Forrás: Portfolio.hu | Huszák Dániel | 2024.04.27.

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

Biztos sokan emlékeznek még Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszú beszédére, melyet három nappal azelőtt tartott, hogy megindult volna az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió. Az orosz politikus ekkor többször is azt állította, hogy a NATO folyamatosan tolja a fegyvereket Ukrajnába, ez pedig komoly biztonsági veszélyt jelent Oroszország számára. Kiemelt egy szerinte kifejezetten veszélyes fegyverrendszert is, a szovjet gyártmányú, 2022-re már igencsak elavultnak számító ballisztikus rakétarendszert is, az OTR-21 Tocskát.

Az igazság ezzel szemben az, hogy az ukrán haderő – bár kitupírozott szovjet eszközök széles arzenáljával valóban rendelkezett -, modern, ütőképes, Oroszország számára valódi fenyegetést jelentő támadófegyvereket egyáltalán nem kapott a NATO-tól az orosz invázió előtt. A nyugati segítség a háború előtt szinte teljes egészében kimerült régi Humvee terepjárókban, páncéltörő rakétákban és radarrendszerekben; emlékezetes, hogy még a háború első hetei során is több nyugati ország (pl. Németország) vonakodott bármilyen fegyvert küldeni a megtámadott országnak.

2024. áprilisára eljutottunk oda, hogy az ukrán haderő még mindig harcol, a frontvonalon pedig olyan technikai eszközöket láthatunk, melyek Ukrajnának való átadása teljes mértékben elképzelhetetlen lett volna a háború előtt. Leopard 2A6-os harckocsik, Patriot légvédelmi rakétarendszerek, Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackok, Storm Shadow cirkálórakéták, lassan érkeznek az első F-16-os vadászbombázók is.

A sorból kiemelkedik egy olyan fegyver, melyért Ukrajna majdnem két éven át lobbizott, ez az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakéta.

Az Amerikai Egyesült Államok azért nem akarta odaadni Kijevnek ezt az eszközt, mert valós veszélyt jelent Oroszország területére nézve: állítólag Joe Biden elnök személyesen blokkolta a transzfert a Pentagonnál. Most úgy tűnik, változik a széljárás: az első ATACMS-rakéták amerikai sajtóhírek szerint már meg is érkezetek Ukrajnába.

Egy kifejezetten nagy hatótávolságú, nagy rombolóerejű rakétarendszerről van szó, melynek elfogása komoly kihívást okozhat még a legmodernebb orosz légvédelmi rendszerek számára is.

ATACMS missiles for Ukraine are not out of the question, Zelenskyy said after the call with Biden on Monday. So what are ATACMS missiles and why are they a game-changer? pic.twitter.com/ASUC4hk9ow

— UNITED24 (Media) April 24, 2024

A rendszer fő tulajdonságai a következők:

• Az ATACMS egy szárazföldi indítású, mobil rakétarendszer, teljesen kompatibilis az eddig leszállított, amerikai gyártmányú M142 HIMAS és M270 MLRS / MARS rakéta-sorozatvetőkkel. Vagyis mobil platformról lehet indítani, ami azért nagy előny, mert az indítójármű már árkon-bokron túl lesz, mire az oroszok egyáltalán észlelik, hogy ellenséges rakétaindítás történt.
• A rakéta hatótávolsága 300 kilométer. Ez azt jelenti, hogy messze túllövi az összes ukrán és a legtöbb orosz tüzérségi rendszert, az ukrán arzenálban egyedül a brit / francia Storm Shadow / SCALP légi indítású cirkálórakéta lőtávolsága múlja ezt felül. Vagyis, az ukrán hadsereg támadni tudja akár Donyeck város térségét a Dnyeperen túlról, lőni tudja a Krímet Odessza térségéből, vagy az Orihiv-szektorból célba tudják venni akár a Krími-hidat is.
• A rakéta egy 214-591 kilogramm tömegű robbanófejet hordoz, van ráadásul kazettás változata is. Nem tudni, az ukrán hadsereg pontosan melyik altípust kapta meg, de a gyári weboldalon feltüntetett 230 kilogrammos robbanófej is képes összedönteni egy parancsnoki épületet, felégetni egy légvédelmi rendszert vagy megrongálni egy repülőteret.
• Eddig igencsak úgy fest, hogy az ATACMS-rakéták lelövése gondot okoz az orosz légvédelmi rendszereknek. Ukrajna – demonstrálva a fegyver képességeit – egyik első támadása során egyből az orosz haderő egyik legmodernebb légvédelmi komplexumát, egy Sz-400-ast vett célba. A rakétakomplexumból szinte semmi nem maradt. A rakétát főleg azért nehéz elfogni, mert folyamatosan változtatja irányát repülés közben.

Overnight, Ukrainian forces hit the Russian S-400 battery at Dzhankoi airbase in northern Crimea, reportedly with a pair of MGM-140 ATACMS tactical ballistic missiles.The battery suffered catastrophic damage. pic.twitter.com/BOm78QbHB0

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) April 17, 2024

Most megint felmerül ugye a kérdés, hogy ha a PzH 2000, a HIMARS, a Leopard 2 nem nyerte meg Ukrajnának a háborút, vajon az ATACMS lesz-e a csodafegyver, ami elhozza majd Kijev győzelmét. Nem, nyilván nem lesz így: az ATACMS is akkor lesz hatékony, ha más fegyverekkel, más fegyvernemekkel koordinálva használják, hiszen ahogy számtalanszor leírtuk már, a háborút az a fél nyeri meg, amely hatékonyan képes összfegyvernemi műveleteket folytatni.

Ugyanakkor rövidtávon biztosan okoz majd az orosz katonáknak, katonai vezetőknek fejfájást az új ukrán-amerikai fegyverrendszer: parancsnoki központok, repterek, légvédelmi komplexumok válhatnak az ATACMS-rendszerek célpontjává. Ukrajna eddig is hatékonyan használta a Storm Shadow rakétákat orosz kikötők és parancsnoki központok ellen, most egy újabb nagy hatótávolságú és nehezen lelőhető eszközzel bővült a kijevi arzenál.

Az ukrán katonák gyakran élnek a Lada-Mercedes összehasonlítással, amikor a régi, szovjet technikát jellemzik az új, NATO-fegyverekkel szemben, ez az OTR-21 Tocska és az ATACMS-rendszer esetében is abszolút megállja a helyét. Az egész helyzet iróniája, hogy Ukrajna jó eséllyel soha nem kapott volna ilyen fegyvert Amerikától, ha Oroszország nem próbálja meg "demilitarizálni" szomszédját.