőstől 171 fős létszáma nincsen arányban.

Ennek egy igen egyszerű oka van: a magyar állam legalizálta a vagyonőrök kiszervezését a munka törvénykönyve alól.

A vagyonőrökről szóló törvénybe ugyanis bekerült egy olyan tétel, hogy egyéni vállalkozóknak is ki lehet szervezni a munkát. Nekik nem jár szabadság, táppénz, jó eséllyel katás egyéni vállalkozóként dolgoznak, így a nyugdíjukat is majd a minimálbér alapján számítják. Az ő esetükben szinte garantált az időskori szegénység.

Az egyéni vállalkozóknál a túlórát sem lehet igazán hatékonyan ellenőrizni, így őket tényleg nem érinti a 400 órás túlórakeret.

Közel szézezer ember dolgozik ebben az iparágban, de a területet felügyelő Belügyminisztérium a számos volt rendőr és belügyes érdekeltségében álló biztonsági cégek, és nem a munkavállalók jogait és érdekeit figyelembe véve hozza a döntéseket.

Szerző: Bucsky Péter, közreműködött: Tamás Bence Gáspár